500 éves robotkart és galamb irányította bombát rekonstruáltak
A modern fejlesztéseknek, köztük a 3D-s technológiáknak köszönhetően a múzeumok, laborok és raktárak által rejtett misztikus – és nem ritkán bizarr – kincsek darabokra szedhetők, a legapróbb részletekig kinagyíthatók, vagy ha hiányosak, akár ki is egészíthetők. Ezt követően a tárgyak eddig nem látott titkokat árulnak el magukról, amikből a Viasat History dokumentumcsatorna A legfurcsább dolgok (Strangest Things) című műsorában szemezget április 19-én hétfőn 20 órától.
Lehet, hogy egy 500 éves fémprotézis tényleg működőképes robotkar volt?
A német jagsthauseni kastély vitrinjében egy igazán rendkívüli kincs található: ránézésre páncélkesztyű, valójában pedig egy csoda. Modern képalkotótechnológia rekonstruálta, hogy ez az 500 éves eszköz egy szofisztikált robotkar, amelynek belseje szegek és rugók bonyolult mechanizmusát rejti. Egykori tulajdonosa azzal hencegett, hogy ezzel a karral akár kardforgatásra is képes. De vajon igazat beszélt?
Az 1480-ban született Götz Berlichingen egy középkori lovag volt, akinek jobb karját egy ágyúgolyó szakította le. Akkoriban a művégtagok nem voltak túlságosan elterjedtek, Götz mégis egy működő vaskezet akart – mára kiderült, meg is kapta. A 3D technológia segítségével sikerült rekonstruálni a kezet és annak mechanizmusát: az ujjak úgy működtek, mint egy bilincs, azaz minél jobban behajlította őket ép kezével, a bennük lévő fogaskerekek fogai közé beakadó nyelvnek hála azok egyre jobban rászorítottak a közéjük illesztett tárgyra, az elengedés pedig gombnyomásra működött.
Lehet, hogy egy II. világháborús, 450 kg-os bombát tényleg galambok irányítottak?
A washingtoni történeti múzeumban található egy II. világháborús bomba orra, amelynek elején kis ablakok vannak kicsi pilóták számára: ezt a bombát ugyanis galambok irányították. Na de mire volt ez jó? A 3D-s technológia ezt a szerkezetet is rekonstruálta.
A II. világháború során ledobott bombáknak csupán 1%-a talált célba. A nagyobb eredményesség érdekében irányítható siklóbombát kellett gyártani, és míg a németek a rádiós megoldással kísérleteztek, addig az amerikaiak egy ennél szürreálisabbnak tűnő dolgot, egy galambok által irányított rakétát fejlesztettek ki. Közismert, hogy a galambok olyan navigációs képességgel rendelkeznek, amelynek köszönhetően mindig hazatalálnak, ráadásul könnyen is idomíthatók. A rendszer pedig úgy működött, hogy a bomba orrában rögzített madár előtt volt egy képernyő, amire kivetítették a célpontot, a galambot pedig megtanították arra, hogy megfelelően bökjön rá a képre, hogy az irányítórendszer a célpontra szegezze a bombát. Minden robbanószerkezetben három galamb volt, hogy biztosra menjenek – és bizony a mai modern repüléstechnikák is ezt a módszert használják: három független navigációs rendszer irányítja őket, hogy a gép ne kerülhessen veszélybe.
A modern technológiák néha a legőrültebb talányokra és a legeszementebb teóriákra is a legegyszerűbb választ adják. Egy 5 cm-s kocka, amely megnyerhette volna Hitlernek a háborút? Egy vérszívó piócák által működtetett időjós berendezés? Vagy egy sikoltozó múmia? A legfurcsább dolgok című dokumentumsorozatban ilyenek is előkerülnek, és mindenre lesz válasz.
Kapcsolódó cikkek
- Oscar-jelölt kisfilmmel érkezik a Friss Hús nemzetközi programja
- Mennyi ideig tartana végignézni minden idők legjobb sorozatait?
- Március 15-én indul a Paramount Network háromhetes kvízjátéka
- Teljes évad streamelésére szerződött a Magyar Telekom és a Viasat World
- 9 jelölést kaptak az HBO saját gyártású tartalmai
- Tordai István a magyar James Bond
- A National Geographic videótára megérkezett
- Három dokucsatornát nyit meg nyár végén a UPC Direct
- A történelem vízi nagyágyúi
- Állati találkozások
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Növekvő árbevétel, pozitív féléves eredmény
Mivel a Delta Technologies Nyrt. üzleti éve eltér a naptáritól, ezért március végével már az első üzleti félév számairól tud közzétenni gyorsjelentést. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kor kihívásaival ne kellene szembesülnie az immár a BUX-ban is jegyzett rendszerintegrátor informatikai társaságának. Mindazonáltal ilyen piaci körülmények között is tisztes helytállást tudott felmutatni: az egy évvel korábbi időszakhoz képest 71,5%-kal növekvő bevételről, és a korábban 300 milliót is meghaladó veszteséggel szemben 18,8 millió forintos nettó profitról számolt be a Delta Technologies.
K&H: Kate ellenáll a hódolók ostromának
Egyre többen veszik igénybe Kate, a K&H személyes digitális asszisztensének segítségét. Bár vannak, akik bolondoznak Kate-tel, őt ez sem zavarja: kedvesen kitér az oda nem illő kérdések elől. Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője szerint a mesterséges intelligencián alapuló személyes digitális asszisztens bevált, az ügyfelek megszerették, és Kate is minden nap tanul tőlük valamit.
Okosotthon: megoldás az energiatakarékosság és a kényelem jegyében
Alighogy hozzászoktunk az okoseszközök használatához, máris beszivárgott a mindennapokba az okosotthon kifejezés is. Kovács István Péter, az A1 Solar műszaki vezetője válaszolt azokra a kérdésekre, hogy hogyan kapcsolható össze az okosotthon funkciók használata az energiatakarékosságos szándékkal és miért érdemes intelligens és integrált megoldásokban gondolkozni azoknak, akik napelemes rendszeren keresztül termelik – vagy tervezik megtermelni – a villamosenergiát.
Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központot adtak át Budapesten
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán átadták a Bosch innovációs ökoszisztémájának részét képező Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központot. Az új központ eszközei és szimulációs rendszerei egyedülállóak a hazai műszaki felsőoktatásban. Segítségükkel a hallgatók az elmélet mellett naprakész gyakorlati tudásra tehetnek szert, illeszkedve a hazai és nemzetközi iparági trendekhez, igényekhez. A Műegyetem kampuszán megvalósult fejlesztés – a BME KJK képzéseihez kapcsolódóan – évente 60-80 egyetemi hallgató mellett a kar oktatói számára is korszerű teret biztosít szakmai munkájuk támogatásához.
Az Animatiqua újabb időutazásra hív – most a múlt helyett a jövőbe!
A Holnap Budapestje címmel jelent meg az első film teaser Magyarországon, amit szinte teljes egészében a mesterséges intelligencia készített. A disztópia hét soros szinopszisát a Chat GPT írta, képi világát pedig az Midjourney program alkotta meg. Humán oldalról Kondacs András, az Eltűnt Budapest youtube-sorozattal ismertté vált Animatiqua vezetője inspirálta a szokatlan fejlesztési folyamatot. Megrázó – de tulajdonképpen lehetséges – jövőkép rajzolódik ki a háborús sci-fi-ben, ahol az elszabadult Mesterséges Intelligencia a platóni állam-modellel randevúzik. Ez lenne a holnap Budapestje?