Konzervatív-liberális vita a távközlési adatok tárolásáról a német kormányban
A Max Planck társaság büntetőjoggal foglalkozó kutatóintézetének (MPICC) csaknem 80 oldalas elemzése szerint nincsen közvetlen, egyértelmű összefüggés a telekommunikáció során keletkezett személyes kapcsolati adatok és a bűncselekmények felderítési aránya között. Az igazságügyi tárca, amelynek felkérésére a tanulmány készült, a saját álláspontja igazolását látja e megállapításban.
A belügyminisztérium viszont azokat a megjegyzéseket emelte ki a pénteken publikált elemzésből, amelyek szerint a vizsgálat eredménye csupán "pillanatfelvétel", nincs megbízható statisztikai adatbázis és hiányoznak a rendszeres vizsgálatok is ahhoz, hogy általános érvényű megállapításokra lehessen jutni. A tárca továbbá hangoztatta, hogy csak az adatok rögzítése és tárolása révén lehet azonosítani bűnözőket, akik élnek a távközlés adta lehetőségekkel, a jelenlegi szabályozási körülmények között viszont az esetek többségében sikertelen az erre irányuló próbálkozás, mert mire a hatóságok a szolgáltatókhoz fordulnak, az adatokat már régen törölték.
A csaknem két éve tartó vita egy alkotmánybírósági döntéssel kezdődött. A karlsruhei testület 2010 márciusában hatályon kívül helyzete a vonatkozó törvényt, amely felhatalmazta a hatóságokat az e-mail- és telefonforgalomból, valamint az internethasználatból származó adatok gyűjtésére, valamint tárolására hat hónapig. Az adatokat bűnüldözési célokra, valamint veszélyhelyzet elhárítása érdekében hívhatták le.
A törvény ellen több mint 35 ezer állampolgár nyújtott be keresetet az alkotmánybírósághoz, amely végül arra hivatkozva minősítette alkotmányellenesnek a 2008-ban elfogadott törvényt, hogy ellenkezik a távközlési titokhoz fűződő joggal.
Új törvényt azóta nem sikerült alkotni. A liberális FDP irányítása alatt álló igazságügyi minisztérium azt javasolja, hogy a vonatkozó adatokat csak konkrét gyanú esetén tárolják, a CDU/CSU pártszövetség szerint ennél szigorúbb szabályozásra van szükség.
Az ügy elhúzódásával Németország kötelességszegési eljárást kockáztat, mivel a vita hátráltatja a vonatkozó uniós irányelv átültetését a nemzeti jogba. Ugyanakkor a korábbi német szabályozáshoz hasonlóan az adatok hat hónapig tartó tárolását előíró brüsszeli irányelvet nem csak Berlin nem vette át, Svédország például kifejezetten tudatosan, elvi megfontolásból tagadta meg a direktíva átültetését, amiért évi 15 millió euró büntetést fizet. A stockholmi vezetés a bírságot "a szabadság ára" megnevezéssel illeti.
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Siemens Xcelerator: az Eplan és a Siemens zökkenőmentes adatátvitelt tesz lehetővé a gépgyártásban
A Siemens és az Eplan hatékonyabbá teszi a tervezési és gyártási folyamatokat a gépeket és gyártósorokat építő ügyfeleik számára.
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.
Az LG 2025-ös QNED evo termékcsaládja jelentős technológiai fejlődésen ment át
Az LG Electronics (LG) bemutatja a megújult, 2025-ös QNED evo termékcsaládját egy újonnan szabadalmaztatott, széles színskálát biztosító technológiával. A készülékek valódi 4K felbontású képet és akár 144 Hz*-es képfrissítési rátát tesznek lehetővé vezeték nélküli kapcsolódással, ultraalacsony késleltetéssel. Emellett a széria tagjai továbbfejlesztett mesterséges intelligencia alapú kép- és hangfeldolgozást, és személyre szabhatóságot biztosítanak a webOS 25-ön keresztül.