Kapcsolatdeficit

Fekete Gizella, 2006. március 12. 14:40

Az információs társadalom kialakulása érdekében szükséges együttműködések részleges vagy teljes hiánya aggodalomra adhat okot. A kérdést a kortárs társadalomtudomány is sokféle formában boncolgatja. A modernizáció négy faktora, az állam, a tudomány, a politika és a civil szféra csúcsait összekötve kapott, Wilson-gyémántnak nevezett alakzathoz fűződő tézis szerint a modernizáció sikerét nem az egyes szereplők teljesítménye, hanem az azokat összekötő csatornák – vagyis az együttműködés, a kommunikáció – minősége határozza meg. Azokban az országokban, ahol hiányzik vagy rossz minőségű az említett négy terület együttműködése, sokkal kevesebb a termékeny transzformáció, az egymásról szerzett tudás, alacsonyabb szintű a koordináció, a modernizációs stratégia, mint ott, ahol ezek a csatornák egészségesen működnek. Magyarország is az előbbiek közé tartozik.

Hazánkban ma a fenti területek együttműködése nehézkes. A fenti négyest az állam és a gazdaság dominanciája jellemzi, együttműködésük nem felhőtlen, a másik két terület meg szinte a homályba vész, így az egymással és a többiekkel való kapcsolata gyakorlatilag értékelhetetlen.

A kérdéssel az Információs Társadalom című kiadványban tavaly megjelent tanulmány is foglakozik, amelynek következtetései jól illenek összeállításunkba, és érthetővé teszik, hogy miért nem nevezhetők egyértelműen öncélúnak a tanácsadók törekvései, amelyek az összhang, az együttműködés megteremtését, illetve javítását célozzák. Az összefüggések feltárásában a tanulmány szerzője, a fejlődés és együttműködés zavarait a tudomány felől megközelítő dr. Z. Karvalics László egyetemi docens, az ITTK alapító igazgatója volt segítségünkre.

Hazai összefüggések Wilson-módra

A leghosszabb ideig működő, a legkiegyensúlyozottabb és a legtöbb eredményt felmutató modernizációs csatornaként a civil társadalom és a tudomány párosa kiemelkedik a magyar Wilson-tengelyek történetéből, ezért stratégiai értéke óriási, amit a gazdaság józanul ki is használ. Már csak a politikának kellene mindezt megértenie és adekvát beavatkozási pontokká változtatnia – summázza a tanulmány megállapításait Z. Karvalics László.

„Ebből a nézőpontból különös jelentőségre tesznek szert az általában egészen más kontextusban tárgyalt civil jellegzetességek, mint amilyen a menedzsmentkultúra hiánya és az alacsony behuzalozottság, az internethasználat elterjedésének anomáliái. Az első sajátosság ugyanis megnehezíti a ťcivil elitŤ pályázati és támogatási formákon keresztüli, a közszférához és a gazdaság szereplőihez, illetve a nemzetközi kapcsolati térbe történő professzionális integrációját. A korszerű (széles sávú) infrastruktúra hiánya pedig a tömegesedést és a hétköznapivá válást megakadályozva a horizontális kommunikációs kapcsolatokat teszi szűk keresztmetszetté."

A civil tengelyek legígéretesebbje az, amely az állampolgárt, illetve közösségeit a politikával köti össze. Innen nézve felértékelődik a szolgáltató állam és az elektronikus ügyintézés problémaköre. A tájékoztatástól az interakció és a tranzakció felé mozduló kormányzati webes felületeken keresztül újfajta módon lennének „aggregálhatók" és feldolgozhatók az állampolgári igények. Eközben az információszabadság kiterjesztése révén megnövekvő nyilvánosság láthatóvá és jobban megismerhetővé tenné a közszféra intézményein belül zajló folyamatokat. A két, egymást erősítő áramlás új alapokra helyezhetné a hagyományosan ellentétes viszonyt, ezért nem véletlen, kiemelten a nyilvánosságot illetően, a politika, a közigazgatás nagy ellenállása.

A civil szféra és a gazdaság tengelye egyelőre a mecenatúragesztusok médiaeseményeire, illetve a környezetérzékeny termelővállalatok zöldszervezetek általi „nyomás alá helyezésére" korlátozódik. S noha korai még az adójogszabályokkal megnyomorított, nehéz helyzetben lévő vállalkozói szférán a társadalmi felelősségvállalásnak a fejlett centrumországokban megismert formagazdag világát számon kérni, mégis remélhető, hogy a gazdaság és a tudomány között megindult (és újabban az innovációs járulék intézményével támogatott) áramlások ide is begyűrűznek.

Transzparencia



A véleményezési folyamatok támogatásához, a gyorsabb stratégiaalkotási folyamatokhoz, a társszervezetekkel való kapcsolattartáshoz és együttműködéshez egységes felépítésű, transzparenciát teremtő rendszerekre lenne szükség. A transzparencia az információs társadalom el- és befogadásában is segítene. Ha legalább a betekintés szintjén átjárhatók lennének az állam- és közigazgatás rendszerei, az ügyintézés helyén rendelkezésre állna – a cserélni kívánt okiraton kívül – minden, amire szükség lehet. Ma már lassan az ország legeldugottabb helyein is kiépített az infrastruktúra, de hogy ez társadalmi, gazdasági szinten megtérül-e, az az előfizetők számától függ. Növeléséhez igény szerinti tartalomra, az igénybevétellel elérhető előnyök megteremtésére és tudatosítására lenne szükség. (Lásd a Játékszabályok, kapaszkodók, irányok című cikket – a szerk.)

Sztereotípiák és a valóság


A civil szféra oldaláról tapasztalt ellenállás is érthetővé válik, ha alaposabban megvizsgáljuk a civileket befolyásoló, az információs társadalomhoz vezető úton gyakorta téves megfogalmazások, futótűzként terjedő tézisek, többek között a hamis „gép kontra kultúra" dichotómia okait. Mi lehet a hibás kiindulási pont mögötti valódi probléma? „A kérdésszerkezet háttérösszetevője a technológia elterjedési mintázatában, az S-görbében rejlik. Egy új technológia, eljárás, üzleti modell S-görbéjének első szakasza a társadalom nagyobb hányada számára a mindennapoknak egy rajta kívül eső dimenzióját jelenti. Az emberek csak hallanak vagy olvasnak róla, nincs köztük közvetlenül megélt kapcsolat, ezért ezt a korai időszakot morális pánik, előítéletek és félelmek jellemzik. A technológiai változások feldolgozásakor, azok 40-50 százalékos elterjedtségével viszont egyfajta anomália jelentkezik. Hiába bizonyítja saját tapasztalatunk az első szakasz jellemzőinek ellentétét, a közgondolkodás mégis azon a szinten marad. A jelenséget jól érzékeltető példa a sokáig az internet terjedésének hajtómotorjaként emlegetett szex. Kemény küzdelem árán talán mostanra sikerül a kutatóknak a mítoszt lerombolniuk, ám csak az internetet illetően. Az MMS térhódításával most a mobiltartalomról hallani ugyanezt, miközben mindkét esetben a szexnek csak egyfajta technológiai driverszerepet tulajdoníthatunk. Hasonlóan hazug sztereotípia a ma mind gyakrabban az információs társadalom kialakulásának egyik akadályaként emlegetett ťtudatunk nem képes lépést tartani a technika fejlődésévelŤ mítosz is. Igaz voltát többek között a technológiai környezethez adaptálódott nyolcvanéves, gyerekeikkel, unokáikkal levelező, velük online játszó nyugdíjasok cáfolják. A fenti mítosznak tehát épp az ellenkezője igaz. Nincs olyan tudatállapot, ahonnan ne vezethetne autentikus út a korszerű technikával való, azt a saját életünk, életminőségünk javítására felhasználó szimbiotikus együttéléshez" – mondja a szerző.

Szerves szervezeti fejlődés


A szervezetek sokféle szempontból szembesülhetnek az „informatizálás" kihívásával, ez az általuk képviselt gazdasági, közigazgatási ágazaton túl életszakaszuk, élethelyzetük, kultúrájuk és beágyazottságuk függvénye. Ennek köszönhetően például a magas tranzakciószintű pénzügyi szféra a minimális kapcsolódási pontú bányáknál gyorsabban akklimatizálódott a számítástechnikai eszközökhöz.

A siker–sikertelenség tengely mentén vizsgálva a technológiai fejlődés informatikai berendezésekben, szoftverekben, hálózatokban megtestesülő eredményeit, ma már a siker irányába történő elmozdulást tapasztalhatunk. Z. Karvalics László szerint mégis az ellenkezőjére fogadnánk. „Az informatizálódás kezdeti, az S-görbe első szakaszát jellemző tökéletlen implementációk, elherdált informatikai pénzek stb. kapcsán elmaradt haszon – a korábban a szex és az internet körüli mítosznál említettekhez hasonlóan, kedvező tapasztalataink ellenére is – ťbezavarŤ, így előítélettel tekintünk a ma már több sikert, mint kudarcot elkönyvelő informatikai projektekre. Persze a kép nem egységes, a még korai szakaszban tartó, kevésbé tömegcikké vált implementációk ronthatnak az összképen. Mégis, ma már igazoltnak látjuk, hogy az elektronizálás eredményeként ugyanazon az eszközön jobban képzett emberekkel több fajlagos műveletet lehet végrehajtani, vagy hogy a fogyasztói rendszerek iránti bizalmat növelő, magasabb biztonsági fokozatú rendszerek telepítésével csökken az adatvesztések száma. Így ha a mérleg egyik serpenyőjébe – a vélhetően a legtöbb elrontott üzleti és informatikai projektet maga mögött tudó pénzügyi szektornál maradva – a sok milliárd elherdált forint kerül, a másikba pedig a 2006. januári látlelet, a mérleg ez utóbbi felé billen. A bankokat ma, jelentéktelen döccenőktől eltekintve, egy jól informatizált, interoperábilis, a kortárs banki, pénzintézeti folyamatokat tökéletesen kiszolgálni képes informatikai infrastruktúra jellemzi" – teszi szemléletessé az elektronizáció különböző szakaszaihoz való viszonyunkat Z. Karvalics László.

Húzóágazatok


A kutató megállapítása szerint az – EU-támogatások elosztásához stratégiai alapot jelentő NFT kapcsán – a rendszerváltás óta gyakorlatilag először előtérbe került húzóágazat-hiány is az üzlet és a közigazgatás együttműködésének hibájára, hiányára vezethető vissza, aminek igazolására Z. Karvalics a PPP-konstrukció működésképtelenségét említi. Polónyi professzorral (lásd a Kövületek kontra modernizáció című cikket a ??. oldalon) összecsengő véleménye szerint stratégiai szinten a közoktatás van a legrosszabb helyzetben, az információs társadalom felállása érdekében azon kellene elsősorban segíteni.

A kép azonban nem ennyire polarizált, Z. Karvalics László szerint akadnak pozitív példák is. Idehaza ilyen a roma gyerekek hatékony tanítását célzó, már bizonyított program, s olyan, az előmenetelükért saját erőből másoknál sokat többet tevő települések is akadnak, mint Kisbér, amelynek polgármestere a település információs mintavároskává fejlesztésének megszállottja. A pozitív példák terjesztése – hogy minél több kisváros asszimilálódhasson a helyben megteremtődő információs kultúrához – központi feladat volna, hiszen az információs társadalmat a már létező gyakorlat népszerűsíti a legjobban. „Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a külföldön létező Information Society Best Practiceshez hasonló ügynökség ma nem élne meg hazánkban" – zárja némi szkepticizmussal a témával kapcsolatos eszmefuttatását Z. Karvalics.

Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI

InnoMax Klub: találkoztunk a felhők felett

Az Invitel soron következő üzleti klubjábnak témája a cloud computing, kiemelten annak a kis- és középvállalkozások napi üzletmenetében történő gyakorlati alkalmazása volt. Emellett a szemüveg nélküli 3D-s televíziózás magyar fejlesztésű, világújdonságnak számító innovációját is bemutatták.

2011. szeptember 25. 18:51

Ezüstérmes a magyar hackercsapat a cyber olimpián

Második helyezést ért el a magyar etikus hackerből álló csapat az EC-Council által szervezett CyberLympics világverseny európai döntőjén szombaton a Hacktivity-n (Kelet-Közép-Európa legnagyobb hackerkonferenciáján). A világ első, az ENSZ cyber biztonsági szervezete (IMPACT) által támogatott nemzetközi  etikus hack bajnoksága kétfordulós, most régiós döntők zajlanak világszerte, s mindenhonnan az első két csapat jut tovább Amerikába a 2012-ben megrendezésre kerülő világdöntőre.

2011. szeptember 25. 18:43

Kovács Attila-díj 2011

Szeptember 30-ig várja a jelöléseket az Az év informatikai újságírója címre a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége és az Informatika a Társadalomért Egyesület. A díj az idei évtől a közelmúltban elhunyt kiváló újságíró, Kovács Attila nevét viseli.

2011. szeptember 25. 18:33

Nagy érdeklődés kísérte és világrekord is született az első Tudományok Hídján

Hagyományteremtő szándékkal indult útnak Tudományok Hídja néven 2011. szeptember 17-én a Lánchídon és a Széchenyi téren idén első alkalommal megrendezett  nagyszabású tudománynépszerűsítő esemény. Elsődleges célja, hogy szimbolikusan áthidalja a tudományos szakemberek és tudományos képzettséggel nem rendelkezők közti szakadékot, valamint mindenki számára ízelítőt nyújtson a tudományos kultúrából. A rendezvény az ifjúság tudomány iránti kíváncsiságának felkeltését is szolgálta, akiknek a jövőben kulcsfontosságú szerepük lesz a sikeres és versenyképes Magyarország megteremtésében.

2011. szeptember 19. 17:46

Az IKT szektor lehetőségei a recesszióban

Bár a recesszió az IKT cégeket sem hagyta érintetlenül, az innovatív ötletekkel rendelkező cégek továbbfejlődésükhöz számíthatnak a kockázati tőkére – hangzott el a 2011. évi MENTA egyik fontos megállapítása. Többek között erről is hallgathattak hasznos előadásokat a résztvevők. Az IVSZ hagyományos menedzserkonferenciáján a piac, a technológia és a humánerőforrás menedzsment fontos kérdéseit tárgyalta meg a közel háromszáz résztvevő.  Bejelentették az első IVSZ Védjegy minősítést elnyert cégeket is.

2011. szeptember 18. 18:47

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Kihirdették a 2019-es Az Év Honlapja pályázat díjazottait!

2019. december 3. 18:18

Megtartották Magyarország eddigi legnagyobb informatikai versenyét

2019. november 26. 11:05

Önvezető autós parkolás először Magyarországon!

2019. november 18. 14:23

Százmillió eurót fektet be az európai mesterséges intelligencia programba a Huawei

2019. november 8. 10:07
online sportfogadás