Prim Hírek

(Számoljunk csak: a sorsoláson közel nyolcezer domain talált gazdára, s butaság lenne honfitársaink találékonyságát alábecsülni azzal, ha nem ezt a nyolcezret minősítenénk minden idők legfrappánsabb, legértékesebb szavainak... Még lehet az angol ábécé betűiből és a számokból néhány milliárd .hut képezni, csakhogy azoknak a "bereklámozásához" néhány milliárd forinttal többre van szükség, mint ezekéhez... A toplistás domainek éppen ezért érnek milliókat, tízmilliókat, és ha a sor végén kullogókat csak néhány tízezernek vesszük, akkor is kijönnek a milliárdok...)

Az Internet Kalauz a felemás szabályozás veszélyeire, "az élvezni is, de szűznek is maradni" szándék kilátástalanságára már december elején (vagyis még a döntés előtt) figyelmeztetett, amikor neszét vettük, hogy az ISZT december 15-én liberalizálásra készül. Akkor még nem tudtuk, nem is tudhattuk, hogy az önmagában is veszélyeket rejtő félmegoldást megfejelik azzal az ostobasággal, hogy hagyják, két és fél hónapig hadd gyűljenek az igények, hadd alakuljon ki teljességgel kezelhetetlen helyzet március elejére...

Persze akkor még azt sem gondoltuk, hogy ezt a káoszt mi okoztuk. Mondjuk, személy szerint én... Az ISZT egyik tagja, becenevén Grin (ami fonetikájában ugyebár emlékeztet arra az angol szóra, amelyről nem csupán az éretlenség juthat eszünkbe, hanem a zöldségek is) felrakta ugyanis a gyakori kérdések ISZT-s válaszait a www. tolna.net/domain/faq.html oldalra, ahol szinte nekünk szegezi a kérdést:

"- Mi a hatása egy-egy nem átgondolt cikknek az országos/online lapokban?" Majd válaszol:

"- Káosz. Mivel az ilyen cikkek írói látszólag kerülik a teljes fronton való tájékozódást, ha egyáltalán töltik idejüket tájékozódással, viszont széles rétegeket érnek el, így igen komoly félretájékoztatás is lehet az eredmény. Ennek igen komoly következményei lehetnek: a hamis, de igen hangos negatív visszhang veszélybe sodorhat egy átgondolt és jó folyamatot csak azért, mert a nagy hang mögött hatalmas tájékozatlanság vagy félretájékoztatottság áll."

Ha a védekezés lenne a feladatom, akkor most dátum szerint felsorolnám azokat a leveleket, amelyeket az ISZT elnökének (majd amikor válasz nem jött, kínomban már nic.hu webmesterének) címeztem, hivatalos tájékoztatást kérve az egyetlen magyar internetes folyóirat számára. Megemlíthetném, hogy a Victor Hugo utcában az ISZT-hez menni szándékozó polgárt nem engedik föl a biztonsági őrök, mert ez nem félfogadó típusú szervezet, és elmondhatnám, hogy az ISZT-nek még a telefonja is titkos, de mindezt egyszerűen képtelen vagyok megtenni... Nem elkeseredésemben, jókedvemben. Ugyanis az "átgondolt" jelző az általam veszélybe sodort "jó folyamat"-ra vonatkoztatva annyi derűt keltett bennem, hogy térdemet csapkodva úgy döntöttem, inkább az Index fórumáról vett néhány idézettel bemutatom az ISZT-nek eme "átgondolt" tagját, Gervai "Grin" Pétert, a Cory-Net Kft. (www.tolna.net) műszaki igazgatóját, aki nem csak Tolnában intézi a domainügyeket, hanem országosan is, legalábbis erre vall, hogy egyedüli hősként minden elképzelhető fórumon felvállalta, hogy testével védi az ISZT-t a támadásoktól.

Az alábbi mondat (de talán a többi is) rávilágít, hogy az ISZT úgy fél az üzlet vagy a business szótól (az autó kifejezés után erre a kettőre adták be a legtöbb igényt), mint ördög a tömjénfüsttől... (Most ne foglalkozzunk azzal, hogy ez a magatartás mennyire farizeus, csak azzal, hogy mennyi kárt okoz egy olyan világban, amelynek hajtóereje, mozgatója az üzlet.)

Grin mondá (az idézetekben az elütéseket és a magyartalanságokat is békén hagytuk a hitelesség kedvéért - a szerk.):

"Persze mindenre ráfoghatod, hogy XY bevétele gazdagítására jó... de azért ne fogd rá azt, hogy ez lenne az egyedüli ok. (Most nem említem magamat, akit pl. egyáltalán nem motivált a döntésben ez; talán igazolja az is, hogy a mi áraink olyanok, hogy a cybersquatterek elkerülnek minket, mert szerintem az egy nagy mocsokság, és internet-etika ellenes... [ha nem jegyezhető be a név, akkor is péznbe kerül, emiatt aki normál nevet ad be, nem károsul, viszont a görények szépen megszívják, már elnézést a görényektől.])"

Grin mondá később:

"Már mondtam, és nem szeretem magam ismételni: az ISzT nagyszámú tagból áll, és ebből csak egy rész az, aki a pézt előbbre helyezi az internet jobbításánál. Ne általánosíts, én több tagot ismerek, aki nem a pénzügyi érdekei miatt vett részt az eddigi szabályzatok fejlesztésében. A fürdővíz, ha mocskos is volt, csak attól lehetett, hogy az arrajárók folyton-folyvást megpróbáltak belepiszkítani; kevésbé képletesen: számtalan ember (beleértve a néha bő nyálra engedett online sajtótermékeket) próbálta a szabályozás hibáit nagy hangon kiemelni és az előnyeit agyonhallgatni."

Grin mondá ezt is:

"Én nem érzem, hogy rosszban vettem volna részt (már ha ez téged komolyan érdekel). Én ismerem a folyamatot is, és gondolkodásképes emberként látom a szabályozás előnyeit is. Attól, hogy néhány nagyobb hangú ellenző felszólal, még a dolog jól működik."

Itt most álljunk meg egy pillanatra, és vegyük számba, hogy miként zajlott le Magyarországon a nagy márciusi domainfelszabadítás.

Az emberek - mármint eme új gazdaság, az e-business, az internetes piac szereplői - törték a fejüket, és összegyűjtötték, hogy milyen domain kellene nekik, majd elmentek egy regisztrátorhoz... Az első és legnagyobb bibi: ki a regisztrátor?... Ugyanolyan ember, és ugyanúgy ennek az új gazdaságnak, az e-businessnek, az internetes piacnak a szereplője. Vagyis mi van, ha egy értékes, jó nevet éppenséggel én juttatok versenytársam eszébe?! Hogy is írta az örökzöld FAQ? "Átgondolt és jó folyamat." Átgondolná mindezt a kedves olvasó is?

Mindennek eredménye, hogy a domainbejegyzést az emberek, a piaci szereplők az utolsó pillanatra hagyták, hátha így nem lesz ideje a regisztrátornak (vagy a rokonságának) is beadni az igénylést, hátha így kevésbé csökkennek a sorsoláson az esélyeik. Más kérdés, hogy a regisztrátorok egy részének nem a saját, hanem az ügyfelek utolsó pillanatban érkezett számos igényének beadására nem jutott ideje, az ISZT meg elfelejtette szabályozni, hogy "a március 2-án éjfélig beérkező igényeknek" hova is kell beérkezniük, így ami csak a regisztrátorokhoz érkezett, egyszer és mindenkorra kimaradt ebből az eredeti tőkefelhalmozásnak tekinthető sorsolásból...

Most ne foglalkozzunk a menet közbeni határidő-módosításokkal, hagyjuk az akció olyan apró tételeit, mint az utólag zárolt nevek, inkább térjünk vissza Grinhez, mert szavainál bájosabban bajos lenne érzékeltetni az ISZT hozzáállását a kérdésekhez.

Grin mondá (ehhez a "mondá"-hoz egy kis szerkesztőségi megjegyzés: tudják Önök, hogy az ISZT tagjai szerényen csak az Istenek Tanácsának titulálják magukat? Tudom, ez jópofiság... Annyi humor kétségtelenül van benne, mint az "átgondolt"-ban...):

"Igenis nekünk kell felvállalni, hogy a görényeket (is) lekezeljük, hiszen ki már tenné meg helyettünk. Mi legalább értünk is ahhoz, amit csinálunk, a lehetőségek határain belül. Én nem kértem hogy sajnálj, és nem vártam el hogy megérts (csupán szerettem volna, hiú ábránd, tudom), hiszen te nem hozod a szabályokat, hanem betartod azokat. Az, hogy itt vagyok, viszont valóban csak mazochizmus, mivel ez a fórum dolog... na, nem állok neki csepülni, a hibáit te is ismerheted."

Grin válaszolja az egyik hozzászólónak, aki a többszörös regisztrációt, vagyis a "sorsjegyek" szaporítását firtatja:

"Jaja, legális és szemétség. De ezek már nem 'netesek, ezek BIZNISZMENEK."

S amikor ugyanaz a hozzászóló megjegyzi, hogy aki két regisztrátornál kérte ugyanazt a nevet, azt azért ki kellett volna zárni, de hát a szabály nem gondolt erre, most már késő bánat, Grin ezt mondá:

"Szerintem nem kizárni kellene, hanem egy úgynevezett 'pajszer'-ral hidegalakítani a fejét, de ezen nem veszünk össze."

Bocsánatot kellene kérnem az ISZT másik harminc-egynéhány tagjától, hiszen látszólag semmi sem igazolja, hogy ők egy kaptafára lennének húzhatók (tudom, erre Grin hozzáteszi, hogy engem másféle fára kellene felhúzni, de ezen nem veszünk össze...) a fentebb idézett zöldségek összehordójával, ám sajnos az ISZT minden döntése azt igazolja, hogy ez nem Grin, hanem maga az ISZT. Hivatkozhatnék arra is, hogy az ISZT egyetlen másik tagja (beleértve a lemondott elnököt vagy a helyére került alelnököt) nem szállt be egyetlen vitába sem, nem nyilatkozott, nem cáfolt, de ennél tényszerűbbek és ezért sokkal inkább ebbe a cikkbe valók az egymást érő amatőr lépések... Ha csak egy tag is úgy véli az ISZT-ben, hogy ő "ennyire azért" nem amatőr, akkor kérdem őt tisztelettel, miért nem tett valamit azért, hogy a szabályok ne változgassanak egyik pillanatról a másikra, a határidőket ne kezeljék ennyire önkényesen? Kérdezem én a profi ISZT-tagokat: mint cég, mint vállalat mertek volna hasonlókat cselekedni?

A domainliberalizáció eredeti határideje március 1-je volt. Ez a sorsolás szempontjából március 2-án éjfélre csúszott, ugyanakkor más szempontból február 28-ára, hiszen 29-én már nem fogadták el a régi szabályokra és regisztrációs lapra épülő újságnévbejegyzést, s ha valaki erről nem értesült időben, akkor emiatt a sorsolásból is kimaradt.

Tudom, akadnak cégek, internetszolgáltatók, amelyek nem szívesen azonosulnak az amatőr lépésekkel, az éretlen, átgondolatlan húzásokkal, a webre kiakasztott zöldségekkel. ők arra hivatkoznak, hogy nem tehetünk az egészről, az ISZT egy demokratikus szervezet, itt a tíz ügyféllel rendelkező kis szolgáltatónak ugyanúgy egy szavazata van, mint a milliárdos nagyvállalatnak... Nincs ezzel semmi baj, az ilyen egyletek jól szolgálják a hasonló tevékenységet folytató vállalatok között a párbeszédet, bizonyos belső etikai szabályokat is meghatározhatnak, de így nem dönthetnek milliárdokat jelentő gazdasági kérdésekben, mert a gazdasági életben mindig annak van nagyobb szava, több szavazata, akit a döntés erőteljesebben érint, ellenkező esetben a kicsik a "máséval a csalánt" elven bármikor bármit rákényszeríthetnek a nagyokra, s ez nem demokratikus, hanem ostoba és amatőr szabályozás.

Persze - mondhatják erre sokan - nálunk az internet még gyerekcipőben jár, majd beérik... Igen ám, de most az történt, hogy az "átgondolt és jó" folyamatok eredményeképpen a föld éretlen gazdái hirtelen rászabadították az aratókat a még zöld vetésre... A jókedv, amit igazából nem is az "átgondolt" jelző, hanem a decemberben még feltételezett jó szándék váltott ki, elmúlt. A most elpusztított vetés már sohasem fog beérni.