Prim Hírek

Az elsősorban 11-16 éves gyerekeket célzó hirdetések nemcsak a problémák felismeréséhez, de a kezelésükhöz is adnak útmutatást. A kampányban kiemelt nmhh.hu/para cím az Internet Hotline oldalára vezet, ahol gyorsan és névtelenül is be lehet jelenteni a jogsértő netes tartalmakat. A hotline munkatársai közreműködnek ezek eltávolításában, vagy tanáccsal segítik a bejelentőt.  

A kampány központi üzenete, hogy bár elsőre úgy tűnik, hogy a gyerekek otthonosan mozognak a digitális eszközök és az újmédiás tartalmak világában, gyakran mégis bizonytalanul ítélik meg saját online cselekedeteik közösségi, etikai, akár jogi vonzatait. A kreatívok megmutatják, hogy még a gyerekek által szívesen használt emojik is lehetnek a szövegkörnyezettől, beszédhelyzettől függően bántó vagy jogsértő megnyilatkozások. A kampány ez utóbbi helyzeteket nevezi összefoglalóan parának. Nem a digitális közeg, nem az új kommunikációs forma hordozza a megfélemlítést, hanem az indulatos, bántó szándékú, vagy akár csak átgondolatlan online megszólalás.

Nem hatósági, de hatékony

A 2011 óta működő Internet Hotline (IH) az NMHH jogsegélyszolgálata, amely internetes jogsérelmek megoldásában segít a bejelentőknek. Az ügyintézés nem hatósági eljárás, a hatóság levélben kéri fel a jogsértő tartalmak eltávolítására a tartalom- vagy tárhelyszolgáltatókat. A hotline 2011 óta több mint négyezer bejelentést fogadott, tapasztalatai szerint a jogsértő tartalmak eltávolításában a magyar tartalom- és tárhelyszolgáltatók kiemelkedően együttműködőek, az esetek túlnyomó többségében hozzáférhetetlenné teszik a kifogásolt tartalmat.  A szolgálat weboldala 2017 őszén megújult, reszponzív felületén mobileszközről is könnyen lehet bejelentést tenni. Az Internet Hotline nem gyűjt adatokat a bejelentőiről, akár névtelenül is segítséget kérhet bárki.

Gyerek-szülő-kutatás: online zaklatást és uszítást is tapasztalnak a gyerekek 

Az NMHH fél éve átfogó kérdőíves, személyes interjún alapuló kutatást bonyolított le 2000 gyermekkel (7-16 évesekkel) és szüleikkel a médiahasználati szokásaikról, és azokról a szabályokról, amelyeket a családok alkalmaznak, hogy mederben tartsák a gyerekek médiajelenlétét. 

A kutatás egy részében az interneten található sértő tartalmakról szerzett tapasztalatokról is érdeklődtek. Az eredmények szerint az online megfélemlítésnek (cyberbullying) leginkább kitett csoportnak a 15-16 éves lányok bizonyultak, 27%-uk arról számolt be, hogy az elmúlt egy évben előfordult velük olyan eset, amely internetes megfélemlítésnek tekinthető.

A magyar gyerekeket az online gyűlöletbeszéd sem kerüli el. A kutatásban részt vevők 23%-a találkozott az elmúlt egy évben olyan tartalmakkal, megnyilvánulásokkal, amelyek származásuk, szexuális hovatartozásuk, vallásuk vagy fogyatékosságuk alapján diszkrimináltak társadalmi csoportokat. Az életkor emelkedésével párhuzamosan egyre magasabb az ilyen tartalmakkal szembesülők aránya. 

A felmérésben arra is kíváncsiak voltak, hogy a magyar gyerekek milyen adatokat osztanak meg magukról online. A válaszok szerint a kutatásban megkérdezett legidősebb gyerekek (15-16 évesek) 35%-a legalább négy információt megad magáról a közösségi felületein. Jellemzően megadják a nevüket, korukat, iskolájuk nevét, általában az e-mail címüket is, valamint képet is megosztanak magukról. Online jelenlétükben az elérhetőség és a megmutatkozás igénye gyakran felülírja a biztonsági megfontolásokat.

Az Internet Hotline friss kampányának kreatívjai mindhárom kiemelt problématerületre figyelmeztetnek: az internetes megfélemlítésre, az uszító tartalmakra és a személyes adatokkal való visszaélésekre is.

___________

A kampány első szakasza a célcsoport által használt online felületeken, és a szülők tájékoztatására glossy magazinokban zajlik, amihez később közterületi megjelenések csatlakoznak. A kampánykoncepció és a kreatívok a Mito munkáját dicsérik.