Fejlődés, növekedés és újabb együttműködési lehetőségek a Venture Capital Summit-on

forrás: Prím Online, 2017. június 14. 10:29

Június 13-án a Venture Capital Summit nevű pénzügyi konferencia immár negyedszer vonultatta fel a hazai kockázati tőkepiac szerelőit. Az idei rendezvény a fejlődés és az épülés jegyében zajlott, az előadók nemzetközi porondra lépésről, újabb befektetési körökről, még magasabb szintű együttműködések kialakításáról és újabb Exit-ek eléréséről vitatták meg elképzeléseiket.

A konferencia első előadója, Bernáth Tamás az MFB Banktól arról számolt be, hogy az erőfeszítések nem voltak hiábavalóak, a kockázati tőke visszavonhatatlanul megjelent Magyarországon. A számok is ezt igazolják: a 29 hazai tőkealap a rendelkezésre álló 135,8 milliárd forintból 127 milliárdot helyezett ki összesen 353 kedvezményezett számára, átlagosan tehát 360 millió forint került az induló vállalkozásokhoz. Ez siker, hiszen a Jeremie program indulásakor még felkészületlen volt a kockázati tőkepiac, életszerűtlenek voltak a szabályok, a szereplők pedig menet közben tanulták meg a szakmát.  Az MFB a hazai ökoszisztémában az "alapok alapja", amelynek feladata, hogy lebonyolítsa azokat a közbeszerzési, jogi folyamatokat, amelyeknek az eredményeképpen az alapkezelők forráshoz juthatnak és kihelyezhetik azokat. 2017-ben már az lesz a cél, hogy egyre magasabb szintű együttműködések létesüljenek a szereplők között az új típusú kedvezmények és a már kiépült intézmények segítségével.

 

A rendezvény főelőadója, dr Michael Brandkampf (High-Tech Gründerfonds GmbH) Európa ötödik legnagyobb kockázati tőkelapjának a vezetője, amely 700-nál is több befektető angyalt, mintegy 200 Venture Capital-t és 100 körüli vállalati befektetőt fog össze. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy korai fázisban befektessenek egy jó ötletbe, majd minden következő szinten segítsék a vállalkozást az előrejutásban. A biztos sikerre természetesen nincsen garancia, ugyanakkor vannak olyan szempontok, amelyek növelik a vállalkozás esélyeit: a jó ötlet, jó csapat, és jó üzleti modell mellett a megfelelő befektető és a jó időzítés mind kulcstényezők. Az időzítést nem könnyű megfelelően kezelni, jó példa erre egy mobile mailing cross platform szolgáltatást kínáló cég esete 2008-ból: a befektetők úgy látták, hogy a piacon egyáltalán nincs igény ilyen megoldásra, a cég ezért tönkrement - alig 1-2 évvel a „Messenger” diadalmenete előtt.

 

A színpadra érkező Chris Mattheisen-nel (Magyar Telekom) ezután arról beszélgetett a befektetőguru, hogy a nagyvállalatok milyen szempontok alapján választanak ki befektetési célpontokat. "Sok békát kell megcsókolni, mire az ember megtalálja a herceget" - a Telekom vezére ezzel a mesebeli hasonlattal utalt arra, hogy sok pénzbe kerül ugyan a startup-ok felnevelése, mégis rengeteg előnnyel jár: rengeteg friss tudást nyernek az innovatív vállalkozásoktól, a létrehozott eredményeket pedig gyorsan és hatékonyan tudják beilleszteni portfóliójukba. Ebből a folyamatból tehát mindenki tanul és mindenki profitál. A vállalatok szempontjából sincs biztos recept a megfelelő startupok kiválasztásához, a lényeg, hogy kölcsönös legyen az érdeklődés, meglegyen a kémia. A startupok oldaláról más a helyzet, a friss tudás és a rugalmasság fontos jellemzők, ugyanakkor pontosan ezért szükséges a fiatal cégeket terelgetni és segíteni nekik abban, hogy arra fókuszáljanak, amiben valóban sikeresen haladhatnak előre. 

 

Madlena Tamás a Budapest Értéktőzsde üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese a tőzsde és a kockázati tőke viszonyáról beszélt előadásában. Az ökoszisztéma építése a tőzsdén is fontos feladat; a tőzsde egyfajta katalizátorként működik, amely arra készítheti fel a vállalkozásokat, hogy előbb-utóbb képesek legyenek a tőzsdei megjelenésre. A szakember a megfelelő menedzsment kiépítését és a tőkepiaci ismeretek hiányát látja fő problémának, ugyanakkor a generációváltásnak sincs még meg a megfelelő kultúrája Magyarországon. Az Értéktőzsde célzott kibocsátásokkal, akvizíciós tevékenységgel, másrészt pedig a piaci szereplőkkel való együttműködéseken keresztül tudja támogatni a cégépítés folyamatát. Madlena szerint évente akár 5 olyan cég is van Magyarországon, amelyek a tőzsdére termettek, ami biztató, ugyanakkor a sikeres startupok sem mind képesek tőzsdei szereplésre, hiába tudják eladni terméküket, nem feltétlenül képesek arra, hogy a saját cégüket termékként kezeljék. A BÉT egy 1 milliárdos GINOP csomagnak köszönhetően éppen ezért mentori programot indított útjára azzal a céllal, hogy a szükséges oktatást és kapcsolatrendszert biztosítsa a vállalkozók számára, és megtapasztalhassák, hogy képesek lennének érvényesülni egy külföldi tőkepiacon is.

 

A Széchenyi Tőkealapkezelő Zrt. vezetője, Csuhaj Imre a tabuk ledöntése jegyében kezdte előadását: az állam fókuszt váltott, a világ is megváltozott, így meg kell változnia a befektetői kultúrának is. A fő cél szerinte a befektetői gondolkodás formálása, az, hogy önálló érvényesülésre és profitteremtésre képes cégeket hozzanak létre a vállalkozók. A tőkebefektetőnek pedig el kell engednie az érzelmeit, a jó befektetőnek nem lehet egója, csak érdekei, amelyeket képviselnie kell. A befektetés eredményessége a tér/idő megfelelő kezelésétől függ, lehet sok jó a befektetést csinálni, de ha a pénz elfogy, és jön a zárás, akkor a tanulságokat le kell vonni és kezelni kell a kapcsolódó problémákat.

 

Oszkó Péter, az Oxo Labs alapítója és vezetője azt a kérdést vizsgálta meg, hogy válhatunk-e mi magyarok nemzetközi piaci szereplőkké. A VC-k is rendelkeznek mérhető paraméterekkel: a megszerzett tőke, a kihelyezés mértéke és az Exit-ek száma, az elért hozam jól mutatják a sikerességet vagy a sikertelenséget. A hazai tőkepiac furcsa állapotát jól mutatja, hogy az elmúlt években az állami tőke kihelyezésével foglalkozó alapok mellett nem indult valódi piaci alap. Tény - fogalmazott előadásában - hogy fegyelmezettebbek a kihelyezések mint a korábbi években, de távol vagyunk még a nagykorúságtól: a piaci tőke jóval erősebb számokat vár, valódi hozamot kéne csinálni, de az a legtöbb hazai startup esetében ilyen egyáltalán nincs. A piaci hozamok és a nyilvános tőkepiaci tranzakciók hiányában pedig nincs meg a megfelelő befektetői bizalom - ami nehezíti a hazai piac "eladását", illetve az új, piaci alapok elindítását is. Fontos figyelembe venni azt is, hogy a magyar Jeremie alapok általában egyetlen befektető forrásával üzleteltek, tehát nem valódi kockázati tőke alapok, hanem inkább Family office-ok, amelyek a források elapadása után nehezen szereznek új befektetőket. A befektetői célpontok minősége is gyakran lehangoló: nem mindegy, hogy a startupper csak a biztos 3 éves fizetésre hajt, vagy valóban hisz-e abban amit csinál. A VC szereplők között is érdemes lenne megvizsgálni, hogy hányan fektetnek be saját tőkét, hányan kockáztatnak valóban és hányan használnak kizárólag külső forrásokat? A nemzetközi piacra lépéssel kapcsolatos kérdések hibásak Oszkó szerint, hiszen ez az iparág nem ismer határokat, a nemzetközi megmérettetés pedig nem elkerülhető és még csak nem is választás kérdése, jóval inkább előfeltétele az életképes ökoszisztéma és befektetői szektor építésének.

 

Török József (Széchenyi Tőkealap-kezelő), a közel 100 befektetési tapasztattal rendelkező tőkealap-kezelő vezetője szerint a befektetések kiválasztásakor nem lehet biztosra menni, vannak sikeres és természetesen sikertelen Exit-ek is, bizonyos esetekben a tervek szerint tudnak előrehaladni a vállalkozások, de előfordul, hogy évekbe telik az is, hogy megértsék, vajon miért nem lehet megvalósítani az üzleti tervben megfogalmazott elvárásokat. Az elmúlt évek rengeteg szempontból jelentettek előrelépést, kiépült az ökoszisztéma, felkészültebbek a befektetők és a vállalkozók egyaránt.

 

Az első kerekasztal-beszélgetés résztvevői befektetési stratégiákról, a befektető hozzáadott értékeiről beszélgettek. Eszter Elemér (Portus Buda), kiemelte a kívülről érkező pénzek jelentőségét, illetve azt, hogy bár a felelősség, transzparencia és a tisztesség rendkívül fontos szempontok, az iparágnak minden meglévő forint jót tesz, legyen szó akár állami, akár piaci tőkéről "mi mindannyian egy nagy fejlesztési projekt részei vagyunk, aminek az célja, hogy valódi vállalkozókat fejlesszünk". Halász Iván (Finext) szerint az a legfőbb veszély, hogy a projektek elinflálódnak a könnyen megszerezhető források következtében, meg kell tehát találni a megfelelő fékeket és egyensúlyokat, középtávon ez az egyértelmű iparági érdek. Teljesen mindegy, hogy milyen forrásból indult el az adott cég, az Exit a lényeg, ugyanakkor a sok pénzzel el lehet rontani még a jó vállalkozót is.  A most induló Jeremie kör 70 milliárd, és Szugyiczki András (Perion) nem is biztos, hogy van annyi projekt ami lefedi ezt az összeget - sok cégnél az elvártnál kisebb szögben történik a növekedés és "a folyamat végén a piac adja a pofont", ilyen esetekben ideális lehet egy újabb finanszírozási kör, hiszen lehet hogy már csak ez hiányzik a sikeres befejezéshez. Mindhárom szakember egyetértett abban, hogy már az első körös befektetésnél is tudatosan kell arra készülni, hogy legyen folytatás, azaz sok szempontot úgy kell alakítani, hogy az alapítóknak megfelelő érdekeltsége maradjon fenn a következő tőkebefektetéshez, a vállalkozás pedig ennek dacára is vonzó legyen a következő befektető és újabb munkavállalók számára.

Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI

A Fujitsu integrált adatbiztonsági célgépet vezet be

A Fujitsu bemutatta a digitális világ támogatásra készült, nagy teljesítményű adatbiztonsági megoldását, amely az ETERNUS CS200c S4 következő generációs integrált célgéppel szolgálja ki a fizikai, a virtuális és a felhőalapú környezetek igényeit. 

2017. október 21. 08:39

Büntethetik a szolárparkokat, ha hiányzik az okos hálózatfelügyelet

Az 50 kW feletti teljesítménnyel rendelkező szolárparkok esetében is elvárás a villamosenergia-hálózat távfelügyeleti rendszerébe történő integrálása. 

2017. október 21. 08:23

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Folytatódhat a nevezés - Hosszabbít ’Az Év Honlapja’ pályázat!

2017. október 16. 14:34

Teszteltük a WIWE szívdiagnosztikai eszközt

2017. október 3. 13:30

A Kaspersky Lab CTF játékkal keresi az ipari létesítmények sebezhetőségét

2017. szeptember 27. 18:23

Késésben vagy? - Akkor gyorsan regisztrálj!

2017. szeptember 19. 19:45
cloudappsportal.com