A Nokia profitja 21 százalékkal csökkent, piacot veszített
A társaság csütörtöki közlése szerint az adózott eredmény 745 millió euró volt a decemberrel végződött három hónapban az egy évvel korábbi 948 millió eurót követően. A bevétel 12,65 milliárd euróra emelkedett 12,35 milliárdról, ugyanakkor a vállalat globális piaci részesedése 31 százalékra zsugorodott 35 százalékról.
A Nokia vezérigazgatójának a megfogalmazása szerint a piac növekedési kilátásai bíztatóak, de elismerte, hogy a Nokia "komoly kihívásokkal néz szembe a versenyképességet és a kivitelezést illetően". Elemzők ezzel összefüggésben emlékeztetnek arra, hogy a Nokia számára különösen az okostelefonok jelentenek nagy kihívást: az Apple iPhone készüléke "megadta az alaphangot" sok dizájn-tudatos vásárló számára, a Research in Motion BlackBerryjét pedig főként vállalati ügyfelek favorizálják.
Az Apple 16 millió iPhone-t adott el tavaly a negyedik negyedévben, 86 százalékkal többet az egy évvel korábbinál, a Research in Motion nem tett közzé ilyen adatokat. A Nokia 124 millió készüléket adott el tavaly a negyedik negyedévben, 3 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál, míg az átlagos eladási ár 69 euróra emelkedett 64-ről.
"Az iparág megváltozott, s ideje, hogy a Nokia is gyorsabban változzon" - summázta véleményét Stephen Elop vezérigazgató, jelezvén, hogy a Nokia február közepén ismerteti új stratégiáját, amelynek legfőbb célja, hogy a vállalat jobban fel tudja venni a versenyt az okostelefonok eddig nála sikeresebb gyártóival.
Kapcsolódó cikkek
- Nokia - NGM: közös munkacsoport a dolgozók munkahelyhez juttatására
- A Nokia Komáromban 2.300 főt bocsát el
- Átszervezésekre készül Romániában a Nokia
- Zuhant a Nokia árfolyama a profitfigyelmeztetés után
- Hétezer állás szűnik meg a Nokiánál 2012 végéig
- A Nokia 16 ezer munkatársat "érintő" átalakításra készül
- A "nem okos telefonokra" koncentrál a Nokia
- A komáromi Nokia gyárban nem lesz létszámleépítés
- Leépítésekre készül a Nokia
- Jó negyedév, elbocsátások a Nokiánál
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Az AI és a fenntarthatóság területén nő az igény leginkább a munkavállalókra
A gyors technológiai fejlődés, a fenntarthatóság iránti fokozódó igény korszakában bizonyos munkaterületek jóval keresettebbé válnak. Az ezekkel a szakismeretekkel rendelkező munkavállalók iránti kereslet a magyar munkaerőpiacon is egyre növekszik. A Munkahelyeink.hu összegyűjtötte a kapcsolódó pozíciókat, illetve azt, hogy mire van szüksége a munkavállalóknak, hogy megszerezhessenek egy ilyen állást.
Egyedülálló elektromos kerékpárral erősít a Decathlon
A mikromobilitási trendek átformálják a városi közlekedést, az infrastruktúra fejlesztésével folyamatosan nő a kerékpározók száma, emellett pedig egyre inkább előtérbe kerülnek az elektromos kerékpárok.
A Sprinter felvásárlásával lépne jelentőset a SAMEDAY
Az akvizíció révén a SAMEDAY magyarországi házhozszállítási infrastruktúrája 60 százalékkal bővülhet a Sprinter tulajdonában lévő több mint 450 kézbesítési pont átvételével. A felvásárlást jelenleg a hatóságok vizsgálják. Ha a felek megkapják a jóváhagyást, az ügylet lezárultát követően egy 6000 átvételi pontból álló régiós out-of-home átvételi hálózat jöhet létre a magyar, román és bolgár piacokon.
Dekarboizáció és hatékonyságnövelés egyszerre az iparban
A globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 45 százalékát adja az ipari tevékenység, így a klímacélok elérése érdekében kulcsfontosságú a szektor dekarbonizációja. A Schneider Electric a világ elsőszámú ipari szakvásárán, a Hannover Messén mutatta be azokat az innovációkat, amelyek lehetővé teszik az ipari szereplők számára a kibocsátásuk csökkentését és a termelési hatékonyságuk növelését.
Az SAP AI-alapú fejlesztéseivel a gyáripar is átalakul
A termelékenység, a hatékonyság és a precizitás újabb szintje érhető el azokkal az AI-alapú fejlesztésekkel, melyeket az SAP mutatott be az ellátási láncokhoz kapcsolódó megoldásaiban a Hannover Messe kiállításon. A valós idejű adatokból származó, mesterséges intelligencia által felfejtett következtetések abban segítenek a vállalatoknak, hogy jobb döntéseket hozzanak az ellátási láncok egészében, racionalizálják a termékfejlesztést és javítsák a gyártás hatékonyságát.