Hosszú még az út

Tudásmenedzsment a hazai vállalatoknál

, 2001. április 10. 12:57

Bár a tudásmenedzsment (TM) még világszerte újdonságnak számít, Magyarországon is egyre több vállalat ismeri fel, hogy alkalmazásával komoly előnyt szerezhet versenytársaival szemben. A KPMG tanácsadócég felmérése szerint a TM-projektek kifejlesztésében és alkalmazásában a hazaiak hátránya nem jelentős a nemzetközi vállalatokhoz képest. A magyarországi helyzetet leginkább az jellemzi, hogy bár vannak önálló kezdeményezések, átfogó, összehangolt stratégiával többnyire még nem rendelkeznek a vállalatok. Az egyik fő akadály nálunk kulturális eredetű - a munkatársak a hatalom és a pozíció megtartása érdekében gyakran inkább visszatartják a megszerzett tudást, mintsem hogy megosszák egymással. A technológiai háttér kialakításában azonban nincs lemaradás, sőt az internet és a cégen belüli csatorna, az intranet bevezetésében meg is előzzük a nemzetközi átlagot.

Bár a tudásmenedzsment fogalma csak nemrég került be az üzleti nyelvhasználatba, Magyarországon is egyre több társaság vezetése gondolkodik el azon, hogyan gazdálkodjon a tudással mint eszközzel (Business Online, 1999/11. szám). A szakértők ebben az összefüggésben tudáson az ügyfelekről, a termékekről, a folyamatokról és a versenytársakról (fejben, papíron vagy elektronikus formában) összegyűlt információt, tapasztalatot értik. A misztikusnak tűnő tudásmenedzsment terminus pedig ennek a felhalmozott tudásnak a szisztematikus és szervezett felhasználását jelenti, amivel a cég növelheti teljesítményét.

A KPMG Consulting munkatársai a nemzetközi és a hazai piacon is elemezték, hogy a vállalkozások hol tartanak a tudásmenedzsment fejlesztésében és alkalmazásában. Magyarországon 18 nagyvállalatot kerestek fel, amelynek többsége a versenyszférában tevékenykedik. Köztük voltak állami, illetve magántulajdonban levő magyar, valamint külföldi-magyar vegyes tulajdonú vállalkozások, tőzsdére bevezetett cégek és multinacionális társaságok magyarországi vállalatai is. A kiválasztásnál szempont volt, hogy minél több szektor (pénzügyi, telekommunikációs, vegyipari, kereskedelmi) szerepeljen a felmérésben, illetve hogy a különböző funkcionális területek (humán, informatikai) képviselete is kiegyensúlyozott legyen. A felmérés eredményei csak bizonyos korlátozó megszorításokkal értelmezhetők, egyrészt a minta mérete miatt, másrészt azért, mert a megkeresett cégek közül elsősorban azok vállalkoztak a felmérésben való közreműködésre, amelyek egyáltalán érdeklődnek a tudásmenedzsment iránt.

Nincs nevesített stratégia

A felmérések igazolják, hogy a tudásmenedzsment fogalma világszerte elfogadottá vált az üzleti életben. A megkérdezett 423 európai és észak-amerikai vállalat 64%-ának van tudásmenedzsment-stratégiája, míg Magyarországon a cégek 39%-a nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik ilyennel. Ugyanakkor ez a csoport vegyes összetételű - mindössze egy hazai vállalat bírt nevesített tudásmenedzsment-stratégiával, a többinél a különböző területeken megvalósított, illetve elindított kezdeményezéseket értékelték akként, de ezek nem jelentenek dokumentált, hosszú távú célokat meghatározó, egységes szerkezetbe foglalt stratégiát.

A fejlesztési fázisokat tekintve: amíg nemzetközi téren a cégek 68 százalékánál már elindult, vagy éppen most indul, addig nálunk a megkérdezett vállalatok 57 százalékánál működik, illetve készül tudásmenedzsment jellegű program. Valójában Magyarországon még többen tartanak az igények felmérésénél, mint a programok kidolgozásánál, míg nemzetközi téren a programot már készítő vállalatok vannak többségben. A magyar helyzetet leginkább úgy jellemezhetjük, hogy a cégek megpróbálnak tenni valamit a tudás hatékonyabb menedzselése érdekében, indítottak és indítanak egyedi projekteket, de általában nem foglalkoznak összehangoltan a különböző területekkel (kultúra, emberek, folyamatok, technológia, tartalom), azaz nem kezelik átfogó stratégiaként ez irányú törekvéseiket.

Nálunk a már végrehajtott programok közül a leggyakoribb a leginkább bevált módszerek, eljárások (best practice) tapasztalatainak szervezett megosztása a munkatársakkal, ám ez is csak a cégek 29%-ára jellemző. 22 százalékuk elemezte a tudásmenedzsment-helyzetet (benchmarking), és 11 százalékuk tett lépéseket házon belül a TM jelentőségének tudatosítására. Hat százalékuk válaszolta azt, hogy már létrehozta a cégen belüli tudásközpontot, meghatározta a felelősöket, illetve jutalmazza a tudás megosztását.

Ismeretlen előnyök

Arra a kérdésre, hogy milyen problémák nehezítik a tudás hatékony felhasználását, a legtöbben azt válaszolták, nem ismerik a TM előnyeit (86%). További gondként jelölték meg, hogy nincs idő a tudás megosztására (78%), a fejekben lévő tudást nehéz megszerezni (73%), a munkatársak újra feltalálják a spanyolviaszt (67%), és a munkatársak nem akarják megosztani tudásukat (61%). Komoly figyelmet érdemel az utóbbi kijelentés, mert jelzi, nálunk még gyakori a félelem, hogy a tudás megosztásával csökken a befolyás, a hatalom. A nemzetközi felmérésben a cégeknek mindössze 16%-a nevezte ezt problémának. A kimagasló különbség jelentős kulturális eltérésre utal.

Kimondottan jól állunk a technológiai háttér kialakításában - a magyar vállalatok a bevezetett rendszerek tekintetében nem maradnak el a fejlettebb országok cégeitől, sőt néhány esetben meg is előzik azokat. Magyarországon például minden megkérdezettnél van internet-hozzáférés, és már majdnem mindenhol (88%) működik intranet is, bár még nem igazán használják ki a benne rejlő lehetőségeket. Lemaradás tapasztalható viszont az adattárházak (44%) és a dokumentumkezelő rendszerek (35%) alkalmazásában. A magyarországi KPMG Consulting partnere, Strommer Pál a felméréseket összegezve elmondta, hogy a nemzetközi vállalatok valamivel jobb eredményeket értek el, de a tudásközpontú cégek kialakulásáig még hosszú utat kell megtenni világszerte. Ez lehetőséget ad arra, hogy a magyarok is felismerjék a tudásmenedzsmentben rejlő versenyelőnyöket, és ledolgozzák lemaradásukat.