A Bosszúállók: Végjáték tarolt a magyar mozikban 2019 második negyedévében
A Bosszúállók: Végjáték című szuperhősfilm érdekelte a legtöbb nézőt 2019 második negyedévében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai szerint. A bruttó jegybevétel megközelítette az öt milliárd forintot. Az artmozikban is a Marvel fináléja mozgatta meg a legtöbb érdeklődőt, amit a Fájdalom és dicsőség és a Zöld könyv – Útmutató az élethez követtek.
Közel 3,5 millió néző 5 milliárd forint jegybevételt termelt a hazai mozikban az NMHH Nemzeti Filmirodájának összesítése szerint 2019 második negyedévében. A legtöbben – 818 ezren – a Bosszúállók: Végjáték című szuperhősfilmre látogattak el, ami több mint háromszorosa a második helyezett Aladdin nézőszámának, ami közel 260 ezer volt. A klasszikus Disney-mese élőszereplős feldolgozása után a harmadik helyen a Csaló csajok áll 248 ezer nézővel, ami egy vígjáték két nőről, akik férfiakat vernek át. A Marvel népszerű alkotásának nézőszámát alig haladja meg az azt követő négy legnépszerűbb film – Aladdin, Csaló csajok, Shazam!, John Wick 3. Felvonás – Parabellum – együttes nézettsége, ami 822 ezer. A tíz legnézettebb film mind kizárólag amerikai gyártású, a Csodapark című animációs családi vígjátékot leszámítva, amely spanyol koprodukció.
Az NMHH külön kimutatást készített az artmozikról is. A nézők száma túllépte a 237 ezret, amely 30 ezres visszaesést jelent a tavalyi hasonló időszakhoz képest, míg a jegybevétel meghaladta a 273 millió forintot, ami közel 25 millióval kevesebb 2018 második negyedévéhez hasonlítva. A művészmozikban is a Bosszúállók: Végjátékra váltottak a legtöbben – 14,7 ezren – jegyet, amit a Pedro Almodóvar rendezte Fájdalom és dicsőség követett 11,6 ezer nézővel. Az első negyedévben második helyezett Oscar-díjas Zöld könyv – útmutató az élethez 9,5 ezer látogatóval volt a harmadik az artmozikban.
Az adatokból az is kiderül, hogy átlagban 28-an mentek el egy vetítésre – ez a szám artmozik esetében 16 fő –, az átlag jegyár pedig összességében 1466 forint volt, míg az artmozikban 1153 forint. A főváros után – ahol egy belépő átlagban 1596 forint – Győr-Moson-Sopronban és Fejér megyében kellett több mint 1500 forintot fizetni, átlagosan 1564, illetve 1554 forintot egy jegyért. A többi megyében sem lehetett ezer forint alatt megúszni a mozizást, leszámítva Tolna megyét, ahol 929 forint volt egy jegy átlagos ára.
A teljes statisztika, illetve a sikerlisták adatai elérhetőek az NMHH holnapján: a teljes mozipiacra vonatkozó itt, az artmozis piaci pedig itt.
Kapcsolódó cikkek
- Újra a hálózatsemlegesség védelmében hozott döntést az NMHH
- Tovább szólhat a Rádió 88 és a Trió Rádió
- Mecenatúrás film locarnói díja: a Médiatanács gratulál az alkotóknak
- Mit mér és mire panaszkodik a magyar netező?
- NMHH: országszerte 7,2 millióan rádióznak hetente
- Médiatanács: négy közösségi tévé, illetve rádió nyert el rezsiköltség-támogatást
- Médiatanács: helytelen korhatár-besorolású volt a Bezár a bazár! egyik adása
- NMHH: indul az eljárás – augusztus 8-án lehet jelentkezni az 5G-s frekvenciákért
- NMHH: a rádióműsorok vetélytársaivá válnak az egyénileg összeállított tartalmak
- Tízezer eurós bírság az RTL II-nek a Való Világ pornográf tartalma miatt
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
„Mit lájkol a gyerek?” – A szülőket segíti az NMHH új kiadványa
A közösségi médiafelületek használata ma már a fiatalok mindennapjainak részévé vált, ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kiemelt figyelmet fordít az ezen felületek kínálta lehetőségekre és kockázatokra.
Magasabb ponthatárok mellett több mint 4400 elsőéves jutott be a Széchenyi-egyetem minőségi képzéseire
Összesen 4409 elsőéves kezdheti meg tanulmányait a győri Széchenyi István Egyetemen szeptemberben. A ponthatárok a szakok jelentős részén emelkedtek a tavalyihoz képest, van olyan, amelyre 487 ponttal lehetett csak bejutni. Mindez azt mutatja, hogy felkészült hallgatók érkeznek az intézmény magas színvonalú képzéseire.
A HONOR 200 Pro és a mesteri fotózás: fejlődés a Studio Harcourt hagyatékával
Rengeteg ikonikus személyiség mögött ott rejlik egy olyan portré, amely nemcsak a személy lényegét ragadja meg, hanem az örökségét is megörökíti. A hírességektől a politikusokig a portrék alakították a történeteket és magáról az emberiségről alkotott képünket.