Forradalmi áttörést ért el az ElevenEs akkumulátorcella fejlesztésben
Európa első és legnagyobb, teljes mértékben piaci felhasználásra alkalmas LFP (lítium-vasfoszfát) akkumulátorcelláját az ElevenEs alkotta meg, az akkumulátorcellák fejlesztésének úttörőjeként. A legelső darabok 2023 első negyedévében jutnak majd el az ügyfelekhez tesztelés céljából. A vállalat bejelentette, hogy az EDGE névre keresztelt akkumulátorcelláját az EIT InnoEnergy éves rendezvényén, a The Business Booster keretein belül fogja bemutatni, amelyet idén szeptember 28-án, illetve 29-én Lisszabonban rendeznek meg.
Az LFP technológia – amelynek részesedése a Bloomberg NEF jelentése szerint 2022-ben eléri a globális akkumulátorpiac 40 százalékát – magasabb biztonsági mutatókkal, alacsonyabb költségekkel és fokozott fenntarthatósággal jellemezhető, miután az előállításhoz sem nikkel, sem kobalt nem szükséges. A biztonságossága mellett az LFP akkumulátorok élettartama kétszer olyan hosszú, mint a legelterjedtebb konkurens technológiáké. Az utóbbi hónapok során az olyan vezető autóipari vállalatok, mint a Tesla, a Volkswagen, a BMW, a Mercedes vagy a Ford, már megkezdték az LFP cellák bevezetését.
„Több mint 500 laboratóriumi mintacella legyártásával és tesztelésével a hátunk mögött, kifejlesztettük a cella végleges kémiáját és kialakítását, miközben 50 fős nemzetközi csapattá nőttük ki magunkat. Terveink szerint még az idén 300-500 MWh-ra bővítjük a gyártási kapacitásunkat. Bízunk benne, hogy több stratégiai befektetővel is sikerül partnerkapcsolatra lépnünk, hogy gyorsítsuk a növekedésünket” – mondta Nemanja Mikać, az ElevenEs vezérigazgatója, aki kiemelte, hogy a vállalat három különböző méretű prizma elrendezésű EDGE akkumulátorcellát fog kínálni. Ezek mindegyike versenyképes lesz a világpiacon a jelenleg elérhető összes tömegesen gyártott akkumulátorral szemben.
Az ElevenEs a multinacionális alumínium-feldolgozó vállalat, az Al Pack Group ipari spin-off projektje, amely vállalat közel három évtizedes tapasztalattal és know-how-val rendelkezik a nagy pontosságú alumínium-feldolgozás terén, ami az LFP akkumulátorok aktív részét képező elektródagyártás kulcsfontosságú eleme. A laboratórium és a K+F központ 2021 júniusa óta működik. Az gyártóüzem első fázisa 2023 januárjára készül el. A gigaüzemi termelés első szakasza (8 GWh) 2025 végére várható, évi 200.000 autó számára elégséges akkumulátorkapacitással.
Bár egyre több induló vállalkozás jelenti be terjeszkedési szándékát, az európai akkumulátorpiac továbbra is alulellátottnak számít. A termékfejlesztésben a gyors növekedés kulcsa a könyörtelen termékközpontúság és a jól végrehajtott iparosítási stratégia. Európában egyre nagyobb a kereslet a fenntartható módon és helyben készülő akkumulátorok iránt, így az európai akkumulátorgyártók megbízhatósága és vezető szerepe elengedhetetlenné válik a jövőre nézve.
Kapcsolódó cikkek
- A Huawei bejelentette a világ első grafénnel továbbfejlesztett lítium-ionos akkumulátorát
- A Continental új érzékelőket dob piacra
- Az uniós akkumulátor törvény késleltetése ellen tiltakoznak az iparág meghatározó vállalkozásai
- Leáldozóban az akkumulátoroknak?
- 6 tipp, hogy ne kelljen idő előtt cserélni a mobiltelefon akkumulátorát
- Óriás akkumulátorgyár épül a magyar határhoz közel
- Együttműködés a Mercedes-Benz, a Stellantis és a TotalEnergies között
- Termeljen áramot otthona tetőszerkezetén!
- Magyar akkumulátoripari szakértőket képez az EIT InnoEnergy
- A HONOR 4 tippje az akkumulátor élettartamának meghosszabbításáért
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek
A vállalatok többsége digitálisan még éretlen, ha a HR folyamatok automatizációjáról van szó – derült ki egy friss felmérésből. A munkavállalók azonban korántsem tartanak annyira az AI előretörésétől, mint gondolnánk: mindössze tíz százalékuk gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen veszélyeztetné az állását. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy a technológia gyors ütemű változása mellett mire számíthatnak az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók a közeljövőben.
Növényvédelmi drónpilótaképzést indít a Széchenyi-egyetem, az ABZ Drone és a CloudIA
A Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. (CloudIA) együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretében növényvédelmi drónpilóta-képzést indítanak, először május végén. Az oktatás az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon valósul meg, elérhetővé téve a legmagasabb szintű drónképzést a régió szakemberei számára.
Mitől lesz okos a jövő hálózata
A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legmarkánsabban megmutatkozó igény - derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából. A vállalatcsoport felkészülve a jövő kihívásaira, az elkövetkező években 1 milliárd eurót tervez költeni áramhálózatának fejlesztésére Magyarországon és folyamatosan keresi és alkalmazza azokat a megújuló energia használatát segítő innovatív eszközöket, amelyek a hálózat stabilitását és rugalmasságát szolgálják.