Növényekből is lehet műanyag
Tisztán kőolajszármazék-alapú erőforrások mellett növények felhasználásával részben helyettesíthetők a műanyagok, ami nagyban hozzájárulhat a fenntartható fejlődéshez. Ezt a területet kutatja dr. Lendvai László, a győri Széchenyi István Egyetem adjunktusa, aki elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János-ösztöndíját.
A Magyar Tudományos Akadémia 1998 óta ítéli oda a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat azoknak a fiatal, 45 év alatti kutatóknak, akik tudományos fokozattal rendelkeznek. A bírálatot végző kuratórium elsősorban a pályázók eddigi eredményeit és a következő időszakra vonatkozó kutatási tervét veszi figyelembe. Az idei döntés alapján dr. Lendvai László, a Széchenyi István Egyetem Anyagtudományi és Technológiai Tanszékének munkatársa is elnyerte a rangos elismerést. Az adjunktus érdeklődésének középpontjában a fenntarthatóság áll, összhangban azzal, hogy a győri egyetem nagy hangsúlyt fektet a fenntartható fejlődés komplex kutatására és oktatására, beruházásai esetében pedig szintén a fenntarthatóságot helyezi fókuszba.
Dr. Lendvai László három évre nyerte el a kutatási ösztöndíjat. (Fotó: Májer Csaba József)
„Széles körben vizsgált, de még ma is sok kihívást jelentő terület, hogy miként lehet a műanyagok gyártásakor a kőolajszármazékokat részben valamilyen ipari vagy más területen keletkező melléktermékkel kiváltani. Ezáltal csökkenthetjük az ökológiai lábnyomot, továbbá tulajdonságmódosítást – például nagyobb merevséget, szilárdságot – érhetünk el. A járműiparban már számos, igénybevételnek kevésbé kitett alkatrész készül ilyen műanyagból – fejtette ki dr. Lendvai László. – A körforgásos gazdaság szempontjait figyelembe véve azt kutatom, mi történik akkor, ha a műanyagot olyan mezőgazdasági, vagy erdőipari melléktermékekkel – búza-, árpa- és repceszalma, illetve faipari származékok őrléséből keletkező porral – töltjük meg, amiket egyébként elégetnének, ezáltal is szennyezve a környezetet. Azért ezeket az anyagokat választottam, mert helyben nagy mennyiségben termelődnek, ami nagy előnyt jelenthet akkor, ha kutatásom piacképes eredményeket hoz.”
Az adjunktus hozzáfűzte: pályázatában arra vállalkozott, hogy e porok társításával 3D nyomtatásra alkalmas műanyagokat hoz létre, és vizsgálja, mit kell tenni azért, hogy feldolgozásuk során azok kevésbé legyenek érzékenyek az egyes környezeti paraméterekre. Az egyik legfontosabb ilyen külső tényező a nedvesség, mivel ezek a műanyagok a növényi adalékok révén fokozottan hajlamossá válhatnak a levegő páratartalmának felvételére, ami a feldolgozást megelőző szárítás nélkül jelentősen ronthatja mechanikai tulajdonságaikat.
Kapcsolódó cikkek
- Fenntarthatóságban világelsők között a Magyar Telekom
- ZalaZONE innovációs nap
- Új publikációtámogatási program a Széchenyi-egyetemen
- Google: környezetbarát keresési funkciók érkeztek
- Mesterséges intelligenciát használó eszköz készül a melanóma korai felismerésére
- Okos és zöld megoldásokkal épül Székesfehérvár új városrésze
- I. Győri Klíma Expó: kitüntetett szerepben a Széchenyi István Egyetem
- Krónikus sebek ellátása mesterséges intelligenciával
- Tovább bővíti fejlesztési bázisát a Széchenyi István Egyetem a ZalaZONE-on
- Diplomaátadó ünnepséget tartott a Széchenyi István Egyetem három kara
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Hogyan formálja át az AI az életünket, a munkánkat és a globális társadalmunkat?
Az AI fejlődése nemcsak technológiai szempontból hoz forradalmi változásokat, hanem társadalmi és gazdasági hatásai révén is alapjaiban formálja át mindennapi életünket, az emberi döntéshozataltól kezdve, az iparágak hatékonyságán át egészen a közvélemény (át)formálásáig. A Neuron Solutions által szervezett AI Night rendezvény célja az volt, hogy elismert szakértőkkel és a különböző iparágak képviselőivel egy kötetlen beszélgetés keretében tárja fel azokat a kihívásokat és lehetőségeket, amelyekkel az AI használata során a vállalatok, a munkavállalók és a társadalom egésze szembesül.
Rangos szabadalmi díjat nyert az LG innovatív megoldása
Valószínűleg minden autóvezető találkozott már azzal a szituációval, amikor egy komplex csomópontban, bonyolult kereszteződésnél, ismeretlen útvonalon a megszokottnál nagyobb kihívást jelent a tájékozódás, a továbbhaladáshoz szükséges távolságok vagy az irányok azonosítása. Az LG Electronics (LG) által kifejlesztett kiterjesztettvalóság-technológia (AR) éppen erre kínál megoldást, mégpedig úgy, hogy az autóba épített kijelzőn egyértelmű, az irányokat mutató, könnyen értelmezhető utasításokat, illetve különböző vezetési forgatókönyveket jelenít meg 3D-s grafikák generálásával.
A KPMG a Corvinus stratégiai partnere lett
Stratégia megállapodást kötött Magyarország első számú üzleti, gazdaság- és társadalomtudományi egyeteme, a Budapesti Corvinus Egyetem és a KPMG, hazánk egyik vezető könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cége. Az egyetem és a tanácsadó cég közötti együttműködés három alappilléren nyugszik; ezek az oktatás, a kölcsönös tudásátadás, valamint a tehetséggondozás-, tehetségek utánpótlása.
A Xiaomi bemutatta az alapvető kulcstechnológiákon alapuló fenntartható fejlődési stratégiáját
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében résztvevő államok konferenciáján (COP29), mint az év legjelentősebb klímacsúcsán a Xiaomi Corporation (továbbiakban „Xiaomi” vagy a „Csoport”) – a fogyasztói elektronikai termékek és okoseszközök globális, vezető gyártója, amely az Internet of Things („IoT”) platform által összekapcsolt okostelefonokra és okoshardverekre épül – bemutatta a fenntartható fejlődést célzó stratégiáját, amely alapvető kulcstechnológiáin alapul. A vállalat emellett ismertette legújabb szén-dioxid-menedzsmenttel kapcsolatos fejlesztéseit a „Human x Car x Home” okos ökoszisztémájában, ami egy újabb stratégiai lépés a Xiaomi számára a klímakormányzás területén.
A Magyar Telekom 2024. harmadik negyedéves eredményei
A Magyar Telekom közzétette 2024. harmadik negyedévére vonatkozó, az EU által befogadott IFRS Számviteli Standardok szerinti konszolidált pénzügyi eredményeit. A negyedéves pénzügyi jelentés nem auditált értékeket tartalmaz az összes pénzügyi időszakra.