Az adat a jövő valutája: de kinek a kezében van?

forrás: Prím Online, 2021. október 7. 15:39

Az mára világossá vált, hogy digitális világunk motorja az adat, az azonban csak mostanában kezd kikristályosodni, hogy az adat nem az új olaj, ahogy korábban gondolták, hanem egy magánszemélyek, intézmények és államok számára is rendelkezésre álló megújuló valuta. Ennek tükrében különösen fontos, hogy hová vezetnek minket a tárolás, az adatátvitel és a logisztika innovációi? A Deloitte 2021-es Technology Futures kutatása a lehetséges jövőképeket járja körül, és többek között erre keresi a választ.

A világban használt adatmennyiség óriási ütemben növekszik. Ez nem csak az egy főre jutó adatmennyiségre igaz, de az információk megosztásának ütemére is. Becslések szerint 2025-ben a naponta keletkező adatok mennyisége eléri a 463 milliárd gigabájtot, ami közel 200-szoros növekedést jelent a jelenlegi helyzethez képest. 2019 és 2020 között, mindössze egyetlen év alatt 10%-kal nőtt a közösségi médiát használók száma, és elérte a 3,96 milliárd főt. Ez a növekedés számos lehetőséget rejt magában, másrészt komoly fejtörést okoz a törvényhozók, gazdasági szervezetek és jogvédők számára, akik az adatok jövőjét kutatva arra keresik a választ, hogy a mai gyakorlatnak megfelelően az információ továbbra is központosított marad, vagy a nyílt adatelosztási és -megosztási modell felé fogunk elmozdulni.

 

Intézményi, vagy decentralizált modell: kinek a kezében legyenek az adatok?

Jelenleg alapvetően a központosított modell él. Azok az intézmények és szervezetek, amelyek a személyes adatok nagy részét gyűjtik és kezelik, tulajdonképpen kizárólagosan hasznosítják is azokat. Az adatok üzleti célú felhasználásával kapcsolatos adatvédelmi és etikai aggályok miatt sok felhasználó nagyobb rálátást szeretne kapni saját adataira. A blokklánc technológián alapuló decentralizált adattulajdonlás ezt hivatott elérni, hiszen olyan stabil és ellenőrizhető adatbázist teremt, amely lehetővé teszi a végfelhasználók számára a teljes ellenőrzést adataik felett, beleértve, hogy ki férhet hozzá azokhoz. Még sokan nincsenek is tisztában vele, de sok szolgáltatásért már most is adataikkal fizetnek. A népszerű közösségi média platformokat, levelező- és keresőszolgáltatásokat látszólag ingyen használjuk, valójában azonban adatainkkal fizetünk a használatukért. A jövőre nézve elképzelhető, hogy a felhasználók számára bevételszerzési forrás lesz, ha személyes adatainkat megosztjuk bizonyos cégekkel, ehhez azonban a teljes kontroll lehetősége is szükséges. Éppen ezért, számos folyamatban lévő blokklánc projekt van, amelyek célja a végfelhasználói adatok tulajdonjogának átláthatósága, és az adatbiztonság növelése.

 

Az adatok biztonsága egyre inkább kulcskérdés

A világhálót eredetileg nem a biztonságot vagy bizalmat szem előtt tartva tervezték, ma pedig egyre több felhasználó egyre több személyes adatot oszt meg. A növekvő fogyasztói aggodalmakra reagálva a világ számos országában vezettek be szabályozásokat, de a digitalizáció növekedése magával hozta az adatok megszerzését célzó kibertámadásokat is. A rosszindulatú szoftverek száma több mint 600%-kal emelkedett 2009 óta, és 2020-ban az adatszivárgások révén nyilvánosságra került adatrekordok száma elérte a megdöbbentő 36 milliárdot. Nem csak a támadások száma nőtt meg drasztikusan; az információs technológiától való függőségünk miatt az adatszivárgások hatásai is egyre jelentősebbek. Nem meglepő, hogy mind állami, vállalati, és magán szinten is nagyobb figyelmet fordítunk adataink biztonságára.

 

A kvantum mumusa

Az új fenyegetések megjelenésével az adatgyűjtési és -tárolási, valamint a kiberbiztonsági technológiák is változnak. A maihoz mérten hatalmas kapacitású kvantum számítástechnika elavulttá teszi a jelenleg széles körben alkalmazott nyilvános kulcsú titkosítási algoritmusokat, melyek visszafejtése kvantum eszközökkel gyerekjáték lehet. Ez azt is jelenti, hogy a jelenleg biztonságosnak vélt algoritmusok könnyen a kvantum technológia áldozataivá válhatnak. Bizonyos szervezeteknél vannak előremutató törekvések, ahol már a poszt-kvantum nyilvános kulcsú kriptográfia fejlesztésén dolgoznak, amely sokkal hatékonyabb védelmet nyújt a jövőbeli kvantumszámítógépek fenyegetésével szemben.

 

“Akik előre gondolkodnak, megértették, hogy most kell lépni információbiztonság, adattárolás és bizalom tekintetében, és a jövő védelmi módszereit beépíteni rendszereikbe. Az adat határozza meg ugyanis a jövő gazdaságát, mind egyéni, mind szervezeti, mind állami szinten. Tekintsünk úgy az adatra, mint a jövő konvertibilis, megújuló fizetőeszközére – aki nem tudja biztosítani ennek sértetlenségét, lemarad a gazdasági versenyben” - mondta Szöllősi Zoltán, a Deloitte információ biztonsági szakértője. 

 

A személyes adatokra vonatkozó szabályozás globális szigorodása

Felismerve, hogy az életünk valamennyi területe fokozódó ütemben digitalizált megoldásokra épül, illetve a személyes adatok globális allokálása és továbbítása összehangolt szabályozást igényel, az Európai Unióban 2018-ban lépett hatályba az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR), amely a korábban tagállami szintű adatvédelmi szabályok helyett egy egységes és átfogó szabályozási rendszert hozott, súlyos szankciók kilátásba helyezése mellett. Ugyanebben az évben az Egyesült Államokban Kalifornia állam elfogadta a kaliforniai fogyasztói adatvédelmi törvényt (CCPA), amely a fogyasztók számára nagyobb ellenőrzést biztosít a vállalkozások által róluk gyűjtött személyes adatokról. Fontos megemlíteni, hogy az Unió határán túl számos további helyen is GDPR alapú szabályozást alkalmaznak. A szomszédos nem uniós országok közül például Ukrajna és Szerbia is számottevő mértékben implementálta a GDPR rendelkezéseit, de India és Thaiföld is a GDPR-on alapuló szabályozást vezetett be az elmúlt évek során. A kínai adatvédelmi tárgyú törvény, amely november 1. napján lép hatályba szintén több ponton mutat hasonlóságokat a GDPR szabályaival. 

 

„A technológiai cégek sikeressége azt mutatja, hogy a felhasználók személyes adata komoly bevétel forrás, és a jogalkotók, valamint a felügyeleti hatóságok is a személyes adatra, mint fizetőeszközre kezdenek el tekinteni világszerte. A személyes adat azonban sosem fog „közönséges áruként” viselkedni, mivel az adatvédelem egyik legfontosabb pillére, hogy az érintettek a saját adatukkal a jogi kapcsolatot sosem veszítik el, ebből következően az éppen aktuális adatkezelőre a személyes adatok hasznosításával kapcsolatba korlátozások vonatkoznak, valamint az érintetti jogok gyakorlását biztosítania kell. Ez alapvető akadálya annak, hogy például a személyes adatokat korlátlanul lehessen adni és venni” -  mondta dr. Orbán Zsombor, a Deloitte Legal Adatvédelmi és Technológiai csoportjának vezetője.

E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Magyar nyelvű szekció az idei Ignite programjában

A Windows 11-ről is szó lesz, sok egyéb újdonság mellett, az idei Microsoft Ignite nemzetközi fejlesztői konferencián, amelyre 2021. november 2. és 4. között kerül sor a virtuális térben. Aki nem tud részt venni az esemény mindhárom napján, az a legfontosabb újdonságokról egy félórás összefoglalót is meghallgathat a Microsoft Magyarország szakértőinek tolmácsolásában. A magyar nyelvű szekció november 3-án, délután 4:30 és 5 óra között lesz. Regisztrálni azonban már most is lehet!

2021. október 26. 20:04

Így vásárolnak elektronikai cikkeket a magyarok

Elsősorban ár alapján választanak elektronikai eszközt a magyarok, a termék márkája közepesen meghatározó szempont, míg dizájnja szinte alig – derül ki az Euronics Műszaki Áruházlánc nemrégiben készült belső kutatásából, amelynek során a cég saját dolgozói körében mérte fel a magyarok elektronikai cikkekkel kapcsolatos vásárlási szokásait. A felmérés eredményeiből kiderül, hogy milyen elektronikai termékeket keresnek leginkább a hazai vásárlók és mi alapján döntenek egy-egy eszköz mellett.

2021. október 26. 18:31

Robotika: Európa-bajnoki dobogón a Széchenyi István Egyetem csapata

Bronzérmet szerzett a győri Széchenyi István Egyetem csapata a Szakmák Európa-bajnokságán az ipari robotika kategória első magyar résztvevőjeként. A siker mutatja, hogy az intézmény számára mennyire fontosak az ipari együttműködések, valamint az, hogy a hallgatók a magas szintű elméleti ismeretek mellett valós gyakorlati tudással is felvérteződjenek. A két fiatal, Kuller Máté és Hökkön Szilárd elhelyezkedéséhez is jó ajánlólevél volt a verseny.

2021. október 26. 16:55

A magyar piacon is elérhető a Hisense új hangprojektora

A HS312 névre hallgató modell hat hangszóróval és egy különálló aktív mélynyomóval rendelkezik, támogatja a Dolby Atmos hangtechnológiát, továbbá 300 wattos összteljesítménnyel biztosítja a különleges, egész teret betöltő hangélményt.

2021. október 26. 15:26

Széles sávú hálózat és infrastruktúrafejlesztés a tabi járásban

A Vidanet Zrt. sikeresen megvalósította és lezárta a tabi járás 3 települését érintő szélessávú internetszolgáltatást biztosító hálózat és központi infrastruktúrafejlesztési projektjét. A fejlesztéshez jelentősen hozzájárult a Széchenyi 2020 program keretében kiírásra került GINOP-3.4.1-15 Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése elnevezésű pályázat keretében a Vidanet Zrt. által elnyert 146,47 millió forint összegű vissza nem térítendő európai uniós támogatás is.

2021. október 26. 13:57

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Hosszabbít Az Év Honlapja Pályázat

2021. október 15. 18:12

Google: környezetbarát keresési funkciók érkeztek

2021. október 7. 17:13

Radikális változások jönnek a Google keresésben: itt a MUM!

2021. szeptember 30. 19:07

Megújul a Vodafone vezetékes internet és TV portfoliója

2021. szeptember 29. 11:20