Az irodaélménytől a cosplayig: mi jár a fiatalok fejében?

forrás: Prím Online, 2023. szeptember 13. 17:52

Legfeljebb fél évre látnak előre a 18-21 évesek, 40 ezer amatőr manga- és animerajzoló van Magyarországon, és a fiatalok gyakran már két videót futtatnak egyszerre – ezek is kiderültek azon a nemzetközi konferencián, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing- és Kommunikációtudományi Intézete és az Ifjúságkutató Intézet szervezett szeptember 7-én és 8-án.

Tönkreteszi-e a sok képernyő előtt töltött idő a gyerekek memóriáját, figyelmét? Hogyan lehet elérni, hogy a serdülők és a fiatal felnőttek érdeklődjenek a kulturális értékek iránt? Milyen hatással volt a Covid a fiatalokra, mennyire tudtak túllépni a járvány okozta problémákon? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Clout Culture: Ifjúsági kultúrák a változó társadalmakban című konferencia résztvevői. A „prolongált fiatalság” jegyében sok kutatásban már 39 éves korig számít fiatalnak az ember. „Fontos tudnunk, mik az ifjúság motivációi, mivé akarnak válni a fiatalok, hiszen az elmúlt évtizedekben megtanultuk, hogy az ifjúság a társadalom legfontosabb része” – e szavakkal köszöntötte Gyulavári Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing- és Kommunikációtudományi intézetének vezetője a megjelenteket. 

 

„A kultúrakutatás aktuális kérdései” címet viselő panelbeszélgetésben Benczes Réka, a Corvinus Kommunikáció- és Médiatudomány tanszékének professzora elmondta, kevés az új kutatás ezen a területen. Hozzátette: számára fontos kérdés, hogyan tudja az egyetemi hallgatók figyelmét fenntartani. „Fiatal kollégáim ragyogóak ebben a műfajban, több vizualizációt alkalmaznak, és az egyetemi oktatást olyan interaktívvá tesszük, amennyire csak lehetséges” – mondta. Benczes elsősorban azzal foglalkozik kutatásaiban, hogyan hat az életünkre, a társadalomra a nyelv, hiszen a szavak előítéleteket is rögzíthetnek. Példaként mondta a bachelor és a spinster szót – az agglegény szóhoz mindenki a bölcsességet társítja, míg a vénkisasszony pejoratív kicsengésű: valószínűleg nem jól néz ki, aki vénlány maradt. „A nyelv hordozza a sztereotípiákat és ezek a sztereotípiák rögzülnek” – hangsúlyozta. 

 

Legfeljebb fél évre lát előre ez a korosztály

 

A konferencia külön részt szentelt PhD-hallgatók munkáinak, akik egy-egy álló táblára nyomtatták ki saját, az ifjúsággal kapcsolatos kutatásaik témáját, fontosabb eredményeit, és a konferencia résztvevői szabadon kérdezhettek a hallgatóktól. Admilson Veloso da Silva (Corvinus) a fiatalok Instagramra kitett posztjait vizsgálta, hogyan mutatják be a felhasználók önmagukat, milyen környezetben. A leggyakoribb fotók egy utazásról szólnak, vagy egyszerűen csak pózolnak a kamera előtt, sétálnak, vagy épp egy fesztiválon tartózkodik valaki. 

 

Rédai Virág Patrícia (Corvinus) például azt kutatta, a Z generáción belüli szubgenerációkban hogyan lehet a munkáltatót és a munkavállalót közelebb hozni egymáshoz. 156 megkérdezett fiatal és 6 fókuszcsoportos beszélgetés után megtalálta a választ arra, miért van az, hogy ez a generáció gyakran vált munkahelyet, a HR-esek pedig panaszkodnak, nem tudják, mivel lehet közelebb hozni a céget a fiatalokhoz. „Észrevettem, hogy itt 2 különböző csapatra kell bontanom a generációt és a Covidnak is köze van a dologhoz. A 18-21 évesek egyszerűen kimaradtak a járvány és a folytonos otthoni munka miatt abból, hogy meglegyen nekik az ún. office feeling, az irodaélmény. Saját maguknak osztották be az idejüket, nincsenek rivalizálások a munkahelyen, de nincsenek beszélgetések sem a kávézóban, míg a 21-25 éves korcsoport ismeri ezeket. A 18-21 évesek hisznek abban, ha személyesen jelen vannak a munkahelyen, jobban tudják a karrierjüket építeni, barátkozni is könnyebb a kollégákkal. „Az egyik tanulság, amit levontam, hogy bár az állásinterjún a legszokványosabb kérdés, hogy milyennek látod az életedet 10-15 év múlva, a mai világban maximum fél évre lát előre ez a korosztály, hiszen annyira sok a bizonytalansági tényező, és ehhez megint a Covidnak is köze van” – mondta kutatásáról. Hozzátette: épp ezért nagyon jónak tartja a 2 éves gyakornoki programokat, mert itt van egy kézzelfogható program, a fiatal legalább ennyi ideig látja előre a jövőjét.

 

 

Milyen csoportokra bontható az ifjúsági vizuális kultúra?

 

A konferencia második napján előadásokat hallgathatott a közönség külföldi és magyar szakemberektől, amelyekben többek között választ kaphattunk arra, hogy milyen kapcsolata van a mai fiataloknak a művészetekkel, valamint, hogy hogyan viszonyulnak az online világhoz.  Kárpáti Andrea, a Corvinus Kommunikáció- és Médiatudomány tanszékének professzora az ifjúság vizuális nyelvéről, két ifjúsági szubkultúrakutatásról tartott előadást, amelyből kiderült: a digitális kultúra mellett, azzal egybefonódva számos hagyományos médium kommunikál világszerte több millió fiatallal. A vizuáliskultúra-tanuló közösségeket (Visual Culture Learning Communities) 2020-ban Amsterdamban, Budapesten, Chicagóban, Helsinkiben, Hongkongban, Isztambulban és Montrealban vizsgálták. A graffititől az utcai installációig számos izgalmas képi szimbólumot alkotó utcaművészek (street artist) vagy a legújabb digitális technikákat bravúrosan alkalmazó, multimédiaműveket készítők (demoscener) sok száz órán át tanulják a maguk választotta képi nyelvet, amely önkifejezési lehetőséget és sikerélményt ad, miközben identitásukat alakítja és gazdagítja tudásukat a kortárs és történeti kultúra számos területén. 

 

Amatőr manga és anime képregényrajzolóból mintegy 40 ezer található Magyarországon, közösségi platformjaikon és összejöveteleiken ők a távol-keleti kultúrával is megismerkednek. Egy film vagy regény alakjait megjelenítő szerepjátékosok (cosplayer) tanulmányozzák a korszakot, amelyben játszódik a mű, beszerzik az alapanyagokat és ők maguk készítik el a korhű öltözeteket. Nagyon sok tanulás, munka, kreativitás kell ehhez. A fan-artistok kiválasztanak egy műalkotást: filmet, regényt vagy képzőművészeti alkotást, és tovább gondolják az eredeti művet rajzban, fotón, filmen vagy szövegben. Ez is sok tanulást igénylő szubkultúra, hiszen a saját művek alapja az eredeti műalkotás alapos tanulmányozása. „A 2010-es nemzetközi kutatás nyomán 2020-ban a Kreatív vizualitás tantárgy keretében negyven hallgató kiscsoportokban a 2010-ben népszerű képalkotó közösségek nyomába eredt. A legnépszerűbbeket megtalálták, és részvevő megfigyeléssel dokumentálták. Fotóikból kiderült, milyen sokrétű és kreatív a kortárs fiatalok képi nyelve a közösségi médián túl, a való életben is” – mondta Kárpáti Andrea. 

 

Az ingerküszöb folyamatosan emelkedik

 

„A tartalomfogyasztás trendjeiről” címet viselő beszélgetésen szóba került a mesterséges intelligencia (MI) és az algoritmusok, valamint az oktatás kapcsolata. Bokor Tamás, a Corvinus tanársegédje elmondta, a saját vizsgálataiban azt tapasztalta, az oktatásban egyelőre a megkérdezett diákok elsöprő többsége úgy vélte, jobb, ha az idegennyelvórát élő tanár és nem egy algoritmus tartja. Bokor a mesterséges intelligenciáról szólva kifejtette, akik ezt támadják, azok a tapasztalatai szerint általában is nagyon pesszimistán látják a világot. Felhívta a figyelmet: a tartalomfogyasztók ingerküszöbe folyamatosan emelkedik, most már gyakori, hogy a fogyasztók két videót futtatnak egyszerre. Elhangzott: a középosztály egy része tudatosan neveli a gyerekét, nem hagyja, hogy veszélyesen sok időt töltsön a képernyő előtt, ezért az így felnövő gyerekek később emiatt óriási előnyben lesznek társaikkal szemben. De sajnos, sok szülő még mindig úgy gondolkodik, ha a gyerek a szobájában tartózkodik és csend van, akkor nagy baj nem lehet, hiszen nem esik le a fáról – viszont hozzászokik a gyors tartalomfogyasztáshoz és nem lesz képes az óvó nénire figyelni. Mindez nagyon nehéz helyzetbe hozza az oktatást. Bokor megemlítette: a tartalomfogyasztás közben a nyelvtudás viszont észrevétlenül szivárog be, ez jó dolog. 

E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI

A TCL úttörő kijelzőtechnológiája minden nappalit élménytelivé és divatossá varázsol

A TCL, a világ egyik vezető szórakoztató elektronikai brandje és a világ két legnagyobb tévégyártójának egyike bejelentette legújabb, magas minőségű televízióinak magyarországi elérhetőségét. A TCL C805 QD-Mini LED 4K TV (Széria C80) mostantól azon magyar vásárlók számára is hozzáférhetővé vált, akik kiváló minőségű látványt és lenyűgöző hangzást keresnek otthonukba.

2024. február 23. 20:55

Az új One UI 6.1 frissítéssel még több Galaxy készüléken válnak elérhetővé a Galaxy AI funkciók

A Samsung Galaxy AI funkciói az új One UI 6.1 frissítéssel a korábbi Samsung Galaxy készülékeken is elérhetővé válnak, hogy még több felhasználó beléphessen az AI mobilok korszakába. A frissítés a Galaxy S23 szériát, az S23 FE, Z Fold5 és Z Flip5 készülékeket, valamint a Tab S9 termékcsaládot is érinti, a frissítés március végén indul. Az eszköz- és felhőalapú AI ötvözésével új lehetőségeket teremt az AI mobilélmények terén, igazodva a nemrégiben bemutatott Galaxy S24 szériához.

2024. február 23. 19:27

A korlátlan e-könyv olvasást hozza el kedvezményesen a Bookmate és a Yettel új együttműködése

Az e-könyveket számos előnye miatt kedveli az olvasóközönség: praktikus hordozhatósága, rugalmassága és környezetbarát mivolta miatt világszerte egyre népszerűbb a formátum. Magyarországon a világ egyik legnagyobb e-könyv szolgáltatója, a Bookmate és a Yettel partnerségének eredményeként a digitális könyvmolyoknak már kedvezményesen is elérhető a Bookmate több millió kötetet tartalmazó e-könyv és hangoskönyv katalógusa, ami korlátok nélkül olvasható, hallgatható.

2024. február 23. 17:50

A magyar vállalkozónők kevésbé ambiciózusak, mint férfi társaik

A férfi vállalkozók nagyobb hajlandóságot mutatnak a nagyobb és merészebb célok kitűzésére, míg a női vállalkozók többsége kevésbé nagyratörő célokkal is megelégszik – derült ki a Szemléletváltó vállalkozóiszemlélet- és készségfejlesztő mentorprogram kutatásából.

2024. február 23. 16:04

Új Sony objektív állóképekhez és videókhoz is

A Sony örömmel jelenti be az új kompakt, 35 mm-es, full-frame kompatibilis α (Alpha) E-bajonettes objektívjét, az FE 24-50mm F2.8 G standard zoomot, amely a teljes zoomtartományban F2,8 maximális rekeszértékkel rendelkezik. Kicsi és könnyű teste ellenére eléri a nagy felbontású teljesítményt és a gyönyörű bokeh-t, amely egy nagy rekesznyílású, F2,8-as G objektívtől elvárható. A 24 mm-től 50 mm-ig terjedő gyújtótávolságot fed le, így az állóképektől, például a mindennapi pillanatképektől és portréktól kezdve a videókészítésig minden megörökíthető, mindezt kiváló minőségben, de olyan kialakítással, amely a legkisebb táskában is könnyedén elfér.

2024. február 23. 14:36

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Magyar siker a bahreini Forma 1-en

2024. február 21. 16:15

Közös mentorprogramot indít a Corvinus és az OTP

2024. február 20. 11:27

Megvannak ‘Az Év Honlapja’ 2023 díjazottjai!

2024. február 8. 09:30

Számos díjjal jutalmazták az LG innovációit a 2024-es CES-en

2024. január 29. 16:07