Prim Hírek

Monitor: - A magyarországi kirendeltség profilját és céljait áttekintve úgy tűnik, kizárólag az adatátviteli kapcsolatok kiépítésére koncentrálnak. Helyes ez a megállapítás?

C. T: - Nem, a BT a teljes telekommunikációs szolgáltatási spektrumot biztosítani kívánja Magyarországon is. Nem titkolt célunk, hogy - ugyanúgy, mint több európai országban - itt is a második, esetleg a harmadik legnagyobb telekommunikációs szolgáltató céggé váljunk. A teljes spektrum annyit jelent, hogy biztosítani kívánjuk a vezetékestelefon- és adatkapcsolattól kezdve a mobil-összeköttetéseken és a mobiltelefonokon keresztül egészen a Bluetooth technológia alkalmazásáig valamennyi kommunikációs szolgáltatást, ami magában foglalja a multimédiás internetet és az utcai webkioszkokat is. A BT Hungáriát rövid időn belül olyan magyarországi céggé kívánjuk fejleszteni, amely a piac lényeges részének lesz kommunikációs szolgáltatója. Úgy képzeltük el, hogy - spanyolországi üzleti politikánkhoz hasonlóan - több potenciális partnert is megkeresünk, amelyekkel a piac egy-egy részterületét lefedhetjük. Egy-egy partnerünk lesz a vezetékes és a mobilszolgáltatások megvalósításához, egy harmadik pedig az internetes szolgáltatások nyújtásához.

Monitor: - Nem egészen látszik a terv mögötti technikai-technológiai háttér. Ez annyit jelent, hogy a BT Magyarországra hozza a telekommunikációs eszközöket, sőt vonalakat épít majd az egész országban? Vagyis a BT Hungária egy újabb Matáv-szerű infrastruktúrát hoz létre, hogy a felsorolt szolgáltatásokat nyújtani tudja?

C. T: - Így van, már el is kezdtük az első nemzetközi kapcsolóközpont kiépítését, a teljes teszteléssel várhatóan február közepén végzünk, de már a hónap elején áttelepítjük az élő forgalmat, hogy ezzel is kipróbáljuk a rendszert. A teljes körű szolgáltatás beindítását március elejére tervezzük.

Monitor: - A vonalakat a BT Hungária építi, vagy valamelyik szolgáltatótól fogja bérelni?

C. T: - Elsősorban a Matávtól és a PanTeltől bérelünk vonalakat, közben pedig tervezzük, hogy saját nemzetközi optikai vonalunkat is behozzuk az országba. Ez lesz az első közvetlen kapcsolat Magyarország és a BT európai internet-gerinchálózata között. Ezt a saját optikai kábelhálózatot szeretnénk egész Budapestre kiterjeszteni, első lépésként egy optikai gyűrűt építünk a pesti területen, amely lefedi a belvárost, de eljut a nagy gyárakhoz és intézményekhez is.

Monitor: - Milyen szolgáltatásokat nyújtanak majd?

C. T.: - Induláskor két szolgáltatást kínálunk. Az egyik a nemzetközi, nem IP alapú hangkapcsolat, 64 kbps-es sebességű, hagyományos összeköttetés formájában zárt felhasználói csoportoknak. Ezzel egy időben az IP alapú összeköttetést is kiépítjük, főleg az internet- és a mobiltelefon-szolgáltatókhoz, ez a rendszer képes valamennyi IP alapú szolgáltatás biztosítására. Mindez nem azt jelenti, hogy ne lehetne nálunk a klasszikus telekommunikációs technológiákat - a Frame Relayt, az X.25-öt, az X.400-at, az EDI-t és a többi szolgáltatást - is használni, ugyanis a BT Hungária valamennyi telekommunikációs hang- és adatátviteli szolgáltatásra engedélyt kapott Magyarországon.

Monitor: - A terveket hallgatva egyre inkább úgy tűnik, hogy a BT legalább olyan nagy telekommunikációs szolgáltató lesz Magyarországon, mint a Matáv.

C. T: - Említettem, hogy mindenképpen az első három szolgáltató között szeretnénk lenni. Ezt a BT dinamikájára, innovatív piacépítésére alapozzuk, és reméljük, hogy vonzó lesz a felhasználók kiszolgálásának minősége, s árainkkal is versenyképesek leszünk.

Monitor: - A BT Hungária internetszolgáltatóként is fel kíván lépni?

C. T: - Erről egyelőre nincs döntés, jelenleg tanulmányozzuk a lehetőségeket. Úgy találtuk, hogy a magyar internetpiacot 3-4 erős szolgáltató uralja, tehát nagyon koncentrált a piac, ugyanakkor az internetszolgáltatás nagyon drága. Ha beszállunk ebbe a tevékenységi körbe, akkor nem a jelenlegi kereskedelmi modellt fogjuk követni, és szolgáltatásunk árstruktúrája egészen más lesz.

Kulcspozícióban

Monitor: - Ha Magyarországra bejön egy multinacionális vállalat, akkor többnyire körülnéz a piacon, és egyszerűen megvásárolja a saját tevékenységi körébe eső egyik vagy másik hazai vállalatot. Mintha a BT nem ezt a taktikát követné...

C. T: - Ez így van. Mi általában nem vásárolunk fel vállalatokat - a BT részvényesei sem szeretik ezt az üzletpolitikát -, illetve ha mégis vásárolunk, akkor nagyon jónak kell lennie az árnak, a piacnak, a vállalat vezetésének, a technológiai háttérnek, hiszen ezek mind kulcsfontosságú feltételei annak, hogy az üzletet továbbfejlesszük. Azt hiszem, hogy ilyen vásárlásra a következő két évben nem kerül sor Magyarországon.

Monitor: - Mi a helyzet a környező országokkal? A BT a "magyar üzleti modellt" követi például Romániában, Szlovákiában és a többi szomszédos országban is?

C. T: - Nem hiszem, hogy van tipikusan "magyar üzleti modell". Megítélésünk szerint Budapest kulcspozícióban van, ezért szándékosan választottuk ki a régió első BT-irodájának helyszínéül. Innen nagyon könnyen elérhető több mint 100 millió ember, Ukrajna, Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Szlovénia, Szlovákia - de Ukrajnán keresztül még Oroszország is, ami óriási potenciális üzleti lehetőség a számunkra. Azért választottuk Magyarország fővárosát, mert sokkal jobb lehetőséget nyújtott számunkra, mint Bécs vagy akár Prága. A BT Magyarországot a térség egyik legnagyobb kommunikációs központjává kívánja fejleszteni; Budapest már most is a régió kereskedelmi centruma, és ha minden a terveink szerint alakul, kommunikációs központ is lesz. Ez nem jelenti azt, hogy ne alapítanánk egy-egy irodát Ukrajnában, a Cseh Köztársaságban és Varsóban - de természetesen ezeket is összekötjük a budapestivel. A lengyel kirendeltség tart majd kapcsolatot a balti országokkal és talán Oroszországgal.

Kutatóközpont alakul?

Monitor: - Van a BT-nek arra vonatkozó terve, hogy mekkora árbevételt kíván elérni 2000-ben Magyarországon?

C. T: - Inkább a szervezetfejlesztésre és a tevékenység bővítésére vonatkozó elképzeléseink vannak. Remélem, hogy ebben az évben a jelenlegi 4 fős csapat létszáma 20-ra növekszik. Tapasztalataink szerint nagyon jól felkészült magyar szervizvállalatok vannak, így ezt a tevékenységünket ki fogjuk adni. Köztudott, hogy Magyarországon a helyi vállalkozások igen sok jól képzett szakemberrel rendelkeznek, ezért a BT vezetése azon is gondolkozik, hogy összegyűjti ezeket a kiváló szakembereket, és egy kutató-fejlesztő központot hoz létre Magyarországon.

Monitor: - Ez távoli terv, vagy már most is komolyan fontolgatják egy ilyen k+f központ megalapítását?

C. T: - Már dolgozunk a terven, egy alkalmazásokkal foglalkozó kutató-fejlesztő intézetet szeretnénk alapítani. Ez az intézet elsősorban IP- és multimédia-technológiával foglalkozna. A kérdés már csak az, hogy mennyi idő alatt lehet fellelni és a kutatásba bevonni a szükséges szakembereket, valamint az, hogy hol legyen ez a kutatóbázis, mennyit kell befektetnünk - mert minden feltételnek versenyképesnek kell lennie ahhoz, hogy belevágjunk. Már voltak megbeszéléseink Győrben, az Infoparkban és Debrecenben is. Az elképzelések szerint a BT-től egy közel 20 fős kutató-fejlesztő csoport jön Magyarországra, s ezekkel az emberekkel létrehozunk egy olyan bázist, amely része lesz a BT technológiafejlesztésének; mint említettem, első feladatként a magyar kutatócsoport az IP alapú rendszerekre fog koncentrálni. Tudjuk, hogy Magyarországon már több multinacionális cégnek - Ericsson, IBM, Nokia, Motorola és mások - is van kutató-fejlesztő laboratóriuma, amely nagyon sikeres, s mi is ilyenek szeretnénk lenni.

Monitor: - Szeret Magyarországon dolgozni?

C. T: - Nagyon! Magyarországon kellemes élni, az ország azonban a BT számára új, ezért ez a munka szakmai kihívás is számomra. A családom szintén itt él, a nagyobb gyerekem egy német-magyar óvodába jár, és már elkezdett magyarul beszélni.

Négy fő cél

A British Telecom 1993 óta van jelen Magyarországon. Az első időben a Matávval dolgoztak együtt, majd a GTS-sel kötöttek szerződést, amely a BT által biztosított Global Network Service-t kínálta a magyar fogyasztóknak. Mintegy 100-120 Magyarországon is jelen lévő multinacionális céggel alakítottak ki kapcsolatokat, elsősorban a BT-vel összekapcsolt, hasonló külföldi hálózatokon keresztüli adatátvitellel foglalkoznak.

1999 szeptemberében saját irodát nyitottak Budapesten, jelenleg négy munkatárssal dolgoznak. A képviselet négy legfontosabb feladata:

- a régi disztribútorral és a meglévő partnerekkel kiépített együttműködés folytatása mellett annak vizsgálata, hogyan tudják növelni szolgáltatásaik volumenét a magyar piacon;

- a BT márkaneve alatt minél több szolgáltatás bevezetése;

- újabb stratégiai partnerek és partneri kapcsolatok felkutatása;

- új kapcsolatok kialakítása a magyar telekommunikációs piac többi résztvevőjével, például az internetszolgáltatókkal, az állami vállalatokkal, a kormányzattal.