Még sosem volt ilyen biztonságos a repülés
A statisztikák szerint még soha nem volt ennyire biztonságos a repülés, noha világszinten rekordszámú, négymilliárd utas ült repülőgépre. A vállalati és légi biztosításra specializálódott Allianz Global Corporate & Specialty (AGCS) és a repülésre és űrhajózásra szakosodott Embry-Riddle Aeronautical University közös „Légi közlekedési kockázatok 2020-ban: biztonság és helyzetértékelés” című jelentéses szerint, a halálos kimenetelű baleseteket tekintve még sosem volt ennyire biztonságos időszak a nemzetközi légiközlekedési ágazatban, mint az utóbbi néhány évben.
Az elmúlt négy évből három is bekerült a légiközlekedési ágazat legbiztonságosabb évei közé. Például 2017-ben 60 év után először nem történt halálos kimenetelű baleset utasszállító repülőgéppel, így ez számít a valaha volt legbiztonságosabb évnek. Az Aviation Safety Network* (Légiközlekedés-biztonsági Hálózat) statisztikái szerint 2018-as év – melyben összesen 15 halálos baleset történt 556 áldozattal – a harmadik legbiztonságosabb év, 2015 pedig a második helyen áll. A jelentésből kiderül, hogy más közlekedési módokhoz képest (például a gépjármű és a kerékpár), illetve más váratlan eseményekkel (például lőfegyver-baleset vagy kutyatámadás) összehasonlítva rendkívül csekély az esélye annak, hogy valaki repülési balesetben veszítse életét.
Számtalan biztonsági fejlesztés
„A biztonságosabb légi közlekedés elsősorban az új technológiáknak, a hatékonyabb pilótaképzésnek, valamint a fejlettebb gyártási és üzemletetési és szabályozási folyamatoknak köszönhető ” – mondta Tom Fadden, az AGCS légi közlekedési részlegének globális igazgatója.
Az aerodinamikai és repülőgépvázat érintő fejlesztések, az elektronikus repülésvezérlő rendszerrel felszerelt repülőgépek, és a hatékonyabb biztonsági ellenőrzések hatására az elmúlt évtizedekben látványosan javultak a baleseti mutatók. A hajtóműgyártók egyúttal szinte teljesen kiküszöbölték a hajtómű-meghibásodás kockázatát. A rádió és repülőelektronikai rendszerek ma már rendkívül pontosak, emellett a fejlettebb légiforgalmi irányítási technológiák és a jobb ütközéselhárító rendszerek kedvező hatása is érezhető.
„A pilótáknak napjainkban sokkal több információ áll a rendelkezésére valós időben, a jelenlegi navigációs rendszerek pedig képesek ezredmérföld pontossággal meghatározni a repülőgép helyzetét” – mondta E. David Williams, az Embry-Riddle Aeronautical University adjunktusa, majd hozzátette: „A tudományos fejlődésnek köszönhetően a légiközlekedési ágazatban is jobban értjük, hogyan hatnak az emberi tényezők a biztonságra. Egyéb szempontok mellett kiemelten fontos kérdéskörré vált a pilóták fáradtsága, a képzés és a személyzeti erőforrás-gazdálkodás.”
Gyakoribb turbulencia – és ezzel több biztosítási esemény – várható
Bár az utasok minden eddiginél nagyobb biztonságban érezhetik magukat a fedélzeten, a jelentés szerint fel kell készülniük arra, hogy gyakoribbak lesznek a turbulenciák. 2019. júliusában majdnem negyvenen sérültek meg az Air Canada Vancouverből Sydneybe tartó járatán: a gép erős turbulenciába került, ezért kényszerleszállást kellett végrehajtania – és ez csak egy volt a repülőjáratokon világszerte nap mint nap előforduló rendkívüli események közül. Az éghajlatváltozás és a bolygó felmelegedése miatt a következő évtizedekben várhatóan erősebbé válik a turbulencia, különösen az Európa és Észak-Amerika közötti járatok esetében.
Noha a légiközlekedési ágazat biztonsági mutatói az elmúlt évtizedekben – különösen a halálos kimenetelű balesetek tekintetében – jelentősen javultak, továbbra is nagy számban és egyre jelentősebb nagyságrendben fordulnak elő biztosítási események. Az AGCS a légi biztosítási ágazatban több mint ötvenezer, 14,8 milliárd eurót (16,3 milliárd USA dollár) meghaladó összértékű biztosítási eseményt elemzett a 2013 és 2018 közötti időszakból. Az összes biztosítási esemény értékének több mint felét teszik ki az ütközések és a zuhanások. Fontos tudni azonban, hogy nemcsak a végzetes repülőgép-szerencsétlenségek tartoznak e körbe, hanem az idegen tárgyak okozta sérülések vagy a zsúfolt reptereken előforduló földi ütközések is. A káreseményeknek számos egyéb oka is lehet, például az utasok elcsúszása vagy elesése, gépi üzemzavar és hajtómű-meghibásodás, felszállási tilalom vagy félretankolás. Ezek következtében a légijármű-gyártók, a légitársaságok és biztosítóik egyaránt egyre nagyobb veszteségeket szenvednek el.
Költséges javítások – a bérelt hajtómű drágább volt, mint az egész repülőgép
Az újgenerációs repülőgépek egyre bonyolultabbak: az üzemanyag-fogyasztás csökkentése érdekében gyakran könnyű összetett anyagok (pl. szénszál rétegek) felhasználásával készülnek, és kifinomult technológiával szerelik fel őket, emiatt azonban a javításuk és a felszállási tilalmak miatti költségek is nőnek. „Nemrég volt egy biztosítási eseményünk, ahol hajtóművet kellett bérelni az egyik repülőgéphez, amíg a saját hajtóművét megjavítják. A bérelt hajtómű értéke meghaladta a teljes repülőgépét az eredeti motorjával együtt” – emlékezett vissza David Watkins, az AGCS észak-amerikai általános légiközlekedési részlegének regionális igazgatója.
________________
* Az Aviation Safety Network 2019 januárjában tette közzé a 2018. évi légiközlekedési baleseti statisztikákat.
Kapcsolódó cikkek
- Kiterjesztett valóság megoldással teszi gyorsabbá és pontosabbá a repülőgépek átvizsgálását az Aeroplex
- Alapjaiban újítja meg a gazdaságot a dróntechnológia
- SEE FRA: új forgalomszervezési koncepció segíti a környezetvédelmi célokat
- Felelőtlen drónozók veszélyeztették a légiforgalmat
- Egy évtizeden belül jöhetnek a légitaxik?
- A világ 2040-ben: 7 megatrend, ami meghatározza jövőnket
- Évről évre növekszik az átstartolások száma a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren
- A Bosch repülni tanítja az autókat
- A Siemens értékesíti eAircraft üzletágát a Rolls-Royce-nak
- Eltévedt és azonosítatlan repülőgépek a magyar légtérben
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Több százezernyi forintnyi érték lapul az otthonainkban
Ha valakinek hirtelen nagyobb összegre van szüksége, akkor érdemes szétnéznie a lakásban, mielőtt a bankba rohanna hitelért. A fenntarthatóság jegyében ma már szinte azonnal készpénzzé tehetjük a nem használt eszközeinket, amivel nemcsak a családi kasszának teszünk jót, hanem a környezetnek is. Egy-egy fiókban vagy szekrényben lapuló mobiltelefon, laptop, tablet, esetleg fényképezőgép ára a több százezer forintot is elérheti ugyanis még használtan is.
Kirobbanó gaming teljesítmény az AOC 44,5″ OLED monitorjával
Az AGON by AOC – a világ egyik vezető gamer monitor* és IT-kiegészítő márkája – újabb csúcskategóriás OLED modellel bővíti a népszerű AGON PRO termékcsaládot. A 44,5″ hüvelykes (113 cm) AGON PRO AG456UCZD gamer monitor elmélyült játékélményt nyújt.
Átadták a Jedlik Ányos-díjat
Idén is átadták a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egyik legrangosabb díját, a Jedlik Ányos-díjat, amely a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenység, valamint a kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi munkásság elismerését szolgálja. A Magyar Nemzeti Múzeumban kiosztott díjat ezúttal két vegyészmérnök, egy építőmérnök, egy villamosmérnök és egy szellemitulajdon-védelem területén tevékenykedő szakember kapta.
Spinoff Extra: topvezetőktől tanulhatnak a hallgatók a Széchenyi István Egyetemen
A Spinoff Klub a győri Széchenyi István Egyetem nagy sikerű közösségépítő, innovációgazdasági programsorozata, amelyen meghívott előadók panelbeszélgetés keretében tárgyalják meg a legfrissebb technológiai trendek üzleti vonatkozásait. A mostani félévtől a brand újabb rendezvénnyel bővül: a Spinoff Extra során sikeres topmenedzserekkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők – elsőként, március 20-án, szerdán dr. Szászi István, a Robert Bosch Kft. ügyvezető igazgatója lesz a vendég.
Az ABB segíti a Feröer-szigetek zöld energiára való átállását
Az ABB folytatja együttműködését a SEV-vel, a Feröer-szigetek fő villamosenergia-termelőjével és -elosztójával. Az együttműködés keretében az ABB innovatív szinkronkompenzátor (SC) technológiát szállít, amellyel javítható az villamosenergia-hálózat stabilitása, ami napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír, mivel a szigeteken fokozatosan leállítják a fosszilis tüzelésű erőműveket, és megújuló energiaforrásokon alapuló áramtermelésre állnak át. A legújabb fejlesztés keretében a harmadik SC-egységet az északkeleti Borðoy szigetén telepítik, ahol ez a berendezés mintegy 5000 ember helyi áramellátását fogja javítani.