Trendek a kockázati tőke iparágban

500 millió dollár vár befektetésre

, 2001. augusztus 14. 21:37
A GKIeNet Internetkutató és Tanácsadó Kft. - GKI Gazdasagkutató Rt. leánycége - kutatást végzett a Magyarországon kockázati tőke kihelyezéssel foglalkozó társaságok körében. A felmérés fókuszába a kockázati tőke és a technológiai szektor kapcsolata került.
A nemzetközi tendenciák

Az összegyűjtött kockázati tőke volumene évről-évre robosztus mértékben növekedett. Ez a folyamat a tavalyi év utolsó negyedévében, a Nasdaq visszaesése után lendületét vesztette. A befektetők ugyan szkeptikusabbak lettek az internetes befektetésekkel kapcsolatban, ám a high-tech továbbra is csábító maradt (biotechnológia, szoftver, új anyagok kifejlesztése). A befektetők a lendületvesztést csak rövid távúnak ítélik és úgy gondolják, hogy 3-4 év múlva, mikorra a "palánta" beérik és eléri a tőzsdei bevezetést, addigra ismét a növekvő trend lesz jellemző a high-tech tőzsdéken.

Milyen okok vezettek a „mélyrepüléshez”? A túlfűtött amerikai gazdaságban a felhalmozódott tőke elszívására a technológiai alapú, internetes cégek remek lehetőséget kínáltak, míg ugyanezek a cégek 2001-ben már a csődhullám áldozatai lettek. A legsúlyosabb ok, hogy túlbecsülték a dot.com cégek értékét! Ez egyrészt visszavezethető arra, hogy nagyon nehéz meghatározni az internetes vállalkozások jövőbeli pénzáramlásait és a megfelelő diszkontrátát, másrészt a tömegpszihózis generált egy óriási mértékű befektetési hullámot.

Ám ma már egyrészt azok a kockázati tőkebefektetők, akik a tőzsdén dollármilliós veszteséget szenvedtek, már az új terveiket szövögetik. Másrészt az elemzők szerint az interneten kereskedő társaságok száma várhatóan növekedni fog 2001-ben is, sőt a Forrester Research felmérése azt mutatja, hogy azoknak a nagyvállalatoknak az aránya, amelyek a termékeik előállításához szükséges alapanyagokat az interneten keresztül szerzik be, 2002-re 39 százalékra fog növekedni a jelenlegi 4 százalékkal szemben. A jövőben valószínűleg az interneten a „bricks and clicks” vállalatok súlyának növekedésére, míg a csak on-line kereskedő vállalkozásoknál a hagyományos vállalatokkal történő (mortal and clicks) összefonódásra lehet számítani.

A szakemberek szerint amint a technológiai szektor túljut a kedvezőtlen hírek időszakán, a vállalatok ismét képesek lesznek számottevő bevételt elérni, és új erőre kapnak.

A hazai tendenciák

A kockázati tőkeiparág Magyarországon alig több mint egy évtizede működik. Az eltelt időszakban a társaságok száma és az általuk kezelt tőke nagysága dinamikusan emelkedett és a következő 2-3 évben is e dinamikus fejlődésre lehet számítani. A társaságok által kihelyezett tőke nagysága közel 1 milliárd dollárra, míg a befektetésre váró tőke volumene 300 és 500 millió dollárra becsülhető. Ám a válaszadó társaságok szerint a hazai kockázati tőke iparág még nem telített, így újabb társaságok megjelenésére és további tőke beáramlására lehet számítani, amelynek nagysága körülbelül 300 millió dollár lesz.

Nemcsak a társaságok számának növekedése, de a társaságok tevékenységének differenciálódása is nyomon követhető. A kockázati tőkekihelyezéssel foglalkozó társaságok (és üzleti angyalok) mellett már inkubációs tevékenységet folytató intézmények is működnek, amelyeket az állam is támogat. Az állam úgy gondolja, hogy a technológia-alapú kis- és középvállalkozások indulásánál felmerülő problémákat az inkubátorok orvosolhatják, így a Széchenyi-tervben külön pályázatot írt ki e szegmens számára. A felmérés alapján a kisebb befektető társaságok és az inkubátorok között együttműködés várható, amelynek oka egyrészt az inkubátorok tőkeszegénysége, másrészt a befektető társaságok műszaki szaktudásának és ismeretének hiánya. A regionális tőkebefektetők – hasonlóan a nyugati tendenciához – egyelőre nem látnak esélyt az együttműködésre. Ennek az lehet az oka, hogy e társaságok képesek megfizetni az iparági szakembereket és elemzőket.

A befektető társaságok szerint nemcsak az inkubátorok számának növekedésére, de a Corporate Venture Capital (a kockázati tőkekihelyezéssel foglalkozó konszernek alapjai) társaságok megjelenése is várható. Az utóbbi társaságtípusnak egyrészt a globális kapcsolatok, másrészt a fejlett infrastruktúra terén lehet jelentős versenyelőnye a professzionális kockázati tőke befektetőkkel szemben.

A felmérés alapján a társaságok szerint egyrészt új befektetők megjelenése várható, másrészt nem valószínű, hogy a hazai piac el tudja tartani az iparág szereplőit. A társaságok a hazai kockázati tőkepiacot szűknek ítélik és a potenciális befektetési lehetőségek alacsony számára panaszkodnak. A GKIeNet véleménye szerint a jövőben várhatóan az országalapok már nemcsak hazánkban, hanem a környező országokban is befektetéseket hajtanak majd végre. Habár kérdéses, hogy rendelkeznek-e majd ezek a társaságok az adott országra jellemző ismeretekkel…

A hazai kockázati tőke iparágban a következő 2-3 évben szegmentáció várható. Egyrészt megjelennek az iparágra, másrészt az életfázisra specializálódott társaságok. Az utóbbi esemény bekövetkezésére a kisebb társaságok látnak esélyt, míg a regionális befektetők a jövőben sem fognak specializálódni és számukra az egyetlen kritérium a tőkevolumen nagysága marad.

Az elmúlt 2-3 évben a befektetők számára a legnagyobb súlyú életfázis az expanzió volt és ennek súlya a jövőben tovább növekszik majd. Míg Nyugaton a professzionális befektető társaságok a high-tech tőzsdéken uralkodó pesszimista hangulat miatt kivárnak, és emiatt nem fektetnek a start-up vállalkozásokba, addig hazánkban elsősorban az előbbi életfázisú cégek hiánya, másrészt a magas kockázat miatt.

A befektetők válaszai alapján a technológiai szektor súlya már közel 37 százalék. Míg a kockázati tőke befektetők számára a három legjelentősebb technológiai iparág a szoftverfejlesztés, a telekommunikáció és az internet, addig az inkubátorházaknál az internettel kapcsolatos vállalkozások állnak az első helyen.

A nagyobb tőkevolumenű társaságok pesszimisták a kiszállási lehetőségek javulásával kapcsolatban és nem várnak jelentősebb változást a következő 2-3 évben. A válaszadó társaságok a kiszállások leggyakoribb formájaként a stratégiai befektető számára történő értékesítést jelölték meg, míg a második helyen a veszteségleírás szerepelt. Addig, míg a tőkepiac fejletlen, nem várható javulás az exit terén – vélik a társaságok.

A kockázati tőketársaságok véleménye szerint nincs szükség állami szabályozásra, hiszen egy jól működő piacgazdaságban a szabályozást a piac elvégzi. Az államnak az a feladata, hogy a keretfeltételeket meghatározza. Például szükség lenne a kedvező adózás és kiszállási lehetőségek feltételének megteremtésére. A társaságok úgy gondolják, hogy az államnak a start-up vállalkozásokat támogatnia kellene (pl.: start-up támogatások, gyorsabb ÁFA visszaigénylés stb.) Ezen kívül szükség lenne a digitális technológiák elterjesztésére, például megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a kötelező állami pályázatokat, bevallásokat a jövőben digitális úton nyújthassák be. Az internetes kereskedelmet elősegítené a bankkártya-használat, az elektronikus fizetési kultúra fejlesztése, teleházak építése és az iskolai internet-hozzáférés biztosítása. A válaszadók továbbá szükségesnek tartják a vállalkozói kultúra és a csúcstechnológia fejlesztését (például: számítógépet kellene biztosítani minden magyar gyermeknek, vagy bizonyos mezőgazdasági technológiák területén fejlesztések végrehajtására mutatkozik igény.)

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Életet menthet az ÉletMentő applikáció

2020. január 23. 14:20

Így válthatja le személyi igazolványunkat, útlevelünket egy okostelefon

2020. január 16. 14:39

Újra fesztiváloznak a marketingesek

2020. január 9. 08:01

Digitális biztonsági trendek 2020-ban a Sophos szerint

2020. január 3. 11:44
online sportfogadás