A Toyota Motorsport Itanium 2-alapú szerverfürttel segíti a Forma-1-es autófejlesztéseit
Az Intel-alapú szerverek gyorsabb és pontosabb szimulációkat, illetve tervezési számításokat tettek lehetővé a versenyautók aerodinamikájának kifejlesztéséhez. A virtuális tesztek végrehajtása jelentős mértékben felgyorsult az RISC-alapú platformokhoz képest, illetve észrevehetően csökkent a fejlesztésre szánt idő. A tapadási szint növeléséért, illetve a légellenállás minimalizálásáért 160 darab, kétutas Intel Itanium 2 processzorra-alapuló szerverből álló fürtön tudták futtatni a modellezési teszteket, amelyek által egy sor új, grafikailag tervezett tulajdonságot ellenőriztek, így segítve a járművek légellenállásának javítását.
Az Intel Itanium 2 processzor-alapú szerverek, a CFD (Computational Fluid Dynamics) szoftvert futtatva, lehetővé teszik a Toyota Motorsport számára a légellenállási tesztek szimulációját, illetve az aerodinamikai kivitelezés elemzését, elsősorban a teljesítmény optimalizációja érdekében. Így optimalizálhatják a csapatok a véges forrásaikat, mint például az 50%-os szélcsatorna. Az összetett kivitelezési módosításokat már egy éjszaka alatt letesztelhetik - a korábbi rendszerek által igényelt több nap helyett. Az autók teljesítményinformációit a tesztek és a futamok során az Intel Centrino mobil technológiára épített számítógépek segítségével gyűjtik, illetve vezeték nélküli technológia segítségével továbbítják a valós idejű elemzésekhez a németországi Kölnben található központba, ahol a tervezéstől, a kivitelezésig minden egy helyen történik.
Az új megoldás megvalósítása érdekében a Toyota Motorsport az Intel Solutions Serviceshez, az Intel professzionális szolgáltatási szervezetéhez fordult, mely nyomon követte, értékelte, optimalizálta, illetve telepítette a fürtöt, 2004 márciusáig. A Toyota tervei szerint további 100 Itanium 2-alapú szerverrel bővül majd a megoldás, a fejlesztési időszak felgyorsításáért, a sebesség, hatékonyság és a kivitelezés pontosságának növeléséért.
A Toyota Motorsport emellett Intel architektúrát telepített a vállalati infrastruktúrájában, a korábban RISC-alapú architektúrán futó üzletileg fontos vállalati alkalmazások támogatásához. Az régi platformokat SAP R/3 és Oracle 9i-t futtató Intel Xeon processzorokkal cserélték el, amely által a Toyota megnövekedett feldolgozási teljesítményhez jut, illetve olyan nyílt szabványokra épülő platformhoz, mely biztosítja azt a skálázhatóságot, amely fontos a Toyota Motorsport növekedéséhez.
Kapcsolódó cikkek
- Az Intel 10 millió dollárt fektet RFID-be
- Az Intel felfedte a Larrabee teraflop processzor néhány részletét
- Egymillió eladott négymagos Intel CPU
- "Reflexekkel" bíró autókon dolgozik az IBM
- Új belépőszintű processzorok az Inteltől
- Intel 2 TFLOPS teljesítményű processzor
- Az Intel G31 és P31 három régi lapkakészletet helyettesít
- Apple fedélzeti számítógépek a Mercedes autóiban
- Google-Intel zöld kezdeményezés
- Nem lesz 45 nm-es Itanium
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek
A vállalatok többsége digitálisan még éretlen, ha a HR folyamatok automatizációjáról van szó – derült ki egy friss felmérésből. A munkavállalók azonban korántsem tartanak annyira az AI előretörésétől, mint gondolnánk: mindössze tíz százalékuk gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen veszélyeztetné az állását. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy a technológia gyors ütemű változása mellett mire számíthatnak az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók a közeljövőben.
Növényvédelmi drónpilótaképzést indít a Széchenyi-egyetem, az ABZ Drone és a CloudIA
A Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. (CloudIA) együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretében növényvédelmi drónpilóta-képzést indítanak, először május végén. Az oktatás az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon valósul meg, elérhetővé téve a legmagasabb szintű drónképzést a régió szakemberei számára.
Mitől lesz okos a jövő hálózata
A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legmarkánsabban megmutatkozó igény - derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából. A vállalatcsoport felkészülve a jövő kihívásaira, az elkövetkező években 1 milliárd eurót tervez költeni áramhálózatának fejlesztésére Magyarországon és folyamatosan keresi és alkalmazza azokat a megújuló energia használatát segítő innovatív eszközöket, amelyek a hálózat stabilitását és rugalmasságát szolgálják.