Teleház-sorok
Talán érdemes felidézni, hogy a szövetséget 1994-ben magánszemélyek alapították, hiszen ebben az időben csak egyetlen, a csákberényi teleház működött az országban. 1996-ban, amikor - elsősorban a US-AID támogatásával - ugrásszerűen megnőtt a teleházak száma, az akkori közgyűlés megváltoztatta az alapszabályt; ettől a naptól kezdve csak teleház lehetett a szövetség rendes tagja, mindenki más legfeljebb pártoló tagságra pályázhatott. Az alapító tagok száma ezután már nem növekedett, inkább csökkent. Jelenleg az alapító tagok száma 14, a rendes tagoké 117, a pártolóké pedig 195.
Amint várható volt, a közgyűlés első témája, az alapszabály módosítása keltette a legnagyobb vitát. A legtöbb hozzászólás a regionális átszervezéssel volt kapcsolatos, ugyanis a vezetőség elhatározta, hogy a szövetség felépítését az eurorégiós közigazgatási-politikai struktúrához alakítja. Az alapszabályban meghatározták, hogyan lehet a szövetség keretén belül regionális teleház-egyesületeket kialakítani, ezek hogyan fognak működni és beépülni a szövetségi rendszerbe. A közgyűlés résztvevőinek a fő problémát az jelentette, hogy két régiós egyesület - a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön -, az alapszabálytól függetlenül, már más módon megalakult, mint ahogyan azt a módosítás tartalmazta. Ezenkívül létrejött a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei teleházak egyesülete is, amelyhez hasonló szervezeti egység eddig ugyancsak hiányzott az alapszabályból. Az utóbbit a közgyűlés vita nélkül elfogadta, ugyanis az alapszabály nem zárja ki, sőt pártolja, hogy a szövetségen belül a teleházak szabadon szövetkezzenek, például kistérségi csoportokat hozzanak létre. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei egyesület hasonló státusban szabadon működik, a régión belül fejti ki a tevékenységét, pontosan úgy, mint ahogyan a lassan megalakuló térségi egyesülések, vagy például a teleházas szakcsoportok is működni fognak.
A megalakult két régiós egyesületet azonban a közgyűlés nem fogadta el, mert nem az alapszabálynak megfelelően (igaz, amikor megalakultak, még nem is volt szabály) jöttek létre. A közgyűlés ezért azt javasolta, hogy a már működő, két régiós egyesület - az elfogadott alapszabály szerint - a szövetség keretében, a régióban lévő öszszes teleházból ismét alakuljon újjá, válasszon vezetőséget, és így kezdje meg a működését.
Hogy felkészüljön a régiós változásokra, a szövetség vezetősége is átalakult. A térségi vezetők - ha megszervezik a régiót - automatikusan, de csak tanácskozási joggal tagjai lehetnek a vezetőségnek. E javaslattal a közgyűlés megteremtette a gyors visszacsatolást a vezetőség és a régiók között, mert a vezetőségi döntések ezzel automatikusan eljutnak a régió teleházaihoz. A közgyűlés arról is döntött, hogy ha ezen egységek megalakulnak, akkor a tagsági díj a megalakulás napjától számítva átkerül a régiókhoz.
A vezetőségi ülés javasolta, hogy a közgyűlés a választott vezetőségi tagok létszámát néggyel növelje meg, míg az ugyancsak választott felügyelőbizottsági tagok létszámát kettővel - ötről háromra - csökkentsék. A közgyűlés a javaslatot elfogadta, és a kiegészített vezetőséget - titkos szavazással - megválasztotta.
A vezetőség tagjai:
- régi tagok: Balog László alelnök, Jászkisér; Dicső László tag, Alsómocsolád; Gáspár Mátyás tiszteletbeli elnök, Csákberény; Kissné, Pásztor Irma tag, Szentpéterszeg; Kovács Győző elnök, Budapest; Zám Mária tiszteletbeli elnök, Szentendre; Zsák Tibor tag, Budapest.
- új tagok: Csernai Árpád tag, Tápé; H. Galán Andrea tag, Bükkösd; Kőrösi Jánosné tag, Bezenye; Varga Eszter tag, Börcs.
A felügyelőbizottság tagjai:
- régi tagok: Mócsán Tiborné tag, Hajdúbagos; Szabó Csabáné tag, Magyarkeszi.
- új tag: Szakál Tibor elnök, Kalocsa.
A közgyűlés Sülyi Pétert (őriszentpéter) megválasztotta a szövetség főtitkárának. Sülyi Péter pályázaton nyerte el az öt évre szóló pozíciót, egyébként néhány hónapja már a vezetőség megbízása alapján főtitkárként működött.
A közgyűlés valamennyi, előzetesen meghatározott napirendi pontot megtárgyalt és elfogadott. Az érdeklődők a szövetség honlapján, a www.telehaz.hu-n kaphatnak a közgyűlésről bővebb tájékoztatást.
Határ menti teleházak
Kovács Győző elnök meglátogatta a romániai határ két oldalán működő, illetve készülő romániai (Semjén, Érmihályfalva, Tasnád, Szántó), valamint hazai (Nagyrábé, Sáránd, Mikepércs, Derecske, Hajdúbagos) teleházakat. A többnyire magyar kisebbségi falvakban nyíló teleházakat a szervezésben, az oktatásban és a tapasztalatcserében főleg a szentpéterszegi és a hajdúbagosi teleházak, valamint a vezetőik: Kissné Pásztor Irma, illetve Mócsán Tiborné támogatják. A szentpéterszegiek Szentjobbon, Koronkán, Jedden és Tasnádon segítettek, míg a hajdúbagosiak inkább az Érmelléken, Biharon, Érmihályfalván és Szalacson hoztak létre támogató kapcsolatokat. A hajdúbagosiak szoros kapcsolatot alakítottak ki a teleházak alapítását segítő nagyváradi Humán Tanácsadó Központ két munkatársával, Makai Dimény Judittal és Gergely Annamáriával, valamint Balla Tünde újságírónővel is.
Tóga István, a Romániai Teleház Szövetség elnöke Tasnádon rövid tájékoztatást adott arról, miszerint a romániai teleházmozgalom nem csak a magyar, de a román nemzetiségű falvakban is hódít. "Csak" az a baj, hogy azok a civil szervezetek, amelyek új teleházakat szeretnének létrehozni, nagyon kevés támogatást kapnak a hivatalos szervektől. Ma hat teleház működik Erdélyben, az alapítás sorrendjében: Székelyudvarhelyen, Tasnádon, Tordaszentlászlón, Biharon, Bikafalván és Tusnádon; néhány napon belül nyitják meg a hetediket Magyarcsuholyon. Ezenkívül körülbelül 10-15 kistelepülésről kaptak tájékoztatást, hogy újabb teleházakat szeretnének nyitni. Többen is elmondták, nagyon örülnének, ha a magyar intézményektől bármilyen régi számítógépeket kapnának, már ezekkel is ki lehetne nyitni az újabb teleházakat.
Ioana Cardos, a Temes megyei falusi fejlesztőközpont elnöke elmondta, a központ támogatásával a megyében hamarosan két teleház nyílik - Ciacován és Dumbravitán -, amelyek elsősorban mintaként, valamint oktatási és tapasztalatszerzési bázisként működnek majd a régióban. Elhatározott szándékuk, hogy az együttműködést kiterjesztik a szomszédos vajdasági és a dél-alföldi régiókra is.
Kapcsolódó cikkek
- Munkahelyteremtés: Program, térkép, oktatás
- Fordítóprogram a teleházakban
- Megjelent az ITTK Kutatási Jelentésének októberi, dupla száma
- Az Internetfejlesztési Alapítvány támogatása a Magyar Teleház Szövetség részére
- E-önkormányzati szakmai bemutatók a Budaörsi Telekuckóban
- Microsoft-támogatás a Magyar Teleház Szövetségnek
- Budapesten megalakult az Európai Teleház Szövetségek Uniója, az EUTA
- Több ezer nyertese lehet az IHM eMagyarország pályázatának
- Piacra lép az első 802.16a WMAN termék?
- Együttműködési megállapodás az IHM és a Magyar Teleház Szövetség között
A Vezetők között a Schneider Electric az e-autók töltését menedzselő megoldások piacán
A Vezető megoldásszállítók közé sorolta az IDC kutatócég „MarketScape: Worldwide Electric Vehicle Charging Management Solutions 2024 Vendor Assessment” elemzése a Schneider Electricet az elektromos járművek töltését menedzselő rendszerek piacán. A vállalat megoldásai átfogó töltőinfrastruktúra-kezelést biztosítanak a skálázhatóságra, a megbízhatóságra, a biztonságra és a felhasználói élményre összpontosítva.
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.
A vihart, a hőséget és a jegesedést is jelzik az E.ON új meteorológiai állomásai
Az áramhálózatok fokozottan kitettek a viharos erejű szél, a tartós hőség és a jegesedés negatív hatásainak. Az E.ON Hungária Csoport célja, hogy időjárástól függetlenül biztosítson zavartalan áramellátást ügyfelei számára, ehhez pedig szükség van részletes időjárási adatokra, hogy a cég a veszélyhelyzetekre időben fel tudjon készülni.
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.