Hívatlan cégfinanszírozók alattomos ajánlatai
„Jövedelmező üzlet”, „hatalmas összegek”, „projekttámogató hitel” – nem fukarkodnak a csalikkal azok az üzenetek, amelyek az utóbbi hetekben mind nagyobb számban esnek be a vállalkozások e‑levelesládájába. Angolul vagy gépi fordításban – ragokat és szórendet zagyváló neomagyarsággal – arra buzdítják a cégvezetőket: lépjenek kapcsolatba az állítólag pénzeszsákokon ülő feladókkal.
Mindenki tudja: kincset csak mesében szoktak osztogatni a népnek. No de mit veszíthetünk, ha mégis írunk a megadott címre? Ha csak tized százalék esélye van annak, hogy pénzhez jussunk, nem megéri elküldeni azt a két sort?
„Eszünkbe ne jusson válaszolni egy ilyen levélre – dönti el határozottan a kérdést Szappanos Gábor, a VirusBuster víruslaboratóriumának vezetője. – Csak bajunk származhat belőle. Bármi áll a válaszban, annak már puszta elküldésével megerősítjük, hogy a cím, amelyre a hitegető üzenet érkezett, használatban van. A számítógépes bűnözők felvehetik aktív címeik listájára, s ezzel már önmagában hasznot hajtottunk nekik. Címünket nyilván másnak is eladják, úgyhogy garantáltan több levélszemetet fogunk kapni.”
De ez még csak a kisebbik baj. Postafordultával céges vagy személyes adatokat kérhetnek tőlünk, s ha még ezt is megküldjük, könnyen visszaélhetnek velük. Ha pedig végigjátsszuk a játékukat, akkor azon kapjuk magunkat, hogy átutaltunk egy kisebb összeget egy külföldi bankszámlára – mondjuk költségtérítés, ügyintézési díj vagy előleg címén. „És ez valóban a játszma vége. Elkönyvelhetjük a veszteséget” – összegzi az egyetlen hazai antivírus szoftverfejlesztő cég tapasztalatait a Szappanos Gábor.
Az ilyen típusú, előlegkérő spamet gyakran „nigériainak” vagy „419-esnek” nevezik a biztonsági szakmában. Ez a régóta ismert csalásfajta ugyanis sűrűn indult ki az afrikai országból, s ott a büntető törvénykönyv 419-es paragrafusa vonatkozik rá. S hogy nemcsak nálunk fenyegetnek informatikai kockázatok, arra keresve sem találhatunk jobb bizonyítékot annál a hírnél, miszerint nemrég került a nigériai parlament elé egy hat törvényből álló csomag, amely a „419-es” mellett sok más internetes csalást és visszaélést is büntetendőnek minősített volna. Ennek a történetnek is van azonban egy szépséghibája: a honatyák elutasították a javaslatot.
Kapcsolódó cikkek
- A VirusBuster védi az ECDL-vizsgaközpontokat
- Öreg járművel szörfözni felelőtlenség!
- ICSA Labs tanúsítványt kapott a VirusBuster
- Trójaiak, férgek, robothálózatok
- E-mail címed nyertek!
- Hamis vírusirtók, zombigyárosok, kulcslopók
- Amerikában vizsgázott a VirusBuster
- VirusBuster: Nagyvállalati biztonság - egyéni felhasználóknak
- Rohamozó botnetek
- Megújult a VirusBuster windowsos termékcsaládja
hirek.com ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Mitől lesz okos a jövő hálózata
A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legmarkánsabban megmutatkozó igény - derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából. A vállalatcsoport felkészülve a jövő kihívásaira, az elkövetkező években 1 milliárd eurót tervez költeni áramhálózatának fejlesztésére Magyarországon és folyamatosan keresi és alkalmazza azokat a megújuló energia használatát segítő innovatív eszközöket, amelyek a hálózat stabilitását és rugalmasságát szolgálják.
Megváltás lehetne, a bankok mégis hadilábon állnak a mesterséges intelligenciával
A bankok mindössze 6%-a készített ütemtervet a mesterséges intelligencia tömeges méretű kiaknázására. Míg a banki alkalmazottak tárt karokkal fogadják az MI beépítését, a bankok nehezen integrálják azt.
K&H: Kate tiszta nyereség
Tavasztól a kis- és középvállalkozásokat is segíti Kate, a K&H digitális pénzügyi asszisztense. A mesterséges intelligencia-alapú megoldás egyetlenként az országban hangalapú utasításokat is megért és végrehajt, egyben felveszi a versenyt a legfejlett technológiákkal.