3D internet alapú kontroll- és kommunikációs laboratórium épült Budapesten
A robotizáció területét segítő háromdimenziós internet alapú kontroll és kommunikációs (3DICC) laboratórium épült az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében (SZTAKI), ahol a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) együttműködve jött létre az európai viszonylatban is kiemelkedőnek számító rendszer.
A Norvég Alap támogatásával 100 millió forintos beruházással tíz hónap alatt létrejött új budapesti laboratórium a tudástranszfer gyakorlati alkalmazására ad példát.
A kutatók egy modern, 13 kamerával felszerelt 4D (azaz a háromdimenziós kép valósidejű mozgóképként való megjelenítésére alkalmas) rekonstrukciós stúdiót és egy 3D immerzív virtualizáló rendszert hoztak létre, azaz egy olyan laboratóriumot, amely a mozgásdetektáló ruhába öltözött kutatót helyezi a virtuális térbe.
A tudományos-fantasztikus filmekből ismert rendszerrel a tudósok olyan problémákat oldhatnak meg, amelyeket korábban csak éveket várva, egymás kutatóintézeteibe utazva lehetett modellezni.
A virtuális tér segítségével többek között az is megvalósítható, hogy egy budapesti fejlesztésű szoftver működtethet egy Tokióban található robotot, miközben az egész folyamatot virtuális 3D-s megjelenítőn keresztül egy harmadik helyszínen lehet végigkövetni.
A projekt részeként készült el a www.virca.hu címen található virtuális kollaborációs platform (VirCA, Virtual Collaboration Arena), amely az együttműködésben részt vevő laboratóriumokat köti össze más intézményekkel.
(MTI)
Kapcsolódó cikkek
- Ingyen tanfolyam fejlesztőknek
- 3D otthon és az irodában
- 3D-s hanghatás
- Az LG újgenerációs három dimenziós televíziói
- Újra látható 3D-ben a Real-Barca a SPORT TV-n, a UPC kábelhálózatában
- A Fujitsu műszaki igazgatója is előad a Simonyi Konferencián
- Navigáció három dimenzióban
- Magyar 3D-s tv-fejlesztés Amerikában
- Webalkalmazás: készíttesd el a szobrod!
- A stressz-tesztet is bírják a a Sony 3D laptopjai
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.
A vihart, a hőséget és a jegesedést is jelzik az E.ON új meteorológiai állomásai
Az áramhálózatok fokozottan kitettek a viharos erejű szél, a tartós hőség és a jegesedés negatív hatásainak. Az E.ON Hungária Csoport célja, hogy időjárástól függetlenül biztosítson zavartalan áramellátást ügyfelei számára, ehhez pedig szükség van részletes időjárási adatokra, hogy a cég a veszélyhelyzetekre időben fel tudjon készülni.
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.