Innovációsközpont-avatás Gödöllőn
Az a cél, hogy az elkövetkező években már olyan biztosítékokat építsünk be a kutatás-fejlesztés finanszírozásába, amelyek tervezhetővé, kiszámíthatóvá teszik az ehhez szükséges forrásokat - emelte ki a miniszterelnök. Fontosnak nevezte, hogy 2006-ig a kutatás-fejlesztési ráfordítások elérjék a GDP 1,8-1,9 százalékát. A fenntartható fejlődés egy köztársaság számára nem jelenthet csupán gazdasági fogalmat, magatartást is jelöl, egy megváltozott emberségesebb viszonyt a környezethez - hangsúlyozta Medgyessy Péter. Létérdekünk, hogy a környezetkímélő alternatív energiaforrások tanulmányozása és hasznosítása felé forduljunk, ezért is öröm - mondta - a Gödöllői Innovációs Szolgáltató Központ avatása.
A Gödöllői Innovációs Szolgáltató Központ a Szent István Egyetem, a Regionális Fejlesztési Holding Rt., valamint a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Kft. összefogásával 106 millió forintos beruházással jött létre és a Mezőgazdasági Gépfejlődéstörténeti Gyűjtemény épületében kapott helyet. A központ fő feladata - ahogy szóvivője az MTI-nek elmondta – az alkalmazott kutatások vállalkozássá fejlesztése.
Ugyancsak hétfőn adták át a gödöllői egyetem további három új létesítményét is. Németh Imre az agrártárca vezetője a 120 millió forintból megvalósult Szaktanácsadási és Tanüzemi Központot avatta fel, ahol az épületekhez 30 hektáros kísérleti területen öntözéses és más technológiákkal termesztett búza, kukorica előállítását tanulhatják az érdeklődők. Ez évben már ezer gazda kapott itt gyakorlati képzést.
Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a Mérnök-Informatikai Laboratóriumot adta át. A létesítményben mostantól kezdve a gondolattól a fejlesztésen, gyártáson át a raktározásig modellezhetik a leendő mérnökök, miként lehet a gyakorlatban megvalósítani a számítógépes vezérlésű termékelőállítást. Kovács Kálmán informatikai miniszter a Kommunikáció-Technikai Labort avatta fel Gödöllőn.
Kapcsolódó cikkek
- EU: 3 milliárd eurós program a nanoelektronikára
- Megnyílt a Magyar Telekom k+f laborja, a Kitchen Budapest
- KÜRT: új biztonsági K+F intézet magyar központtal
- Sun: Környezettudatos-e a hazai informatika?
- Globális kutatóhálózatot indított az EMC
- Közös Microsoft-Lenovo kutatólaboratórium Kínában
- A Vodafone közösségi portált indított a fejlesztőknek
- Mechatronikai kutatóközpont lesz Székesfehérváron
- Xerox: nyolcezernél is több aktív szabadalom
- A beruházások támogatásának menetrendje
gpg4win 4.4.0
A Gpg4win lehetővé teszi e-mailek és fájlok biztonságos továbbítását titkosítás és digitális aláírások segítségével. A titkosítás megvédi a tartalmat a kíváncsi szemek elől. A digitális aláírások biztosítják, hogy nem módosították, és egy adott feladótól származnak.
IM-Magic Partition Resizer 7.4.0
Az ingyenes IM-Magic Partition Resizer egyszerű megoldást kínál a partíciók átméretezésére, másolására, új létrehozására, törlésére vagy formázására. Mindezeket a műveleteket adatvesztés nélkül tudjuk végrehajtani.
A jövő programozói versenyeztek
A régió legjobb egyetemista és középiskolás programozói mérték össze tudásukat a Debreceni Egyetem Informatikai Karán rendezett Regionális Programozói Csapatversenyen. A résztvevők számot adhattak arról, rendelkeznek-e naprakész informatikai tudással és hogyan tudnak csapatban dolgozni.
Magyarországra is megérkezett a ZTE első összehajtható készüléke
A ZTE két, 2024-ben debütáló modellje, a nubia Flip 5G és a nubia Music nemrég megérkezett a magyar piacra is. A ZTE első összehajtható okostelefonja, a nubia Flip 5G, és a zenére hangsúlyt fektető nubia Music már elérhető a magyar vásárlók számára.
A közszféra digitális átalakításának öt kulcsa a KPMG tanulmánya szerint
A modern közigazgatás támogatja a modern gazdaságot, és a kormányok és a közszféra szervezetei is haladnak a digitális átalakulás útján. Most azonban gyorsítaniuk kell a tempón, és dolgozniuk kell azon, hogy megfeleljenek állampolgáraik elvárásainak. A KPMG a Global Tech Report 2024 adatai alapján igyekezett választ adni a digitális közigazgatással kapcsolatos aktuális kérdésekre, és felvázolni azokat a lehetséges lépéseket, amelyeket a kormányzati tisztviselők tehetnek meg a digitális átalakulás érdekében. Az adatok 118 kormányzati technológiai vezető és döntéshozó válaszain alapulnak, többségében (60%) Európából, továbbá Ázsia és a Csendes-Óceán térségéből (21%), valamint Észak-, Közép- és Dél-Amerikából (19%).