Online kutatás a mesterséges intelligenciáról

forrás: Prím Online, 2023. július 29. 13:54

Az IT szakemberek szerint munkájukra nem jelent veszélyt a mesterséges intelligencia, a szenior szinten lévőkre különösen nem. Ezzel szemben az újságírókra, illetve a marketing és értékesítés területén dolgozók helyzete már jóval kedvezőtlenebb – derül ki az ITpeople.hu állásportál által készített online kutatásból. 

A felmérést több, mint 200-an töltötték ki, többségében informatikai területen dolgozó szakemberek. A válaszadók döntő többsége már kipróbálta a ChatGPT-t. Szerintük az OpenAI chatbotja által készített tartalmak kapcsán erős a szerzői jogi aggály, hiszen a program úgy hoz létre tartalmakat, hogy nem jelöl meg forrást. A kitöltők döntő többsége egyetért abban, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazását nemzetközi szinten kell szabályozni.

 

Legtöbben már kipróbálták

 

Manapság egyre többet olvasni a mesterséges intelligenciához kapcsolódó innovációkról. A kifejezetten IT területre szakosodott állásportál, az ITpeople.hu online kutatásában arra volt kíváncsi vajon a magyar emberek, különös tekintettel a hazai informatikusok, hogyan vélekednek az AI-ról.  A válaszadók mindössze 5 százaléka vallotta azt, hogy egyáltalán nem érdekli őt a ChatGPT. Döntő többség (75 százalék) már ki is próbálta, további 17 százalék tervezi a kipróbálást. A felmérésben résztvevők nemcsak az OpenAI chatbotját, de más mesterséges intelligencia alapú programot is használtak már. Legnépszerűbb a BING, a Microsoft által 2009-ben bemutatott internetes keresőrendszer. Második a Dall-e, amit – a ChatGPT-hez hasonlóan – az OpenAI készített és képeket hoz létre egy szöveges leírás alapján. A dobogó harmadik fokára a Copilot és a Midjourney került. Előbbi egy felhő alapú mesterséges intelligencia eszköz, amely kódolásban nyújt segítséget. A Midjourney pedig egy képalkotó rendszer, aminek a segítségével könnyen és gyorsan készíthető személyre szabott, magas minőségű képi tartalom.

 

 

Aggályos tartalomalkotás, nemzetközi szabályozás igénye

 

A ChatGPT kapcsán már többször felmerült a szerzői jog kérdése. A válaszadók többsége szerint (közel 40 százalék szerint) komoly aggályokat vet fel, hogy a program úgy alkot/másol össze szövegeket, hogy a forrást nem jelöli meg. A kitöltők mintegy egyharmada szerint a ChatGPT által előállított tartalom nem minősül önálló szellemei alkotásnak, és mintegy 18 százalék véli úgy, hogy mivel a ChatGPT nem valós személy, ezért amit létrehoz, az mindenkié. A kitöltők döntő többsége, 83 százalék egyetért abban, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazását szabályozni kell. Abban is nagy az összhang (válaszadók 70 százaléka gondolja úgy), hogy nemzetközi szinten szükséges kontrollálni az alkalmazást, mintegy 45 százalék szerint ezt szakmai szervezetnek kell végeznie. 

 

Veszélyben az újságírói munkakör

 

Joggal merül fel a kérdés: vajon melyik szakmai területekre, munkahelyekre jelenti a legnagyobb veszélyt a mesterséges intelligencia. A válaszadók egyharmada szerint az újságírói munkát tudja majd a leginkább kiváltani az AI, de veszélyt jelent az értékesítői, marketing tevékenységet végzőkre is (mintegy 25 százalék szerint). A kitöltők úgy vélik az építész szakma van a legnagyobb „biztonságban”. Szintén aktuális kérdés, hogy mely területen, ágazatokban hozhat jelentős előrelépést a mesterséges intelligencia alkalmazása. A válaszadók szerint a két legjellemzőbb terület (cc 36-36 százalékkal) az informatika, valamint az egészügy, gyógyszeripar. Egyelőre úgy látják a mesterséges intelligencia alkalmazása kevésbé érinti a mezőgazdaságot vagy éppen a környezetvédelmet.

 

Nem kell számítani a „gépek lázadására”, de sokakban félelmet kelt az AI

 

Talán többen is ismerik azokat a hollywood-i alkotásokat, amik sztorija a gépek önállósodását és emberek ellen fordulását mutatja be (ld. Terminátor filmek, vagy Transzcendens). A válaszadók 12 százaléka gondolja azt, hogy a gépeket emberek, programozók irányítják, így nem lesznek önállóak. 50 százalék szerint öntudatra ugyan nem fog ébredni a mesterséges intelligencia, de rossz kezekben borzalmas dolgokra fogják tudni használni. További mintegy 15 százalékban szintén félelmet kelt az AI, többek között a munkapiacra gyakorolt hatása miatt. És mindössze 14 százalék véli úgy, hogy ha olvasni is a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatos félelemről, az inkább szándékos hangulatkeltés, mintsem valós veszély. Az informatikus állásokra a válaszadók szerint nem jelent különösebb veszélyt az AI. Legtöbben (több, mint 50 százalék) úgy vélik egyáltalán nem jelent veszélyt a programozókra a mesterséges intelligencia, ha tud is programot írni, azzal csak a junior szintet válthatja ki, szeniorokra mindig szükség lesz.

 

Az online kutatásról

 

A júliusban zajlott online kutatást több mint 200-an töltötték ki.  A válaszadók több mint egyharmada (35 százalék) a 26-35 éves korcsoportból került ki, egynegyed (25 százalék) a 36-45 éves korosztályból, mintegy 15-17 százalék a 46-55-ből és a 18-25-ből. A legtöbb kitöltés a fővárosból érkezett (36 százalék), közel 10 százalék Pest vármegyéből. A kérdőív első sorban az IT területen dolgozókat célozta meg, ebből adódik, hogy a válaszadók két harmada valamilyen informatikai területen dolgozik (35 százalék az IT fejlesztés, 16 százalék az IT üzemeltetés területén, további kitöltők az adatelemzés, kiberbiztonság, vagy éppen a mérnöki informatika területén). A válaszadók 31 százaléka vallotta azt, hogy nem az IT szakmában dolgozik.

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Magyar fejlesztők programján ámul a világ: Már nem csak tanul, teremt is a magyar MI

2024. február 27. 20:28

Magyar siker a bahreini Forma 1-en

2024. február 21. 16:15

Közös mentorprogramot indít a Corvinus és az OTP

2024. február 20. 11:27

Megvannak ‘Az Év Honlapja’ 2023 díjazottjai!

2024. február 8. 09:30