MTE- kerekasztal az audiovizuális média-szolgáltatási irányelvről
"Mindent meg kell változtatni ahhoz, hogy minden változatlan maradjon"
forrás Prim Online, 2007. május 11. 11:23
A Határok Nélküli Televíziózásról szóló európai uniós irányelv módosítása várhatóan egy hónapon belül elfogadásra kerül – mondta Lengyel Márk ügyvéd a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete által szervezett kerekasztal-beszélgetés vitaindító előadásában. A módosítás célja, hogy az új audiovizuális médiaszektorra vonatkozó szabályozás megfeleljen a piaci és technológiai újdonságoknak, így a televíziózásra vonatkozó szabályozás felülvizsgálata mellett a lekérhető, nem lineáris audiovizuális szolgáltatásokra közös minimumszabályok vonatkozzanak.
A tervezetben a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályok lazításra kerülnek, valamint a termékelhelyezés is jogszerűvé válik bizonyos korlátozásokkal. Lengyel szerint az új szabályozási megoldás lényeges áttörést nem hoz, továbbra is a tagállamok alakítják ki a konkrét szabályokat. „Mindent meg kell változtatni ahhoz, hogy minden változatlan maradjon” – Lengyel ezzel a Tomasi di Lampedusától vett idézettel érzékeltette a tervezet jelentőségét, hozzátéve, hogy a javaslat elfogadásával sem újul meg a közszolgálati tartalomszolgáltatás szabályozása, mivel azt az uniós jog továbbra is csupán versenyjogi szempontból értékeli. Az új irányelv szintén nem kezeli a médiakoncentráció jelenségeit. Ezért az új tervezettel összességében sem a szabályozói szerepfelfogás, sem a szabályozás feltételei és módszerei nem változnak – mondta Lengyel, aki zárszavában felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon is fontos lenne világos szabályozási célok meghatározása, úgy, ahogyan ezt 2000-ben a brit kormányzat az ottani médiaszabályozás alapvetéseit rögzítő fehér könyvvel tette.
Zachar Balázs, a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója szerint az új irányelvtervezet implementálása során a nemzeti jogalkotóra jelentős feladat hárul. Az irányelv tartalommal való feltöltésére több ponton is szükség van, ilyen a tartalomra vonatkozó szabályok, az európai művek támogatása, valamint a lekérhető szolgáltatások körének pontos meghatározása. Az irányelv módosítása során többször megkérdőjeleződött, hogy a lekérhető szolgáltatásokra vonatkozóan szükséges-e a hatály kiterjesztése. A piaci szereplők azzal érveltek, hogy az új technikai megoldások szabályozásával várni szükséges. Azonban 2005 végén elkészült bizottsági javaslat már tartalmazta a kétszintű szabályozási megoldást. Zachar elmondta, hogy az irányelv hiányosságaival együtt is megoldást nyújt számos olyan kérdésre, amely az új médiaszolgáltatások piacra lépésével merül fel.
A Miniszterelnöki Hivatal álláspontja szerint az irányelv keretei között megteremthető az új szemléletű, piacélénkítő médiaszabályozás. A MEH megkezdte a nemzeti audiovizuális médiastratégia (NAMS) kidolgozását. Ennek célja, hogy korszerű és egyszerű jogi keret kialakítására kerüljön sor az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozóan. A fogyasztók érdekeinek védelme, illetve a piaci verseny serkentése a két fő célkitűzés.
Weyer Balázs, az Origó főszerkesztője felhívta a figyelmet arra, hogy az új technológiai megoldások miatt az unió olyan szabályozási megoldást kívánt alkotni, amely hosszú évekig hatályos marad. A felülvizsgálat első szakasza óta azonban az audiovizuális piac jelentősen megváltozott, a Youtube és egyéb fájlmegosztó rendszerek térhódítása, az IPTV elterjedése mind azt jelzi, hogy az uniós tervezet pontatlan fogalmi rendszere miatt a nemzeti jogalkotóra jelentős feladat hárul majd a fogalmak tisztázása során és az új szolgáltatások besorolása terén.
Weyer szerint az önszabályozás keretei között alakítható médiaszabályozás jelentősége a tervezet alakítása során jelentősen devalválódott, noha az ön- és társszabályozási megoldások gyorsabban és hatékonyabban tudnak reagálni a technológiai változásokra. Emellett a kiskorúak védelmére és a szólásszabadságra vonatkozó szabályozás pontatlanságát, valamint a termékelhelyezés bevezetését emelte ki, mint aggodalomra okot adó megoldást.
A résztvevők valamennyien egyetértettek abban, hogy az irányelv elfogadását követően a nemzeti jogalkotókra kiemelkedő jelentőségű feladat hárul az irányelv implementálása terén. Tisztázni kell számos kérdést, így a felügyeleti rendszer átalakítását, az önszabályozás keretei között kezelhető területeket és a lekérhető szolgáltatások esetén a törvény hatálya alá tartozó szolgáltatástípusokat is.
Zachar Balázs, a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója szerint az új irányelvtervezet implementálása során a nemzeti jogalkotóra jelentős feladat hárul. Az irányelv tartalommal való feltöltésére több ponton is szükség van, ilyen a tartalomra vonatkozó szabályok, az európai művek támogatása, valamint a lekérhető szolgáltatások körének pontos meghatározása. Az irányelv módosítása során többször megkérdőjeleződött, hogy a lekérhető szolgáltatásokra vonatkozóan szükséges-e a hatály kiterjesztése. A piaci szereplők azzal érveltek, hogy az új technikai megoldások szabályozásával várni szükséges. Azonban 2005 végén elkészült bizottsági javaslat már tartalmazta a kétszintű szabályozási megoldást. Zachar elmondta, hogy az irányelv hiányosságaival együtt is megoldást nyújt számos olyan kérdésre, amely az új médiaszolgáltatások piacra lépésével merül fel.
A Miniszterelnöki Hivatal álláspontja szerint az irányelv keretei között megteremthető az új szemléletű, piacélénkítő médiaszabályozás. A MEH megkezdte a nemzeti audiovizuális médiastratégia (NAMS) kidolgozását. Ennek célja, hogy korszerű és egyszerű jogi keret kialakítására kerüljön sor az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozóan. A fogyasztók érdekeinek védelme, illetve a piaci verseny serkentése a két fő célkitűzés.
Weyer Balázs, az Origó főszerkesztője felhívta a figyelmet arra, hogy az új technológiai megoldások miatt az unió olyan szabályozási megoldást kívánt alkotni, amely hosszú évekig hatályos marad. A felülvizsgálat első szakasza óta azonban az audiovizuális piac jelentősen megváltozott, a Youtube és egyéb fájlmegosztó rendszerek térhódítása, az IPTV elterjedése mind azt jelzi, hogy az uniós tervezet pontatlan fogalmi rendszere miatt a nemzeti jogalkotóra jelentős feladat hárul majd a fogalmak tisztázása során és az új szolgáltatások besorolása terén.
Weyer szerint az önszabályozás keretei között alakítható médiaszabályozás jelentősége a tervezet alakítása során jelentősen devalválódott, noha az ön- és társszabályozási megoldások gyorsabban és hatékonyabban tudnak reagálni a technológiai változásokra. Emellett a kiskorúak védelmére és a szólásszabadságra vonatkozó szabályozás pontatlanságát, valamint a termékelhelyezés bevezetését emelte ki, mint aggodalomra okot adó megoldást.
A résztvevők valamennyien egyetértettek abban, hogy az irányelv elfogadását követően a nemzeti jogalkotókra kiemelkedő jelentőségű feladat hárul az irányelv implementálása terén. Tisztázni kell számos kérdést, így a felügyeleti rendszer átalakítását, az önszabályozás keretei között kezelhető területeket és a lekérhető szolgáltatások esetén a törvény hatálya alá tartozó szolgáltatástípusokat is.