Vissza a chaplini Modern időkhöz

forrás: Prím Online, 2019. április 2. 11:23

A magyarországi munkaerőhiány egyik oka a magyar szakképzési rendszer elavultsága. A kormányzat az utóbbi időben többször is nekiveselkedett a rendszer átalakításának, egyelőre eredmények nélkül. A GKI vizsgálata szerint azonban az aktuális vállalati igényeket kiszolgáló oktatási rendszer nem is fog olyan munkaerőt piacra bocsátani, amilyenre egy versenyképes gazdaságnak szüksége van.

Nyilvánvaló, hogy elsősorban azokat a tevékenységeket lehet géppel kiváltani, amelyek jól szabályozott lépések ismétléséből állnak. Ezeket rutinszerű, vagy röviden rutinmunkáknak nevezhetjük. Ilyenek a fizikai és a szellemi munkák között is vannak.

 

A GKI háromévente felméri, hogy a vállalatok milyennek látják a munka jellege szerinti szükségleteiket. A legutóbbi, 2019 márciusában végzett felmérésre 985 cég válaszolt, melyek szűk egyharmada az üzleti szolgáltatásokban illetve a kereskedelemben, egyötöde a feldolgozóiparban illetve az építőiparban működött. A mostani válaszok szerint az elmúlt két évben mindenféle munka iránt növekvő kereslet volt, s ez várható a következő kettőben is. A rutin és nem rutin munkák iránti igényekben összességében nem mutatkozott különbség. Minden munkafajtáról – tehát a rutinszerű és a nem rutinszerű fizikai és szellemi munkáról is - a válaszadók bő egynegyede mondta azt, hogy az elmúlt két évben nőtt, illetve a következő két évben nőni fog iránta a kereslete. Az ágazati bontás viszont már megmutatta, hogy az építőipar és az ipar az a két ág, ahol valamelyest nem a gépeket kiszolgáló/helyettesítő, hanem a gépekkel kooperálni képes dolgozók felé tolódik el a munkaadók igénye, különösen a szelleminek minősített tevékenységek terén. A kereskedelemben és a szolgáltatásban ez nem figyelhető meg, sőt inkább a rutinszerű munkák felé húztak egy keveset a munkáltatói igények.

 

A 2013-ban illetve 2016-ban végzett felmérés eredményeihez viszonyítva (a 2013-asból a kereskedelmi cégek kimaradtak.) a magyarországi vállalatok nem növelték érdemben a nem rutin munkák iránti igényüket, semmi estre sem jobban, mint ahogyan az az a rutinmunkák iránti növekedett. Ez összhangban van az üzleti szféra évek óta tapasztalható alacsony beruházási aktivitásával. (Évek óta egy-két nagyberuházás mozgatja a beruházási adatokat.) A magyarországi vállalatok tehát továbbra sem készek technikai korszerűsítéssel megoldani a munkaerőhiányt, növelni árbevételüket, javítani versenyképességüket. Ez pedig azt vetíti előre, hogy – ha sikerülne is gyorsan a mostani vállalkozói óhajokat kielégítő képzési rendszert elindítani – a hazai cégek csak kullogni fognak az Ipar 4.0 fejleményei után. Sőt, egy, az aktuális vállalati igényeket kiszolgáló oktatási rendszer nem is fog olyan munkaerőt piacra bocsátani, amelyikkel az előbb-utóbb szükségessé váló átállás megvalósítható.

 

Növekvő munkaerőigények a munkák jellege szerint, 2013-2019, (százalék)

 

Forrás: GKI felmérések

Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI

A biztosítási iparágat is elérte a digitalizáció

Az IDC és a Liferay közös biztosítási ágazatban végzett legfrissebb tanulmánya szerint az IT-kiadások globálisan 5,2 százalékos éves növekedést vetítenek előre 2022-ig, és elérik a 126 milliárd dolláros határt. 

2020. február 25. 17:55

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

A Nemzeti Közműszolgáltató nevében indult adathalász támadás

2020. február 25. 13:40

Lezárult a 28. Magyar Innovációs Nagydíj pályázat nevezése

2020. február 24. 11:45

Megjelent az NMHH 2020-as felügyeleti terve

2020. február 18. 10:35

Informatikai szakembereket keres az SAP Labs Hungary

2020. február 14. 10:33
online sportfogadás