Prim Hírek

Az internetes címek közismert módon legalább két fő elemből tevődnek össze. Az első fő elem maga a név (domain név), a második a két vagy három betűből álló utótag (kiterjesztés, szuffix). A két fő elem közé pontot kell tenni. Az Amerikából világhódító útjára indult interneten a leggyakoribb utótag a .com, ami a vállalkozásokat hivatott jelölni. (A "pont" szót angolul ebben az összefüggésben "dot"-nak mondják, és innen az immár köznapivá vált kifejezés: "dotcom" világ, "dotcom" nemzedék, "dotcom" szellemiség. "Dotcom" mindannak a jelzője, ami az élet egyre bővülő internetes üzleti szegmensével kapcsolatos.)

Az Egyesült Államokban a .com mellett a .net és az .org utótaggal (kiterjesztéssel, szuffix-szal) ellátott internetes címet is regisztráltatni lehet, annak különleges bizonyítása nélkül, hogy a regisztráltató ténylegesen megfelel az e kategóriához tartozás követelményének. (A .net elvben a hálózatok, az .org a szervezetek jelölésére szolgál.)

Nem ilyen egyszerű a dolog, ha valaki (pontosabban inkább valamely intézmény) .edu utótaggal akarja bejegyeztetni internetes címét: előbb bizonyítania kell, hogy egyetemnek, más felsőoktatási intézménynek vagy tudományos kutató műhelynek minősül. Ahhoz, hogy .gov kiterjesztéssel regisztráltathassa magát egy internetes cím fenntartója, kormányzati szervnek vagy intézménynek kell lennie.

Létezik ezeken felül 244 regionális - zömmel egy-egy országot jelölő - utótag, amely kétbetűs. A magyar internetes címek végződése így .hu. (Az Egyesült Államokban senkinek eszébe nem jut, hogy .us-ra végződő internetes címen akarja regisztráltatni magát, ugyanis a hatalmas címdzsungel miatt ezt nem lehet egyszerűen önmagában odabiggyeszteni a domain név után: be kell még iktatni az amerikai szövetségi államot jelölő két betűs jelzést (pl. .ca jelöli Kaliforniát), valamint a fentebb említett, három betűs, "műfajt" jelző utótagot is. Ennek eredménye már egy teljességgel megjegyezhetetlen, vagyis üzleti szempontból értéktelen internetes cím.

Elsősorban a "dotcom" címek túltengése és az egyébként azonos nevű, a világhálóra törekvő vállalatok mind gyakoribb ütközéseokozta, hogy az ICANN, vagyis a Bejegyzett Nevek és Számok Internetes Korporációja nevű intézmény pályázatot hirdetett új utótagok bevezetésére. Erre lehetett javaslatokat tenni október 2-ig.

A befutott 47 indítvány közül állítólag jó esélye van az elfogadásra a .kids kiterjesztésnek. Ezzel ugyanis a gyermekeknek szánt internetes címeket lehetne jelölni, és a szakemberek egyre többet foglalkoznak azzal, miként lehet megóvni a hamvas ifjúságot a nem neki való internetes tartalomtól, "elválasztani az ocsút a búzától". Bizonyos eljárásokkal esetleg meg lehet próbálni, hogy a gyerekeket a .kids végződésű internetes címek közötti barangolás útjára tereljék, és az ilyen végződésű címeket természetesen fokozottan ellenőrizzék - például a trágár szóhasználattól, illetve a pornográfiától való mentesség tekintetében.

Az "ocsúra" is gondolni kell azonban. Kifejezetten ezt a célt szolgálja az a javaslat, hogy vezessék be a .sex szuffixot. Mások ugyanezen iparág jelölésére a .xxx utótagot tartanák megfelelőbbnek.

Érkezett javaslat négy betűs utótagok - .info, .site, .shop - bevezetésére, illetve arra, hogy maga a .web (a szó jelentése: háló, szövet) is használható lehetne utótagként. (Az nem okoz zavart, hogy az internetes cím előtt a www. betűsor áll (ami a world-wide web, vagyis világháló rövidítése).

Van olyan indítvány is, hogy az orvosok és az ügyvédek használhassák a .pro (professional) utótagot, összekapcsolva a .med, illetve a .law "elő-utótaggal". Tehát doktor John Smith orvosi rendelőjének címe johnsmith.med.pro lehetne, és így nem tévesztenék össze doktor John Smith ügyvédi irodájával, amelyet johnsmith.law.pro címen lehetne elérni. A .pro utótag használatára más olyan szakemberek is jogot kaphatnának, akiket tömegese keresnek a világhálón. Így például a könyvelők .acc.pro jelzéssel szerepelhetnének. A fenti javaslatok nem egyszerűen praktikus ötletek, hanem lényegében üzleti ajánlatok. Zömmel olyan cégektől származnak ugyanis, amelyek az ICANN felügyelete alatt internetes címregisztrálással foglalkoznak, üzleti alapon. Amelyik jogot kap például a .sex utótaggal ellátott domain nevek kiosztására, az hajlandó is egyszeri, de busás "utótag-igénybevételi díjat" fizetni az ICANN-nek, hiszen reményei szerint dől majd hozzá a pénz a ".sex-ben végződő" internetes címigénylésekből.

A "dotcom" zsúfoltság azonban más módokon is enyhíthető. A Network Solutions, amely a VeriSign konglomerátum része, a minap jelentette be: megindítja a kínai, japán és koreai írásjeleket tartalmazó domain nevek regisztrálását. (A kínainak ráadásul két változata is lesz: hagyományos, illetve egyszerűsített.)

Hogy ez mekkora üzlet lehet már a közeli jövőben? A Network Solutions jelenleg 12 millió latin betűs internetes címet kezel. Japánban pillanatnyilag 21 millió, Kínában 16 millió, Dél-Koreában 10 millió aktív internethasználóról tudnak. Japánban a regisztrációk száma 2000 első felében 15 százalékkal volt magasabb, mint 1999 második felében. Kínában ugyanezen két időintervallum összevetésében 26 százalékos, Dél-Koreában pedig 69 százalékos az új regisztrációk számának emelkedése. Szöulban már eddig is, latin betűkkel is több domain nevet regisztráltattak a Network Solutionsnél, mint bármely más, az Egyesült Államokon kívüli városban.

A Virginia állambeli Herndon székhellyel működő Network Solutions hamarosan meg akarja kezdeni a spanyol, portugál, és arab nyelvű regisztrálást is, ami az arab esetében értelemszerűen egy egész karakterkészlet bevezetését, a spanyolban és a portugálban pedig a nyelv egyes sajátos - például (de nem csak) ékezetes - betűinek a domain névben való használhatóvá tételét jelenti.