Az informatikusok elárulták, mi tartaná itthon őket

forrás: Prím Online, 2022. szeptember 28. 11:22

Négyből három hazai informatikus valószínűnek tartja, hogy a következő két évtized során távmunkában külföldi munkaadónak fog dolgozni, és szinte minden szakember az IT-életpálya természetes részének tekinti a külföldre történő munkavégzést – derül ki egy friss kutatás eredményeiből. 

Az IVSZ értékelése szerint mindez nemcsak az egyébként is súlyos munkaerőhiánnyal küzdő digitális munkaerőpiac szempontjából jelent újabb egyértelmű figyelmeztetést: ha a hazai munkáltatók nem találnak megfelelően felkészült IT-szakembereket, az mind az érintett cégek és ágazatok, mind pedig a nemzetgazdaság szempontjából súlyosan fenyegeti a versenyképességet. 

 

Miközben ma már a digitális gazdaság adja a hazai GDP csaknem 20 százalékát*, az ágazat további bővülését jelentősen visszafoghatja a munkaerőhiány. Már a pandémiát megelőzően végzett felmérések**  is 26 ezer fős IT-szakemberhiányt prognosztizáltak Magyarországon***, és a frissebb kutatások****  azt mutatják, hogy a járvány időszakában bevezetett home office megoldások tovább növelték a digitális munkakörökben dolgozók körében a távmunka és a digitális nomaditás vonzerejét. 

 

Annak érdekében, hogy feltárja a felsőfokú végzettségű hazai informatikusok körében jellemző karrierutakat, és azt, hogy miként lehetne vonzóvá tenni számukra a hazai munkavállalást, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) és az IVSZ megbízásából a GINOP-3.1.1 (Programozd a jövőd!) projekt keretében az informatikusok életpályamodellét vizsgáló kutatást*****  készített a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány. A mintegy ezer végzett IT-szakember bevonásával elvégzett kutatás keretében válaszadó szakmabeliek leginkább a képzések mennyiségi és minőségi fejlesztésében látnák a megoldást az egyre súlyosabb digitális munkaerőhiányra. 

 

 

Ki nem költözne, de külföldi cégnek dolgozna az IT szakemberek háromnegyede

A felmérés eredményei szerint a hazai informatikusokra a leginkább az jellemző, hogy életpályájuk során hazai és külföldi (nem magyarországi székhelyű) megbízóknak egyaránt dolgoznak, méghozzá általában úgy, hogy nem költöznek el Magyarországról. 

 

A válaszadók csaknem 75 százaléka valószínűnek tartja, hogy a következő 20 év során lesz olyan időszak, amikor távmunkában alkalmazottként külföldi munkaadó számára fog dolgozni, közel felük ezt önfoglalkoztatóként is elképzelhetőnek tartja. A külföldre költözést csak a megkérdezettek negyede valószínűsíti; a külföldre kiköltözni is hajlandó szakemberek harmada néhány évet töltene más országban, negyedük azonban ennél hosszabb kint tartózkodást is vállalna. E szándékok magas aránya a következő években rendkívül kedvezőtlenül érintheti az egyébként is több tízezres munkaerőhiánnyal küzdő hazai IT munkaerőpiacot.

 

A kutatási projekt keretében a kérdőíves adatfelvétel mellett szakértői mélyinterjúk is készültek; az interjú keretében megkérdezett senior IT szakemberek szerint a külföldi munkavégzés elsősorban a karrierjük elején álló munkavállalókra jellemző, ezen belül is azokra, akik még nem alapítottak családot, illetve nem születtek gyermekeik, az itthonról külföldre történő munkavégzés ugyanakkor egyre szélesebb körben kezd elterjedni.

 

A szakmabeliek így oldanák meg a munkaerőhiányt

A válaszadók fele a külföldre történő munkavégzést problémaként azonosítja a hazai szakemberhiány szempontjából. Háromnegyedük említette, hogy a digitalizáció rohamos terjedésével a mostani helyzethez képest már rövidtávon is az IT szakemberhiány további súlyosbodására számít.

 

A növekvő informatikai szakemberhiányt elsősorban az informatikai felsőoktatási, illetve a szakképzési intézmények képzési színvonalának emelésével látják enyhíthetőnek a válaszadók (tízből kilencen). Több mint háromnegyedük hatékony megoldásnak tartaná a digitális kompetencia érettségi feltételként való megkövetelését, a programozás bevezetését a köznevelésbe és a szakképzésbe, új IT-szakok, illetve új interdiszciplináris képzések indítását, továbbá a felnőttképzési intézmények IT képzéseinek támogatását. 

 

A szakmában dolgozó válaszadók szerint a már külföldön/külföldre dolgozókat hazacsábítani, illetve az erre készülőket maradásra ösztönözni csak versenyképes jövedelmekkel, illetve a külföldi munkavállaláshoz hasonló egyéb feltételekkel (pl. munkavégzés formája, rugalmassága) lehetne. Háromnegyedük emellett támogatná egy olyan IT/programozói “digitálisnomád-vízum” bevezetését is, amely könnyítené a betelepülő munkavállalók munkaerőpiaci adminisztrációját, enyhítené adóterheiket, illetve garantálná egészségügyi ellátásukat. 

 

Az alaptól a felsőoktatásig fel kell pörgetni az informatikai képzést

Az IVSZ “Összefogás a digitális Magyarországért” kiáltványában átfogó, az oktatástól a foglalkoztatás elősegítésén át a munkaerő megtartásáig terjedő javaslatokat fogalmazott meg a munkaerőhiány csökkentése érdekében, amelyek között hasonló intézkedések is szerepelnek, mint amit a kutatás készítői javasoltak. Az IVSZ-hez hasonlóan a kutatók is elengedhetetlennek tartják a hazai oktatási rendszer digitális megújítását, a programozással és az algoritmizáló gondolkodással kapcsolatos tematikák széles körű bevezetését. Emellett a kutatásnak is keretet biztosító GINOP-3.1.1. „Programozd a jövőd!” kiemelt projekt folytatását javasolják, hiszen ennek keretében már eddig is több tízezer, pályaválasztás előtt álló fiatalnak mutatták be az informatikai pálya előnyeit.

 

Elengedhetetlen továbbá a felsőoktatási képzési struktúra mennyiségi és minőségi átalakítása annak érdekében, hogy az oktatási kínálat jobban reflektáljon a valós munkaerőpiaci igényekre. A szakemberek ismereteinek frissen tartása érdekében a már jelenleg is magas szintű IT és digitalizációs tudással rendelkező szakemberek számára is képzési programot kellene kialakítani, akár állami hitel- vagy hitelgarancia-támogatással.

 

Ezek az informatikusi pálya nehézségei

Bár a válaszadók negyede gondolkozott már az IT-s pálya elhagyásán, kétharmaduk szerint végül ténylegesen csak legfeljebb minden tizedik informatikus dönt az informatikus szakma elhagyása mellett. Ugyanakkor az IT szektorban dolgozóknak is számos nehézséggel kell szembenézniük a mindennapokban: a pályaelhagyás mögött meghúzódó okok közül kiugró arányban említették a szakmai kiégést, de gyakran váltanak pályát a túl magas stressz miatt, illetve a más hivatások iránti érdeklődésből.

 

Munkája kapcsán a legnagyobb nehézségnek a válaszadó informatikusok több mint kétharmada a friss tudás megszerzését és megtartását, az új, kurrens ismeretek elsajátításának szükségét említette. Komoly kihívást jelent az IT-ben dolgozóknak, hogy egyre inkább szakterületeken átívelő tudásra kell szert tenniük – hiszen a digitalizáció mostanra már szinte minden szakterületet érint.

 

_______________

*  https://ivsz.hu/hirek/megmertuk-a-merhetetlent-merlegen-a-digitalis-gazdasag/ 

**  Forrás: Munkaerőpiaci felmérés 2020

***  https://ivsz.hu/hirek/ot-ev-alatt-megduplazodott-az-informatikusok-iranti-kereslet/

****  https://ivsz.hu/hirek/tomegesen-dolgoznanak-itthonrol-kulfoldre-a-magyar-informatikusok/

*****  Az Oktatási Hivatal által fenntartott Diplomás Pályakövető Rendszerben (DPR) szereplő felsőfokú informatikai végzettséggel rendelkező szakemberek közül 1608 fő töltötte ki a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány felmérését, amelyet további 20 szakemberrel készített szakmai mélyinterjúkkal egészítettek ki.

E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Jelentős forgalomnövekedés a Candy Hoover Hungary-nél

Lényegében azonnal láthatóvá vált a rezsiáremelkedés bejelentése a nagy háztartási gépek forgalmán. Akadt olyan termékkör, amely esetében az „A” energiaosztályú, azaz legenergiatakarékosabb eszközök iránti kereslet rögötön duplájára ugrott – derül ki a Candy Hoover Hungary Kft. 2022-es évet összefoglaló előzetes számaiból. Még nincsenek meg a végleges adatok, ám az bizonyos, hogy a vállalat tavaly százalékban kifejezve kétszámjegyű árbevétel-növekedést ért el.  

2023. január 30. 14:59

2023-ban tovább zöldíti gépjárműflottáját a vállalat

A fenntarthatóság és környezettudatosság jegyében idén újabb 122 belsőégésű motorral ellátott autóját cseréli le plug-in hibrid és 100%-ban elektromos gépjárművekre a Vodafone Magyarország. A vállalat 2021 szeptemberében kezdte meg a közel 400 autóból álló járműparkjának cseréjét, ezáltal is közelebb kerülve azon vállalásához, hogy 2025-re teljes gépjárműflottája elektromos autóból álljon. A most bejelentett intézkedéssel a Vodafone gépjárműinek közel 80%-a lesz zöld rendszámos és környezetbarát.

2023. január 30. 13:40

Keresztféléves felvételi 2023: vonzóak a fiatalok körében a Széchenyi-egyetem minőségi képzései

Az Oktatási Hivatal közzétette a keresztféléves felvételi eljárás ponthatárait, melyek értelmében több mint kétszáz hallgató kezdheti meg tanulmányait februártól a győri Széchenyi István Egyetemen. A technológiai képzési területeken az intézmény vonzereje továbbra is kiemelkedő. Az elsőéveseket a minőségi oktatás mellett európai színvonalú hallgatói szolgáltatások és modern infrastruktúra várja.

2023. január 30. 12:15

Kiszivárogtak az orosz Yandex keresőmotor forráskódjai

Egy korábbi alkalmazott kiszivárogtatta a világ 4. legnagyobb keresőmotorjának forráskódjait, köztük annak 1922 rangsorolási tényezőjét. Feltételezések szerint politikai indokok vezethették a kiszivárogtatót.

2023. január 30. 11:27

Történetének legnagyobb árbevételét érte el az LG Electronics 2022-ben

Az LG Electronics (LG) 2022-ben az egy évvel korábbit 12,9 százalékkal meghaladó, 83,5 ezer milliárd von konszolidált árbevétel mellett 3,6 ezer milliárd von üzemi nyereséget ért el. 

2023. január 30. 10:10

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Megvannak ‘Az Év Honlapja’ 2022 díjazottjai!

2023. január 27. 09:47

Látássérülteknek fejlesztett eszköz nyerte az LG versenyének fődíját

2023. január 26. 14:02

Közeleg a 31. Magyar Innovációs Nagydíj felhívás beadási határideje

2023. január 16. 18:51

A Bullitt műholdas szolgáltatása lefedettlenség esetén is biztosítja az üzenetküldést

2023. január 9. 15:46