Naponta átlagosan 15 percet töltünk álláskereséssel
Hogyan keresünk állást 2020-ban? Mennyi időt töltünk kereséssel, jellemzően mely napokon és milyen napszakban válogatunk a munkalehetőségek között? Mikor jelentkezünk rájuk, és vajon milyen eszközről tesszük ezt? A Profession.hu friss felmérésének adataiból kiderül.
Ahogyan a hírolvasás, a szállásfoglalás vagy éppen a társkeresés, úgy az álláskeresés is egyre inkább mobilon zajlik manapság. Magyarország vezető állásportáljának felmérése szerint a magyar internetezők 74 százaléka keres munkát mobiltelefonon, és 77 százaléka számítógépen. Bár a két csoport között jelentős az átfedés, az elmúlt három év adatait vizsgálva a trend egyértelmű: az okoseszközök térnyerése ezen a területen is látványos. A mobilon állást keresők aránya az elmúlt három évben 8 százalékkal emelkedett, ezzel szemben az erre a célra számítógépet használók 19 százalékkal lettek kevesebben.
Mennyit? Mikor? Miért?
Ha valaki azt gondolná, az álláskeresők hosszasan böngésznek az ajánlatok között, az nagyot téved. Felgyorsult világunkban egy átlagos jelentkező egy nap nem tölt 15 percnél többet ezzel a tevékenységgel. Jellemző, hogy reggel otthon, vagy út közben gyorsan átfutják az álláshírleveleket, este vagy hétvégén aztán részletesebben átnézik a szimpatikus találatokat. De akadtak olyan típusú emberek is, akik a munkahelyükön nyíltan nézelődtek az állásportálon: monoton feladatok között kikapcsolódásként, vagy ebéd utáni sziesztaként böngésztek új kihívásokat keresve. Illetve előfordult, hogy akkor fogtak állások közötti válogatásba, amikor sérelem érte őket a munkahelyükön.
A kutatók összefüggést találtak az álláskeresési kedv, a hét napjai és az általános munkahelyi hangulat között is. Az emberek általában hét elején még komolyabban gondolják, hogy megváltoztatják az életüket, ilyenkor keresnek a legaktívabban munkát. Hétvége felé a helyzetet egyre rózsásabbnak ítélik, így egyre csökken az igényük az azonnali váltásra, így csökken az álláskeresési kedv.
Hogyan?
A Profession.hu látogatóinak 65 százaléka mobiltelefonról érkezik, ám a jelentkezések 69 százalékát egyelőre még hagyományos eszközökről küldik el a pályázók. De egyre többen adják le jelentkezésüket okostelefonjukon keresztül: a tavaly év eleji 30 százalékról év végére 35 százalékra nőtt arányuk.
De mitől függ, hogy laptopról vagy mobilról jelentkezünk? A válaszadók között volt, aki azt mondta, hogy megfontoltan szeret dönteni, és úgy érzi, ezt a laptopja előtt jobban meg tudja tenni. Más bonyolultnak gondolja a fájlok csatolását okostelefonról, vagy éppen fél, hogy ha véletlenül valamit rosszul csinál a mobilos felületen, örökre elvágja magát az álommunkahelye előtt. Aki viszont a mobilos jelentkezés mellett teszi le a voksát, az éppen a dolog rugalmasságával, könnyen rutinná váló mivoltával, egyszerűségével, gyorsaságával indokolja választását. De olyan válaszadó is volt, akinek egyszerűen nincs is más erre a célra alkalmas eszköze otthon, mint az okostelefonja.
„Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy az álláskeresés során használt eszközök mennyire működnek együtt, azaz kiegészítik-e egymást, vagy éppen egymás vetélytársai-e a mobileszközök és a számítógépek. Kiderült, hogy azt, hogy milyen eszközöket használ valaki álláskeresésre, valójában az aktuális élethelyzete dönti el. Ezen használati utak és helyzetek megismerése segíti a munkánkat abban, hogy a munkavállalókat minél hatékonyabban érjük el a számukra releváns tartalmakkal, állásokkal” – mondta el a kutatás hátteréről Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási szakértője.
Kapcsolódó cikkek
- Az európai szakpolitika kedvez a nemzeti digitális fejlődésnek
- Ritkán esszük, pedig egészséges: A nagy halfogyasztási körkép
- Biztonságban érzik magukat a magyarok chatelés közben?
- A munkahely elhelyezkedése a legfontosabb, amikor állást keresünk
- Nagyon megugrott a szakmunkára jelentkezők száma
- 2020-as munkaerőpiaci trendek
- Volt már, akinek az állásába került az átgondolatlan posztolás
- Mennyiért neteznek a felhasználók világszerte?
- Az álláshirdetések kora letűnni látszik
- Optimistább cégvezetők, erősödő beruházási szándék