Trónkövetelők: ez a négy technológia száll versenybe a mesterséges intelligenciával 2024-ben
Kvantumtechnológia, új félvezetők, kobaltmentes akkumulátor, űrtechnológia – ezek azok a területek, amelyek az idei évtől egyre fontosabb szerepet játszanak majd a gazdaságaink, közösségeink és ökoszisztémáink előtt álló legfontosabb kihívások kezelésében.
2023-ban világszerte a generatív mesterséges intelligencia (MI) került a köz- és üzleti gondolkodás középpontjába, erősítve azokat a várakozásokat, miszerint a technológia motorizálhatja majd a fejlődést az üzleti életben és a társadalomban egyaránt. Azonban már más kulcsfontosságú technológiák is elérték az érettség vagy az áttörés küszöbét – derül ki a Capgemini TechnoVision 2024 című kiadványából.
Generatív MI: letaszíthatatlan a trónról
A generatív MI 2022 végén – 2023-ban robbant be a globális technológiai és üzleti gondolkodásba. Az MI minden bizonnyal továbbra is képes lesz fenntartani az érdeklődést. Ugyanakkor egyre nagyobb szükség van hatékonyabb, kis feladatokra tervezett modellekre is. Ezek korlátozott kapacitásokkal rendelkező, alacsonyabb energiaigényű gépeken is futtathatóak lesznek, például peremhálózatokon vagy kisebb vállalati architektúrákban. Ez hosszabb távon azt jelenti, hogy a konkrét feladatokra tervezett és finomhangolt modellek egymással összekapcsolt hálózatait hozzuk létre és így több modellből álló generatív ökoszisztémákat alakíthatunk ki.
Kvantumtechnológiák: a kibertér és a kvantum találkozása
Valóságos kiberfegyverkezési verseny zajlik, ahol a nagymértékű informatikai fejlődést olyan megerősített digitális védelmi mechanizmusokkal szükséges ellensúlyozni, mint a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás (ML) alkalmazása vagy a „zéró bizalom” biztonsági modell. Van azonban egy új, gyorsan növekvő fenyegetés is: a kvantuminformatika fejlődése, amely elavulttá teheti a jelenlegi titkosítási szabványainkat, például az RSA-t és az ECC-t. Így a kvantumrezisztens algoritmusok kifejlesztése sürgető szükséggé válik az adatvédelem és az adatbiztonság jövőbeli fenntartása érdekében. A National Institute of Standards and Technology várhatóan jövőre teszi közzé PQC-szabványait, amelyek globális hatással lehetnek egyéb szabványokra is. A poszt-kvantum kriptográfia így 2024-ben számos igazgatósági ülés napirendjére kerülhet.
Félvezetők: a Moore-törvény még érvényes, de változik
A Moore-törvény szerint a mikrochipek kapacitása kétévente megduplázódik, míg a költségük megfeleződik. A félvezetőipar nagy átalakulás küszöbén áll, amely – több tényező összeadódásából következően – 2024-ben átírhatja ezt a törvényt is. Annak ellenére, hogy a chipek miniatürizálásának abszolút fizikai határát már elértük, újabb áttörésre számíthatunk a 3D-s chipek egymásra helyezésével, az anyagtudományi innovációkkal és a litográfia új formáival. 2024-ben új gigagyárak, szabályozások, üzleti modellek és gyártási szolgáltatások jelennek majd meg.
Akkumulátorok: az új kémia ereje
Az akkumulátorok teljesítményének javítása és költségeinek csökkentése mind az üzleti élet, mind a kormányok számára kiemelt fontosságú. A cél az elektromos mobilitás támogatása és a hosszú távú energiatárolás felgyorsítása, ami elengedhetetlen a megújuló energiára való áttérés és az intelligens hálózatok kiépítésének felgyorsításához. Míg az LFP (lítium-ferro-foszfát) és az NMC (nikkel-mangán-kobalt) elektromos járművekben történő felhasználása szabványossá válik, ezeken kívül számos egyéb akkumulátorkémiai technológiát is fejlesztenek: így például a kobaltmentes (nátrium-ion) vagy a szilárdtest-akkumulátorok. Ez utóbbi jelentős változást jelent az akkumulátor-technológiában, elsősorban az elektromos járművek számára, mivel nagyobb energiasűrűséggel (azaz tárolókapacitással) rendelkeznek, viszont az áruk alacsonyabb lesz, mint a hagyományos akkumulátoroké. Kevesebb ritka alapanyagot, különösen lítiumot, nikkelt, kobaltot és grafitot igényelnek, potenciálisan biztonságosabbak (kisebb a tűzveszély) és hosszabb élettartamot kínálnak. Így a fejlesztés valószínűleg felgyorsul majd 2024-ben.
Űrtechnológia: a Föld kihívásainak megoldása a világűrből
2024-ben, az űrtechnológiák iránti megújult érdeklődés részeként az emberiség visszatérni készül a Holdra. A tudományos felfedezések mellett az is cél, hogy ezzel hozzájáruljon a Föld legkritikusabb problémáinak megoldásához, beleértve az éghajlati kockázatok és katasztrófák megfigyelését, a telekommunikációs eszközökhöz való jobb hozzáférést. 2024-ben mindez várhatóan felpörgeti majd az innovációt és – a zökkenőmentes kommunikáció és biztonságos kvantum-átvitel érdekében – számos ígéretes technológiai projekthez járul majd hozzá a fenntartható űrhajómeghajtás (elektromos vagy nukleáris) és az új, alacsony Föld körüli pályán működő konstellációk területén.
TechnoVision 2024
A Capgemini TechnoVision című kiemelt technológiai trendekkel foglalkozó kiadványa bemutatja a legfontosabb technológiai trendeket, így segítve az innovációs vezetőknek megválaszolni néhány kulcsfontosságú kérdést, amelyekkel a technológia-vezérelt üzleti döntések meghozatalakor szembesülnek.
Kapcsolódó cikkek
- Újabb SAP fejlesztések az AI korszakban való érvényesüléshez
- Az egészségügyi ágazat globális kilátásai 2024-ben
- A HONOR megmutatta az idei MWC-n a jövőt
- Az MI-vezérelt egyemberes vállalkozásoké a jövő? – izgalmas beszélgetés a Széchenyi István Egyetemen
- Tech Trends 2024: Hogyan lehet technológiai lemaradásból modernizációs versenyelőny?
- Kell-e félteni a munkánkat az AI-tól?
- A Lenovo mindenki számára elérhetővé teszi a mesterséges intelligenciát
- Már a gyerekünk hangján követelnek tőlünk pénzt: hogyan kerülhetjük el, hogy csalók áldozatává váljunk?
- Magyar fejlesztők programján ámul a világ: Már nem csak tanul, teremt is a magyar MI
- Vállalati adatokon tanított generatív AI: a jövő útja a cégeknek
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Hazánkban is megkerülhetetlen lesz a mesterséges intelligencia
Magyarországon is versenyhátrányba kerülnek azok a munkavállalók, akik nem képesek alkalmazni a mesterséges intelligenciát (MI), és azon médiavállalatok, amelyek nem integrálják az új technológiákat a munkafolyamataikba – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmányában, hozzátéve: a magyarok inkább pozitívan gondolnak az MI-megoldásokra.
Indul az emberszabású robotok sorozatgyártása
Már jövőre megindulhat az első ipari célú humanoid robotok sorozatgyártása. Ezekkel az eszközökkel a manuális tevékenységek több mint fele automatizálható. Az emberszabású robotok bevezető ára 80.000 euró körül várható, de így is nagyjából másfél év alatt megtérül egy ilyen beruházás – mutatta ki tanulmányában a stuttgarti központú Horváth csoport, amelynek magyarországi tagja az IFUA Horváth.
KPMG: Az energiaipar sem ússza meg a genAI bevezetését
Óvatosak a generatív mesterséges intelligencia bevezetése kapcsán az energiaipari vezetők. A KPMG Global Energy CEO Outlook legutóbbi kutatása szerint a vezérigazgatók a jelenlegi ingatag geopolitikai és politikai helyzetben is bizakodóak a növekedési kilátásokat illetően, a befektetések terén pedig legfőbb prioritásuk a generatív mesterséges intelligencia. Lelkesedésüket mérséklik azonban az etikai problémák és a kiberbiztonsági kockázatok. A kutatásból az is kiderül, hogy a vezérigazgatók az ESG-t ma már az üzleti siker egyik alapjának tartják.
A műanyaghulladékot a felére csökkentették az ABB finnországi gyárában
A hulladékok újrahasznosítására irányuló innovatív eljárások bevezetésével az ABB finnországi Porvoóban találha-tó gyártóüzeme 50 százalékkal csökkentette a vegyes műanyaghulladék mennyiségét, és 2023-ban közel 20 száza-lékkal javította az újrahasznosítás arányát. Az újrahasznosítási erőfeszítések fontos lépést jelentenek a Föld erőfor-rásainak megőrzése és az ügyfelek fenntarthatósági kötelezettségvállalásainak támogatása felé; ezen erőfeszítések 2024-ben 16 égerfa átlagos súlyának megfelelő mennyiségű polipropilént takarítanak meg.