Prim Hírek

A három partner az új lapka fejlesztésének kezdetét március elején jelentette be. A lapka fejlesztésére öt év alatt 400 millió dollárt fordítanak. A fejlesztők a CPU-magok összekapcsolásához szélessávú átvitelt valósítanak meg a lapkán. A mai mikroprocesszorok külön szigetként léteznek, amelyeket szorosan kell összecsatolni. Ezzel a rendszerek hálózatát kívánják létrehozni úgy, hogy azok kívülről egységes szuperrendszernek látszódjanak. Az új koncepció az élő test biológiai celláihoz hasonló. A CPU az élő testekhez hasonlóan cellákból (sejtekből) épül fel. Itt az alapegység a cella (sejt). A cella alapú elektronikus termékek minden típusa a legnagyobb rendszerekig ún. alap építőblokkokból épül fel.

A hardver néhány technikai részletét Morimoto, a Toshiba félvezetőrészlegének vezetője a Nikkei japán újság kérdésére közölte. Morimoto elmondta, hogy a Cella igényekhez szabható architektúra, amely a specifikált alkalmazásoknak megfelelően módosítható, azaz újrakonfigurálható. A CPU lényegében moduláris konstrukció – Morimoto ezt „építőblokk-struktúrának” nevezte –, amely a lapkagyártóknak megengedi, hogy az adott alkalmazásokhoz nem szükséges részeket kiiktassák úgy, hogy azok ne dolgozzanak. Ha ezek a kapcsolók a lapka minden kapacitását bekapcsolják, akkor az több mint 1 TFLOPS teljesítményt szolgáltat.

Morimoto beszélt a lapka „jelfeldolgozó részéről” is. Mivel ez a rész méretezhető, programozható vektorfeldolgozó gépként is használható. A Cella moduláris konstrukció egyik legfontosabb része az I/O alrendszer, amely nagy sávszélességű átvitelt biztosít. Az új eszköz mobiltelefonokban és szuperszámítógépekben egyaránt használható. Olyan ideát valósít meg, amely a tervezők álma: egy építőblokkal a rendszerek legszélesebb választékának felépítése.

Fizikailag a Cella CPU-t nagy méretű lapkára integrálják és sokkivezetéses tokban helyezik el. Ez a minden készletet tartalmazó változat nem egy mobilorientációjú processzor. Mivel a Cella lapka nagy méretű, csak 300 mm-es szilíciumlemezekből szabható ki gazdaságosan. Az IBM és a Sony az IBM 100 nm-es réz-SOI-alacsony-K dielektromos állandó technológiáját használja, míg a Toshiba a sajátját.

Az új konstrukció legfontosabb része az operációs rendszer, amely a processzor párhuzamos működését biztosítja, illetve lehetővé teszi az egyes cellák (sejtek) párhuzamos működését. Ennek kifejlesztése sok időt igényel. A tervek szerint az első Cella CPU 2005-ben kerül piacra.