Virtuális véleményünkért a bíróságon felelhetünk
A magyar munkavállalók egyre tudatosabban pereskednek. „Nagy többségében ezeket az eljárásokat a munkavállalók kezdeményezik, tehát az általános vélekedéssel ellentétben sokszor nagyon is öntudatosak a magyar dolgozók, tisztában vannak jogaikkal, vagy legalábbis ügyvédhez fordulnak tanácsért, ha valós, vagy vélt sérelem éri őket. A munkáltatói oldalról pedig kiemelten érzékeny terület lehet a nyilvánosság, amely az internet elterjedésével és a közösségi oldalak használatával jóval szélesebb most mint korábban volt. Amennyiben egy cégről volt, vagy jelenlegi alkalmazottja a közösségi oldalakon olyan információkat tesz közzé, amely sérti a cég gazdasági érdekeit, vagy jóhírnevét, ezzel hatalmas károkat okozhat a cég részére. Célszerű tehát mindent megtenni az ilyen szituációk megelőzése, vagy ha már megtörtént a baj, gyors orvoslása érdekében” – ismertette tapasztalatait Kozma Zoltán, a DLA Piper jogi szakértője.
A szakember szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy az alkalmazott mit jelentethet meg a munkáltatóról a különböző közösségi oldalakon. A jelenleg hatályos szabályozás csak annyit rögzít, hogy a munkavállaló munkaadója jogos gazdasági érdekeit nem sértheti vagy veszélyeztetheti, a 2012. július 1-jével hatályba lépő új Munka Törvénykönyve ugyanakkor ezt már kiterjeszti a munkaidőn kívüli időszakra is, s ez alapján az alkalmazott bizonyos korlátok között már munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely alkalmas a munkáltató helytelen megítélésére. Kozma Zoltán szerint bár ezen új szabály egyértelműen alkalmazandó lehet a közösségi oldalak használatára is, persze nem jelenti azt, hogy a munkaviszony korlátlanul befolyásolhatja a munkavállaló munkaidőn kívüli magatartását. Mindenképpen úgy is értelmezhető viszont, hogy a munkavállaló nem posztolhat semmit, ami sérti munkaadója jogos gazdasági érdekeit, vagy a munkáltató helytelen megítéléséhez vezethet. Ebben az esetben a munkáltató szankciót alkalmazhat még akkor is, ha a munkavállaló munkaidején kívül használta ilyen célra a közösségi oldalakat. Jelentős kihívás lehet a munkáltatói oldal számára, hogy a közösségi oldalak jogi értelemben magánszférának számítanak, a munkaadó pedig az új Mt. alapján a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti, a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető.
Mindez igen nehéz helyzetbe hozhatja a vállalatokat, hiszen a munkavállalók által látogatott internetes oldalak nem ellenőrizhetőek korlátlanul, egy rosszul sikerült ellenőrzés eredményeképpen adott esetben még a munkavállaló indíthat személyhez fűződő jogainak megsértése miatt pert a munkáltató ellen.
A DLA Piper szakembere - magánemberként is - mindenkit óvatosságra, megfontoltságra és körültekintésre int, ha a közösségi médiáról van szó, de főleg a munkával, a munkaadókkal és a munkavállalókkal kapcsolatosan fő az elővigyázatosság. A munkáltatók figyelmét felhívja a belső szabályzatok és a munkavállalók oktatásának jelentőségére ezen a területen is, csakúgy pl. mint a munkabiztonság területén.
Kapcsolódó cikkek
- NRC: a magyar internetezőknek csaknem a fele egyetért az internet jogi szabályozásával
- Az amerikai rendőrök felhatalmazás nélkül kutathatnak a mobiltelefonokban
- Telefonhívások, e-mailek, sms-ek adatainak tárolását írná elő a brit kormány
- Az ACTA széleskörű társadalmi egyeztetését szorgalmazza az IVSZ
- Felháborodás fogadja a twitteres cenzúrát - Üres címlap, digitálisan (2. rész)
- Felháborodás fogadja a twitteres cenzúrát - Üres címlap, digitálisan (1. rész)
- A brit gyerekek csaknem fele használja a Facebookot
- Ausztria - Az ORF-nek megtiltották a jelenlétet a Facebookon, a pártok törvénymódosítást sürgetnek
- Van-e élet a Facebookon kívül? - Amerikában már lázadoznak (2. rész)
- Van-e élet a Facebookon kívül? - Amerikában már lázadoznak (1. rész)
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Több százezernyi forintnyi érték lapul az otthonainkban
Ha valakinek hirtelen nagyobb összegre van szüksége, akkor érdemes szétnéznie a lakásban, mielőtt a bankba rohanna hitelért. A fenntarthatóság jegyében ma már szinte azonnal készpénzzé tehetjük a nem használt eszközeinket, amivel nemcsak a családi kasszának teszünk jót, hanem a környezetnek is. Egy-egy fiókban vagy szekrényben lapuló mobiltelefon, laptop, tablet, esetleg fényképezőgép ára a több százezer forintot is elérheti ugyanis még használtan is.
Kirobbanó gaming teljesítmény az AOC 44,5″ OLED monitorjával
Az AGON by AOC – a világ egyik vezető gamer monitor* és IT-kiegészítő márkája – újabb csúcskategóriás OLED modellel bővíti a népszerű AGON PRO termékcsaládot. A 44,5″ hüvelykes (113 cm) AGON PRO AG456UCZD gamer monitor elmélyült játékélményt nyújt.
Átadták a Jedlik Ányos-díjat
Idén is átadták a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egyik legrangosabb díját, a Jedlik Ányos-díjat, amely a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenység, valamint a kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi munkásság elismerését szolgálja. A Magyar Nemzeti Múzeumban kiosztott díjat ezúttal két vegyészmérnök, egy építőmérnök, egy villamosmérnök és egy szellemitulajdon-védelem területén tevékenykedő szakember kapta.
Spinoff Extra: topvezetőktől tanulhatnak a hallgatók a Széchenyi István Egyetemen
A Spinoff Klub a győri Széchenyi István Egyetem nagy sikerű közösségépítő, innovációgazdasági programsorozata, amelyen meghívott előadók panelbeszélgetés keretében tárgyalják meg a legfrissebb technológiai trendek üzleti vonatkozásait. A mostani félévtől a brand újabb rendezvénnyel bővül: a Spinoff Extra során sikeres topmenedzserekkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők – elsőként, március 20-án, szerdán dr. Szászi István, a Robert Bosch Kft. ügyvezető igazgatója lesz a vendég.
Az ABB segíti a Feröer-szigetek zöld energiára való átállását
Az ABB folytatja együttműködését a SEV-vel, a Feröer-szigetek fő villamosenergia-termelőjével és -elosztójával. Az együttműködés keretében az ABB innovatív szinkronkompenzátor (SC) technológiát szállít, amellyel javítható az villamosenergia-hálózat stabilitása, ami napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír, mivel a szigeteken fokozatosan leállítják a fosszilis tüzelésű erőműveket, és megújuló energiaforrásokon alapuló áramtermelésre állnak át. A legújabb fejlesztés keretében a harmadik SC-egységet az északkeleti Borðoy szigetén telepítik, ahol ez a berendezés mintegy 5000 ember helyi áramellátását fogja javítani.