A magyar klaszter Kínáig menetel

Czipperer Dia, 2013. július 4. 13:42

Egy hazai szervezet álmai egy másik kontinensen, mégis itthon, Európa szívében. Nem kis célt tűztek ki ők maguk elé, azonban már látszik a fény az alagút végén, méghozzá egyre jobban. De vajon hogyan jön a képbe Kína? A kulcs a „tudástranszfer”, egy izgalmas, sokrétű projekt keretében.

 

Az OkosRégió Innovációs Klaszter menedzserével, Sárkány Mártával és a projekt igazgatójával, Allaga Tamással beszélgettem az eddig elért eredményekről és a további tervekről. 

 

 

 

Az OkosRégió Innovációs Klaszter már közel két éve töretlenül küzd azért, hogy összefogja a különféle piaci szereplőket, és olyan közösséget alakítson ki, amelynek tagjai kooperációra törekedve fokozzák innovációs teljesítményüket és versenyképességüket. Az új technológiák, termékek fejlesztése, valamint a partnerkapcsolatok kialakítása is a klaszter operatív céljai közé tartozik, de a legfontosabb, hogy mindezt összefogva egymással és különféle szervezetekkel együtt valósítsák meg.

 

Amikor először találkoztam Allaga Tamással, szinte rögtön felvillanyozott a téma, hiszen ez a két éve működő szervezet egyenesen Kínát vette célba, méghozzá nem is akármiért. Az első kínai út alatt fogalmazódott meg a cél: „tudástranszfer”.

 

Hogy mit is takar ez valójában? Nem kell semmi bonyolultra gondolni: a tudás átadása, méghozzá elméleti és főként gyakorlati formában. A cél a diplomások továbbképzése tapasztalatszerzés útján, szemléletformálás, a világnézet tágítása.

 

„2011 tavaszán alapítottunk meg az Okosrégió Innovációs Klasztert és 2011 novemberében voltunk először Kínában egy üzleti delegációs úton a kínai kormány meghívásából” – mesélte Allaga Tamás, a projekt igazgatója.

 

„A klasztertagjaink jelentős többsége valamilyen kapcsolatban áll Kínával 5-10 éve – onnan szereznek be vagy ott vannak kapcsolataik. Ráadásul a legtöbb klasztertagunk valamilyen innovációval vagy kutatással rendelkezik a gazdaság számtalan területén (a mezőgazdaságtól az IT szektoron át az autógyártásig).”

 

A kínai kapcsolat tehát szerencsére adott volt, vagyis a jó alapra már „csak” építeni kellett. Viszont ez az igazán nagy falat. Ráadásul több ezer kilométer, teljesen más kultúra, más szokások, nyelv és munkamorál. „Egy szakmai gyakornok csereprogram keretén belül hívtunk egy végzős kínai nemzetközi kommunikációs szakon végzett lányt, és vele közösen fogalmazódott meg a projekt alapötlete” – mesélte Tamás, miközben arról faggattam, hogyan is lehet egy ilyen léptékű projektnek nekirugaszkodni.

 

Amikor Tamás és Sárkány Márta, klasztermenedzser mesélt a közös találkozásokról, tervekről, folyamatokról, akkor értettem meg igazán, hogy mennyi energiát fektettek már a projektbe, mennyi munkán vannak túl, mégis olyan messzinek tűnik még a kitűzött cél. De talán jobb is az ösvényen keresztül felmenni a várba, mint a sziklafalon felkapaszkodva, ahogy szinte bármelyik pillanatban a mélybe zuhanhatunk.

 

Sárkány Márta (középen) és Allaga Tamás (jobbra)

 

 

Az ötlettől a projektig

 

„Mi azért mentünk ki – mindenki Kína felé fordult, keleti nyitás – olyan lehetőségeket néztük, ami a klaszter számára előnyös lehet. Arra voltunk kíváncsiak, milyen innovációkat tudnánk eladni, milyen üzleti lehetőségeket tudnánk összehozni. Ez alatt az út alatt fogalmazódott meg bennünk, hogy Kína a világ gyárává változott, amire pedig nagy szükségük van, az a tudás, innováció és fejlesztés” – fejtette ki Tamás.

 

Az alapgondolat kipattanása óta sok minden történt: tervek szövődtek, kezdeményezések indultak. Partnerekkel vették fel a kapcsolatot, felmérték mire lenne igény. Tamás elmesélte, hogy piackutatást végeztek azért, hogy kiderüljön, mit tartanak hasznosnak, fontosnak a kínai fiatalok.

 

Az eredmények szerint főleg a rövid kurzusok a befutók. Ez alapján állt össze egy kép, miszerint a fiatalok számára két hónap lenne az ideális idő, amit itt töltenének, ennek első felében lenne az elméleti másik felében pedig a gyakorlati fejtágítás. Vagyis személyesen látogatnak el a vállalatokhoz, bekapcsolódhatnak, aktívan részt vehetnek a munkában.

  

Hogyan lehet őket megfogni?

 

Vajon miért éri meg nekik hozzánk jönni? Tesszük fel a kérdést mi, magyarok, akiknek az egész ország lakossága akkora, mint náluk egy nagyobb városé. És a válasz pont ebben a mondatban rejlik: ott ők csak egynek számítanak a több millió egyetemistából, nem tudnak kiemelkedni, hiába tanulnak, akad még számos vetélytárs, nagyobb tapasztalattal rendelkezők. És bár nálunk is probléma a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési kérdése, ott ez hatványozottan felerősödik.

 

Számukra nem az USA, hanem Európa a vérkeringés. „Európaként hirdetjük magunkat, gyere Európa szívébe” – mesélte Tamás, aki azt is kifejtette, hogy majdnem minden kurzus további három országba is eljuttatja őket, főként a közép-európai régióban, de például szaporodás és biológiai kurzus esetében Spanyolországba tudnak menni egy bio kecskefarmra.

 

„Az itthoni egyetemek ott nem olyan ismertek, azért próbáltuk a kurzusokat világszinten ismert cégekkel, fejlesztőkkel kiegészíteni (pl. Audi), hogy ennek nagyobb fajsúlya legyen” – egészítette ki Márta, aki szerint egységesen a magyar egyetemeknek kell brandet építeni.

 

A képen (balra) Sárkány Márta látható – kínai lányok körében

 

Tamás arra is kitért, hogy a különböző kurzusok olyan témák köré csoportosulnak főként, amik jelenleg Ázsiában nagyon felkapottak: például a földrengésbiztos építészet, egészségügy, élelmiszerbiztonság, legfrissebb IT trendek. Másrészt olyan programot állítottak össze, amiben Magyarország a világszínvonalat tudja képviselni.

 

Mivel gazdagodnak a kurzusok végén? 

 

Oklevelet kapnak, valamint egy ajánlólevelet is. Kínában számukra az egyetlen kitörési lehetőség a tanulás, az a fontos számukra, hogy minél több papírt szerezzenek meg. Amiért jelentkeznek tehát, az a certifikáció. Minden kurzust versennyel zárnak, amit az egyetem értékel, és a részt vevő cégek vezetősége – ők hitelesítik azt is, hogy a jelentkező valóban megfelelt az elvárásoknak.

 

A másik fontos része a képzésnek a tapasztalatszerzés. A kéthónapos kurzusok alatt egy teljes hónapot adott cégeknél töltenek, így, amit elméletben megtanultak, a gyakorlatban is kamatoztathatják.

 

Egy, két, hár’ - Kína

 

Az első pilot program nyár végén, ősz elején indul, ez egy hónapos lesz. Ez további lehetőségeket, ötleteket is felvethet majd, több kvv bevonását eredményezheti, valamint kiderül, milyen kurzusokra mutatkozik valós igény. Tervek között szerepel ugyanis, hogy rövidebb kurzusok is indulnának az aktív üzletemberek számára, akik csak rövidebb időt tudnak munkahelyüktől távol tölteni. Azonban mindez akkor körvonalazódik majd igazán, amikor eldördül a rajtpisztoly.

 

 

A projekt adatai:

Projekt neve: Régióra Hangolva - Okos Régió Innovációs Klaszter
Projektazonosító: KDOP 1.2.1-11-2011-0021
Projekt időtartama: 2011.09.01. - 2013.08.30. 
Projekt támogatása: 26 411 200 Ft
Kedvezményezett: Sárkány Informatikai Zrt.
Elérhetőség: info@sarkany.huwww.sarkany.hu

Közreműködő szervezet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Támogató, irányító hatóság: Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

 

Hirek.com - Kiemelt hír ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Ma negyvenéves az IBM PC!

Napra pontosan negyven évvel ezelőtt mutatkozott be az első IBM PC, az a személyi számítógép, amely minden bizonnyal a legnagyobb hatást gyakorolta az emberek életére. Bár az amerikai PC hivatalosan csak négy évvel később jutott el Magyarországra, a vasfüggöny mögött, Budapesten már 1982-ben elkészült a Proper-16 nevet viselő klónja – amely egyben a legelső európai PC/XT-klón.

2021. augusztus 12. 09:58

A Xiaomi a Fortune Global 500-as listájának 338. helyére lépett

A Xiaomi immár a harmadik egymást követő évben került fel a Fortune Global 500-as listájára. A vállalat idén a 338. helyet szerezte meg, jelentősen, 84 hellyel javítva tavalyi, 422. helyezését. Ezzel a növekedési ütemmel, 2021-ben a Xiaomi a világ leggyorsabban fejlődő vállalata az Internet és Kiskereskedelem kategóriában a Fortune Global 500-as listáján.

2021. augusztus 3. 09:56

Jó belépő a külföldi piacra a hazai tech cégeknek

Újra pályázhatnak a Technology Fast 50 díjra a gyorsan fejlődő technológiai cégek: a Deloitte már 22. éve hirdeti meg közép-európai versenyét, amely a technológiai iparág leggyorsabban növekvő vállalatait rangsorolja. Mind a már befutott, mind a feltörekvő technológiai vállalatoknak platformot biztosít arra, hogy szélesebb körben bemutathassák innovatív megoldásaikat. 

2021. július 20. 16:30

Első a kiberbiztonság?

Az ESET globális FinTech-kutatásának üzleti szegmensében vizsgálta a felsővezetők hozzáállását a pénzügyi technológiához (FinTech) és a biztonsághoz: a felmérésben 1200 felsővezető vett részt az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Japán és Mexikó különböző iparágaiból. A felmérésből kiderült, hogy az üzleti vezetők több mint kétharmada (68%) tervezi növelni a pénzügyi technológiába, azaz a FinTech-be történő befektetéseit a 2021-2022-es időszakban.

2021. július 7. 12:37

950-szeresére nőtt három hét alatt a magyar vizslacoin árfolyama

Már egy hónapja elérhető az első magyar befektetési és jótékonysági kriptovaluta, a Hungarian Vizsla Inu. A digitális fizetőeszköz kezdeti értékéhez képest a csúcsponton 145 000 %-os növekedést ért el, s mostanra 950-szeresére nőtt az árfolyama. Ez azt jelenti, hogy az első holderek között akad olyan, aki egy kávé dollárért vásárolt, befektetése pedig ma egy kisebb használt autó értékével vetekszik.

2021. június 28. 09:52

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Tapasztalja meg a legendás játékot

2021. szeptember 20. 18:29

A világon egyedülálló drónra szerelhető szállítódobozt fejlesztettek

2021. szeptember 15. 14:15

Öt érmet is elhoztak a magyar diákok a juniorok informatikai diákolimpiájáról

2021. augusztus 31. 09:58

A Xiaomi várakozásokat felülmúlóan teljesített a második negyedévben

2021. augusztus 26. 14:46