Vitákat kavaró szabadalmi kérvény egy baktérium teljes génkészletére
A világon elsőként nyújtott be olyan szabadalmi kérvényt egy egyesült államokbeli magánlaboratórium, amely egy élőlény teljes génkészletét akarja oltalom alá helyezni.
A J. Craig Venter Institute (Rockville, Maryland) májusban nyilvánosságra került, egyszerre több szabadalmi szervhez is beadott kérvénye egy Mycoplasma laboratorium nevű mesterséges baktérium génkészlete, illetve a mikroorganizmus későbbi, bioüzemanyag-előállításra való alkalmazása fölött szeretne monopolisztikus joggal rendelkezni – ismertette a The Economist nyomán az InfoPark Zrt. innovációs hírlevele (http://www.koine.hu/).
Az intézet korábban vezető szerepet töltött be az emberi génkészletet feltérképező Humán Genom Projektben, mely 2003-ban zárult. J. Craig Venter jelenleg mesterséges baktérium előállításán dolgozó kutatócsoportja ugyanabban az évben már sikeresen előállított egy szintetikus vírust. Ezért az elemzők elképzelhetőnek tartják, hogy mire az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatala (USPTO) és a Nemzetközi Szellemi Tulajdonjogi Szervezet (WIPO) odaítéli a szabadalmat, Venter és társainak munkája is meghozza gyümölcsét.
A nyolc hónapja benyújtott és az USPTO által május végén publikált szabadalmi kérvény részben a 470 génnel rendelkező Mycoplasma genitalium nevű baktérium leegyszerűsített, 381 eleműre redukált génkészletre szól. Ez a „minimális bakteriális genóm” egy olyan mikroorganizmus előállításához elegendő, amely laboratóriumi körülmények közt életben tud maradni, de a természetben való fennmaradáshoz nem elég robosztus. A kutatók a 381 gént tartalmazó DNS-molekulát egy „szellemsejtbe”, azaz egy magjától megfosztott baktériumsejtbe helyezik, ezért a végeredmény mégsem teljesen „ember alkotta” élőlény – mutat rá a brit hetilap.
A szabadalmi beadvány nem pusztán a Mycoplasma laboratorium génkészlete és az abból létrejövő élőlény kereskedelmi használata fölötti jog megszerzésére irányul, hanem a kutatók által a Mycoplasma genitalium redundánsnak azonosított génjeire is, illetve az új baktérium minden olyan továbbfejlesztett változatára, melynek segítségével etanolt és hidrogént lehet előállítani. Mivel a 2002 óta folyó kutatást részben az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma is támogatja, várhatóan az amerikai állam is részesedni fog a szabadalmi jogokból.
A kanadai, ottawai központú ETC Csoport civil szerv több okból is elfogadhatatlannak tartja az intézet lépését, ezért a magánlabort vezető Ventert a kérvény visszavonására, az USPTO-t és a WIPO-t pedig annak elutasítására szólította fel. A csoport érvelése szerint a szabadalmi kérelem túl széles igényekkel lép fel, de ennél is fontosabbnak tartják azt, hogy a szintetikus élőlények előállítása kapcsán számos rendezetlen kérdés merül föl mind etikai, mind biztonságtechnikai oldalról. Hogy a társadalom figyelme jobban ráirányuljon a problémára, a csoport Venter leendő teremtményét – az első klónozott bárány, Dolly közismert becenevének analógiájára – elkeresztelte „Synthiá”-nak. Az elnevezés egyszerre utal a mesterséges élőlények létrehozására törekvő szintetikus biológiára, illetve a „bűnbesesére”: a „bűn” angol megfelelője a „sin”. Májusban az ETC Csoport egy 13 éve húzódó pert nyert meg a Monsanto ellen, mely következtében az Európai Szabadalmi Hivatal visszavonta a vállalat szabadalmi jogát az összes genetikailag módosított szójababra. (A The Economist és az ETC Group nyomán)
Forrás: Koine – az InfoPark Zrt. innovációs hírlevele