A kiszervezett szoftvertesztelés előnyei és hátrányai
Az ügyfélhűség kialakításának fontos előfeltétele, hogy a szoftverfejlesztők pontosan felmérjék a felhasználói igényeket, és ezeknek megfelelően fejlesszék termékeiket. A gyorsan változó preferenciákkal azonban nem könnyű lépést tartani, a tesztelésre szánt időablakok egyre rövidebbek, és mindez a minőségmérnöki csapatokra is jelentős nyomást gyakorol. Ezért egyre elterjedtebb a crowdtesting (tömegtesztelés) gyakorlata, melyet a Deloitte felmérése szerint a válaszadók 90%-a kipróbált már legalább kísérleti jelleggel.
A crowdtesting során hús-vér felhasználókat vonnak be a valós környezetben történő tesztelés folyamatába, amellyel a vállalatok könnyen növelhetik tesztelési kapacitásukat, kiegészítve ezzel a belső csapatok munkáját. A módszer a széleskörű felhasználói teszteléstől kezdve a magas szintű, specifikus ellenőrzésig változatos célokat szolgálhat. Előnye, hogy az erőforrások szükség szerint növelhetők, illetve csökkenthetők, miközben a fejlesztők megbízható, valós idejű visszajelzéseket kapnak a termékről. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy nem minden projekt alkalmas a tömegtesztelésre: a szervezeteknek figyelembe kell venniük a belső képességeiket, a projekt összetettségét és újszerűségét, valamint adatvédelmi igényeiket is, amikor a kiszervezés mellett döntenek.
A tömegtesztelés változatos alkalmazhatósága miatt többféle díjazási struktúra létezik: a mikrofeladat-modellben a tesztelők a hiba típusa és annak piaci ára szerint kapnak fizetést, egyes szervezetek pedig a hiba üzleti hatása és súlyossága alapján fizetnek. A teljesítményarányos díjazás során a tesztelés minősége a mérvadó. Utóbbit rendkívül széles körben alkalmazzák, beleértve a hibatesztelést, a mobiltesztelést és a használhatósági tesztelést is. A kiberbiztonsági próba a tömegtesztelés egyik legkeresettebb formája; az ebben dolgozó tesztelők a díjazási spektrum felső határát súrolják.
Belső bázis kontra külső platform
Míg egyes szervezetek saját tesztelői bázist hoznak létre, a tömegtesztelés legtöbbször harmadik féltől származó platformokon zajlik, melyek rendszerezik a kínálatot és megkönnyítik a projektmenedzsmentet. A Deloitte felmérése alapján a válaszadók legnagyobb arányban a külső tesztelői bázis alkalmazását preferálták (76%) (1. ábra). Nem meglepő tehát, hogy egyre több vállalat lép hivatalos partnerségre különböző crowdsourcing platformokkal és vonatkozó tanácsadó szolgáltatókkal.
A harmadik féltől származó tömegtesztelési platformok legtöbbször saját projektmenedzsment-keretet és projektmenedzsereket biztosítanak a tesztelési folyamatok felügyeletére. Ezen belül az ügyfelek határozzák meg a szükséges teszteket, a tesztelők készségeit, valamint a tesztelendő eszközök típusait. A projekt elején a tesztelők részletes mintaforgatókönyveket, eszközöket és utasításokat kapnak. Ezek alapján dokumentálják észrevételeiket, a jelentések mennyisége és minősége szerint pedig végül ők is értékelést kapnak a megbízójuktól. A tömegtesztelés előnye, hogy a közösségi együttműködés által több fejlesztendő területre világít rá, a hibákat és a releváns kérdéseket megvitató fórumok pedig megkönnyítik a tudásmenedzsmentet és a hálózatépítést. Szintén bevett gyakorlat, hogy a vállalatok belső erőforrásaikból állítják össze a tömegtesztelői bázisukat. Ez azonban több kihívást is tartogat, például könnyen előfordulhat, hogy az érintett munkatársak nem rendelkeznek a teszteléshez szükséges kompetenciákkal, informatikai végzettséggel, vagy csökken az elsődleges feladataikra fordítható munkaidejük.
Összességében tehát a belső tömegtesztelés optimálisabb út lehet, ha fontos a bizalmas adatkezelés, valamint a belső üzleti tudás és az IT-erőforrások kapacitásának maximalizálása. Ez az eljárás megakadályozhatja, hogy az érzékeny ügyféladatok nyilvánosságra kerüljenek, és a belső munkatársak szakértelme bizonyos esetekben jobban kihasználható a szoftverminőség javítása érdekében. A külső tömegtesztelés ezzel szemben olyan összetettebb vagy újszerű projektek esetében lehet megfelelő, amikor nincsenek meg házon belül a megfelelő kompetenciák. Általa a szervezetek többféle készséggel rendelkező tesztelői erőforrásokhoz juthatnak, és a hardver- és szoftverkiadások szélesebb skálája válik lehetővé.
Kapcsolódó cikkek
- Az MI veszélyei: üzleti és jogi kockázatok
- Az IoT az alapokkal kezdődik
- Az automatizált jutalékrendszer tovább javítja a hatékonyságot
- Modern szoftverfejlesztési folyamatok: előnyök és új technikák
- A metaverzum nem csak játék, a kormányok is használhatják
- Az intelligens automatizálás emberi arca
- Mesterséges intelligencia az olimpián – a sport és az adatok elválaszthatatlansága
- Elindult a jelentkezés a Technology Fast 50-re
- A technológia vezetőkből lesznek a jövő vezérigazgatói
- Új technológiák forradalmasíthatják a fizetési ökoszisztémát
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Egyszerű Airpods-tisztítás és új vezetékes headset gamereknek
Neked is fejtörést okoz, hogy mivel tudnád Apple Airpods fülhallgatódat megfelelően és károkozás nélkül tisztítani? Vagy épp teljesen másban vagy, és azon agyalsz, hogy milyen gaming headsettel tudnál megszabadulni a késleltetéstől? Akkor érdemes továbbolvasnod, mert a Sandberg most mindkét problémára elhozta a megoldást!
A mesterséges intelligenciától a soft skilleken át a kibervédelemig
Az ELTE Informatikai Kar idén a „Semmiből született csodák – A mesterséges intelligenciától a soft skilleken át a kibervédelemig” című rendezvénnyel csatlakozott a Lányok Napja országos programhoz.
Kén-hexafluorid betiltása – Nem gáz többé!
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése az egész világon hatalmas feladat, és e küldetés része a kén-hexafluorid (SF6) gáz teljes körű betiltása is. Ez különösen a villamosenergia-iparban jelent komoly változást, hiszen a kapcsolóberendezések szigeteléséhez eddig rendszerint ezt az anyagot használták.
Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől
Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.
A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.