Magyarországon az irodai dolgozók 72 százaléka szerint az irodai munka papír nélküli elképzelhetetlen
Több mint 38 év telt el azóta, hogy a brit-amerikai információkutató, Frederick Wilfrid 1978-ban a „papír nélküli irodát” megálmodta. Az igazság azonban az, hogy ma is naponta használják a nyomtatókat.
Az Epson Europe megbízásából az EMEA régióban 2400 irodai dolgozó részvételével készített felmérés szerint a válaszadók 76 százaléka gondolja úgy, hogy a nyomtatás „létfontosságú”, hiszen segíti a hatékony munkavégzést, emellett túlnyomó többségük (75%) érzi úgy, hogy „a papír nélküli iroda irreális”.
Az összes megkérdezett 80 százaléka szerint a nyomtatás elengedhetetlenül szükséges része a különböző iparágak működésének, a kutatásból pedig az is kiderült, hogy Magyarországon a válaszadók átlagosan 34 oldalt nyomtatnak naponta. A legnépszerűbb tétel a számlák nyomtatása, amit szorosan követnek a szerződések és a táblázatok.
„Felmérésünkből világosan látszik, hogy az emberek még mindig szeretnek papírral dolgozni, és bizonyos feladatok elvégzése során előnyben részesítik a nyomtatott példányokat a képernyővel szemben. Mindez a nyilvánvaló digitális előnyök mellett és annak ellenére is így van, hogy hazánkban minden második vállalat (50%) inkább digitalizálja a dokumentumokat, mintsem nyomtatott példányokat tartson” – jegyezte meg Fábián Miklós, az Epson Magyarország kereskedelmi igazgatója.
A nyomtatóhasználat eltérő, azonban az összes nyomat majdnem fele vagy azonnal hulladék (17%) vagy rövidtávú használatra készül (29%). Ezt a tényezőt az irodai dolgozók 95%-a figyelembe is veszi, mert fontosnak tartja a környezet megóvását, ami viszont nem csökkenti a nyomatok értékét: több mint minden harmadik alkalmazott szerint (36%) a munkahatékonyságot negatívan befolyásolná, ha nem nyomtathatna többé.
„A szervezeteknek szükségük van a nyomatokra, hiszen ezek segítik az alkalmazottak munkáját, ha pedig a munkaadók figyelmesen választják meg a használt technológiát, még nagyobb hatékonyságra tehetnek szert, és a környezetre is jótékonyabb hatással lehetnek” – világít rá a kereskedelmi vezető. „A konkurens lézertermékekkel szemben a tintasugaras nyomtatókkal a vállalatok akár kétszer többet nyomtathatnak, miközben 95%-kal kevesebb hulladékot termelnek, és sokkal több energiát takarítanak meg. Azonban ezzel a ténnyel Magyarországon a vállalatok 64% százaléka még mindig nincs tisztában.”
A hazai cégek 44 százaléka nem stratégiai jelleggel alkalmazza az információs technológiát és így jelentős megtakarításoktól eshetnek el a nyomtatási költségek és a környezeti terhelés miatt.
„Az új megoldások jelentősen befolyásolják a munkavégzést. Az Epsonnál mi is ezt tapasztaljuk a hordozható és projektoralapú, valamint a közös munkát támogató technológiák esetében. Azonban, amikor olyan dokumentumok olvasására, tanulmányozására, szerkesztésére és megosztására kerül sor, mint a jelentések, e-mailek és csatolmányok, az irodai alkalmazottak – a legfiatalabbaktól a legidősebbekig – még mindig jobban szeretik a nyomtatott változatokat használni” – teszi hozzá Fábián Miklós. „A vállalatoknak ezt érdemes figyelembe venniük, és megragadniuk a lehetőséget, hogy gondosan megválogatott technológiával javítsák eredményeiket, valamint csökkentsék a környezetre gyakorolt káros hatást.”
Kapcsolódó cikkek
- Nagyméretű képek nyomtatása kiváló minőségben
- Olcsóbb, átláthatóbb nyomtatóüzemeltetés vállalatok számára
- Kreatív alkalmazások, széles választék
- Online kalkulátor segít kiszámolni, mennyit takaríthatnak meg a felhasználók az Epson külső tintatartályos nyomtatóival
- Az Epson bővíti piacvezető POS-nyomtatóinak választékát
- Az Epson a Heimtextil kiállításon mutatta be a Design for Living 2017 textiltervező versenyének legjobb terveit
- Monna Lisa - egy lakástextil-ipari sikertörténet
- Kiemelkedő színpontossággal rendelkező proofkészítő, fotó- és szépművészeti nyomtató az Epsontól
- Lewis összetintázva
- Szegély nélküli fotónyomtatást és nagyobb sebességet kínálnak az Epson új külső tintatartályos nyomtatói
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Kevesebb mint a felére csökkent a kriptovaluták után fizetendő adó Magyarországon
Napjaink egyik állandó beszédtémája a kriptovalutákkal való kereskedés, az azokkal kapcsolatos ügyletek és az abból származó bevétel. Nemrég pedig megérkezett a törvénymódosítás, amely a kriptovaluták adózását szabályozza Magyarországon. A Process Solutions Kft. (PS) hazánk egyik vezető számviteli, adózási és bérszámfejtési szolgáltatásokat nyújtó vállalata fontosnak tartja a szabályok ismertetését, hogy ezen a kockázatokkal teli területen, legalább adókockázatok nélkül tudjunk kriptóval üzletelni. A PS adószakértőjének segítségével betekintést nyújtunk a kriptovaluták adózásának jelenlegi hátterébe.
1,2 milliárd forintos tőkebefektetés a Navitasoftnál
A masszív nemzetközi jelenléttel rendelkező, energiapiacra szakosodott Navitasoft az európai megújuló energiapiac kis szereplői felé fordul. A Kék Bolygó Tőkealap milliárdos befektetését olyan felhőalapú megoldások fejlesztésére fordítják, amellyel minden energetikailag használható eszköz (pl. solar panel, elektromos autó töltők, hűtőházak) az energiapiachoz csatlakozhat, és a tulajdonosa számára pénzt termelhet. A vállalat nem titkolt célja a tőzsdére lépés előkésztése.
Kiderült, mennyit keres egy marketinges
Kreatív, izgalmas, ráadásul jó anyagi lehetőséggel és folyamatos fejlődéssel kecsegtet a marketinges szakma – derül ki egy frissen közzétett kutatásból. A területhez számos különálló munkakör kapcsolódik, a hirdetéskezelőtől a szövegíróig. Ráadásul most azt is megtudhattuk, melyik pozícióban mekkora bevételre számíthatunk.
A közösségi média dezinformációi mindannyiunk jövőjét veszélyeztetik
Ötödik éve adja ki a tudomány helyzetéről szóló kutatását a 3M, a világ egyik leginnovatívabb cége. A 17 országban, államonként 1000 ember megkérdezésével végzett felmérés rámutat, hogy az emberek zöme bízik a tudományban, annak képviselőiben és eredményeiben, és ez a bizalom a pandémia hatására csak nőtt. Nagy arányban aggasztja ugyanakkor a válaszadókat, hogy a tudomány hitelét a közösségi és hagyományos médiában terjedő, áltudományos, vagy a tudományra hamisan hivatkozó dezinformációk alááshatják, ami hátráltatja a globális problémák közös megoldását.