Munkahelyi dohányzás – avagy az idő pénz?

forrás: Prím Online, 2017. november 27. 16:17

Az utóbbi időben bejárta a magyar és a világsajtót a hír, amely szerint egy japán cég évi 6 nap fizetett szabadságot ad a nemdohányzó munkavállalóinak, ezzel is ösztönözve a dohányzásról való leszokást és a dohányszünetek megszűnését. 

Magyarországon ilyen üzleti döntésről nem tudunk, de a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértőjének segítségével megvizsgáltuk a munka helyett dohányzással töltött idő kérdéskörét.

 

Szinte minden munkahelyen van olyan munkatárs, aki naponta többször dohányszünetet tart, hogy amíg a kollégák dolgoznak, ő káros szenvedélyének hódoljon. Természetesen a szünetek száma és hossza megkerülhetetlen tényező, azonban kijelenthetjük, hogy a dohányos kollégák kevesebb időt töltenek munkával, mint a nemdohányzó társaik.

 

Mi az a dohányszünet?

Dohányzáshoz vagy dohányszünethez való jog egy jogszabályban sem található és az ilyen jellegű igény egy jogszabályból sem vezethető le.

 

A dohányszünet munkajogi szempontból munkaközi szünetnek minősíthető, amelyből napi több mint hat óra munkaidő esetén 20 perc, míg napi több mint kilenc óra munkaidő esetén 45 perc illeti meg a munkavállalót. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával, akár napi több részletben kell kiadni a munkavállalónak. Az, hogy a munkavállaló mivel tölti a munkaközi szünetet (ebéd, dohányzás stb.) a munkavállaló döntésén múlik.

 

Számos munkahelyen azonban nincs szabályozva a kérdés és a dohányos munkatársak a munkaközi szüneten túl, munkaidőben járnak ki dohányozni. Ezért munkáltatói szempontból mindenképpen foglalkozni kell a kérdéssel és még a munkaviszony kezdetén érdemes lefektetni a dohányzás kereteit - mutat rá dr. Weidinger Péter, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

 

Mit érdemes szabályozni?

Tekintettel arra, hogy a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény alapján a munkahelyeken a dohányzás számára kijelölt helyek kivételével nem szabad dohányozni, elektronikus cigarettát vagy dohányzást imitáló elektronikus eszközt használni, ezért elsősorban a dohányzásra kijelölt helyet kell meghatározni. Magát a dohányzásra kijelölt helyet pedig felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával szembetűnő módon meg kell jelölni.

 

Tekintettel arra, hogy a dohányszünetek alatt a munkavállaló nem végez munkát, így fontos a dohányszünetek hosszát és maximális napi számát is rögzíteni, hogy elkerülhetők legyenek a dohányzásból adódó későbbi konfliktusok.

 

Hol érdemes szabályozni?

A dohányzás kérdésének szabályozása jelentős kérdés – különösen, ha a munkavállaló láncdohányos - azonban nem olyan horderejű problémáról van szó, amelyet a munkaszerződésben kellene szabályozni.

 

A Munka Törvénykönyve írásbeli tájékoztatási kötelezettséget ír elő a munkáltató részére, amely tájékoztatási kötelezettségnek a munkáltató a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül köteles eleget tenni. Ebben a dokumentumban kell tájékoztatni a munkavállalót a napi munkaidőről, az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, a munkakörbe tartozó feladatokról, a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. Ebben a munkáltatói tájékoztatóban érdemes lefektetni a dohányzás szabályait és kijelölni a dohányszünetek kereteit - emeli ki dr. Weidinger Péter, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

 

Természetesen más dokumentumban (pl.: Házirend, Munkahelyi szabályzat) is lehet szabályozni a dohányzás kérdését, azonban fontos, hogy a munkaviszony kezdetétől tisztában legyen vele a munkavállaló, hogy mikor és hol dohányozhat. Ki kell emelni továbbá, hogy szabályozás hiányában a dohányzó kollégáknak nem jár több szünet, mint a nemdohányzó munkavállalóknak.

 

Szankció vagy motiváció?

Mielőtt a munkáltató jelen cikk hatására módosítaná a dohányzókra vonatkozó szabályozását, esetleg szankcionálni kívánná a dohányzó munkavállalóit, érdemes felhívni a figyelmet a diszkrimináció tilalmára. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény ugyanis tiltja a hátrányos megkülönböztetés minden formáját, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport bármely helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt (jelen esetben a dohányzás) kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport (jelen esetben a nemdohányzók) részesül, részesült vagy részesülne. Tehát a dohányosok szankcionálása nem járható út, és kifejezetten jogellenes lépés lenne a munkáltató részéről.

 

Ezzel szemben a nemdohányzó (ill. dohányszünetről lemondó) munkatársak előnyben részesítése - és ezáltal a dohányzásról való leszokáshoz történő hozzájárulás - járható út lehet, akár a bevezetőben említett további szabadság, akár egyéb juttatás adásával.

E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Cél a káros digitális tartalmak csökkentése

A mai napon ünnepélyes keretek között együttműködési megállapodást kötött a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ), a Belügyminisztérium és az Országos Rendőr-főkapitányság.

2019. október 22. 18:19

A Samsung európai felmérése rámutat a telefontöltés társadalmi szerepének átalakulására

A mobiltelefonok ma már sokkal többet jelentenek a felhasználók számára egyszerű kommunikációs eszköznél. A Samsung nemzetközi kutatása alapján az európai emberek erősen kötődnek a készülékükhöz és tartanak akkumulátorának lemerülésétől. Ilyen helyzetben a válaszadók 35 százaléka a pénznél is jobban örülne a felajánlott töltésnek.  

2019. október 22. 15:02

Idén is keresik az év fiatal vezetőjét!

Ötödik alkalommal hirdette meg fiatal vezetőknek szóló pályázatát a Coaching Team Kft.; a felhívást október 17-én tették közzé a HR Festen. Az Év Fiatal Vezetője díjjal azokat kívánják elismerni, akik 40 éves korukig kimagasló eredményeket értek el vezetőként. A pályázat az úgynevezett leader szerep tudatos megélését, a vezetői képességek folyamatos fejlődésének igényét helyezi fókuszba. Újdonság, hogy idén a nevezések előtt ajánlásokat is fogadnak. 

2019. október 22. 13:26

A Dyntell lett a régió leggyorsabban fejlődő magyar technológiai cége

A 18 ország 50 vállalkozását tartalmazó Deloitte Technology Fast 50 versenyen az előkelő hatodik helyet szerezte meg a debreceni székhelyű Dyntell, amely üzleti szoftver fejlesztőjeként egy év alatt 2537 százalékos növekedést ért el. 

2019. október 22. 11:50

Az IBS UpSkill programja nyert a HR Best díj Toborzás kategóriájában

Első hellyel díjazta az International Business School UpSkill programját a HR Best nevű HR-szakmai díj zsűrije. Idén először adták át az elismerést az ország legnagyobb toborzási, munkaerő-piaci konferenciáján, a HR Festen. Öt kategóriában érkeztek be a nevezések számos pályázótól, melyeket két körben értékelt a szakmai zsűri.

2019. október 22. 10:18

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Újabb mérföldkő a hazai digitális oktatásban

2019. október 10. 18:44

Ma 20 éves a Wi-Fi

2019. szeptember 30. 11:26

Az ABB a világ legkorszerűbb robotikai gyárát építi Sanghajban

2019. szeptember 23. 09:37

Nem omlik össze az ekereskedelem: egy év haladék az erős ügyfélhitelesítésre

2019. szeptember 11. 08:34
online sportfogadás