Digitárium, avagy világkönyvtárak a neten

Galvács László, 2006. szeptember 25. 18:15

A bombát a Google robbantotta, amikor 2004 decemberében bejelentette „digitálisvilágkönyvtár-projektjét”, s ezzel óriási felháborodást váltott ki az amerikai kiadók és szerzők körében. Reagálásként az EU politikusai is szorgalmazzák, hogy hozzanak létre a világhálón egy európai digitális könyvtárat. Dr. Tószegi Zsuzsanna szakmai főtanácsos, a Magyar Szabadalmi Hivatal vezető főtanácsadója naprakész információkat oszt meg olvasóinkkal a két hatalmas projektről, miközben megismerhetjük a hasonló indíttatású hazai kezdeményezéseket is.

– Az e-világban az igény és a szándék nyilvánvaló. Mikorra datálható a digitális világkönyvtárak virtuális alapkőletétele?

- A digitális kultúra terjedésével párhuzamosan mind többen igénylik, hogy a nyomtatásban megjelent művek digitalizált formában is elérhetők legyenek. Hasonlóképpen erős felhasználói igény fogalmazódik meg az emberiség közös szellemi javainak közkinccsé tétele iránt: hogy a világhálón bárki bármikor, ingyenesen hozzáférjen ezekhez a javakhoz.

Ez utóbbi kívánalomnak eleget téve indult a Gutenberg-projekt, még az internet „hőskorának” számító időszakban, 1971-ben. A program kezdeményezője és immár 35 éve vezetője, Michael Hart azt tűzte a civil kezdeményezés zászlajára, hogy térítésmentesen váljék hozzáférhetővé százezer angol nyelvű (illetve angolra lefordított) szépirodalmi mű digitalizált változata a Gutenberg-projekt honlapján. Az azóta eltelt három és fél évtized alatt a nagyszámú önkéntessel dolgozó program 170 ezer művet digitalizált, amelyből 18 ezer szabadon letölthető a www.gutenberg.org címről.

– Magyarországon milyen múltja van a literatúra digitalizálásának?

- 1994-ben az első hazai civil kezdeményezés, a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) programjának meghirdetői követendő példaként hivatkoztak a Gutenberg-projekt sikerére. Számunkra a legfontosabb feladat, hogy a magyar kulturális örökség kiemelkedő darabjait korlátozás nélkül, ingyenesen tegyük hozzáférhetővé a világhálón.

Annak dacára, hogy a MEK a kezdetektől főként a mások által készített digitális szövegek összegyűjtését tűzte ki elsőrendű céljául, közvetve vagy közvetlenül mégis sok magyar nyelvű alkotás digitalizálásához járult hozzá. Az 1999. évi fordulat, a MEK-nek a Széchényi Könyvtár szervezeti keretei közé kerülése még inkább erősítette a digitális formában létrejövő művek összegyűjtésére irányuló törekvéseket. Az első időszakhoz képest jóval kisebb arányban, de mind a mai napig vannak olyan önkéntesek, akik saját döntésük alapján digitalizálnak egy-egy művet a köz javára. Ma már a gyarapodás nagyobb része azoktól a kiadóktól, szerzőktől származik, amelyek, illetve akik úgy döntenek, hogy ingyenes hozzáférést biztosítanak az általuk digitális úton létrehozott művekhez.
(A MEK új verziójának címe: mek.oszk.hu.)

Három évvel később, 1997-ben kormányzati döntés alapján jött létre a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ, amelynek a kezdetektől fogva a magyar kulturális örökség digitalizálása volt az egyik fő feladata. A domainneve (www.neumann-haz.hu) és logója alapján Neumann-házként ismert közhasznú társaság – a MEK-kel ellentétben – nem a felhasználókra, hanem az irodalmárokra és tudománytörténészekre bízza a digitalizálás tárgyául szolgáló művek kiválasztását. A Bibliotheca Hungarica Internetiana – Magyar Szövegtár gyűjteményébe a legismertebb klasszikus költők versei mellé így kerültek a nagyközönség által kevésbé ismert, tudományos értékű ritkaságok digitalizált változatai, a Gondolkodó Magyarok című sorozat kötetei, Jókai Mór néhány nagyregényének kritikai kiadása és más művek. A szolgáltatás vagy a Neumann-ház főoldaláról, vagy saját domainneve alatt érhető el: www.bhi.hu.

Ma már a Magyar Elektronikus Könyvtár és a Neumann Könyvtár állományának egyaránt jelentős hányadát teszi ki a szakirodalom, amelynek összetétele meglehetősen véletlenszerűen alakul. Sajnálatos módon meghiúsult a két digitális könyvtárnak a szakirodalmi művek digitalizálására vonatkozó közös terve, amely valamennyi szakterület legfontosabb 100-200 művének digitalizálását és közzétételét tűzte ki célul. Ha sikerült volna az elképzelést valóra váltani, minden tudományág alapművei hozzáférhetők lettek volna a világhálón, és a szakirodalom reprezentációjának esetlegessége mellett az egyetemisták kötelezőirodalom-ellátottságának állandó gondja is megszűnt volna. Sajnos a döntéshozók nem támogatták ezt a projekttervet, így vajmi kevés valósulhatott meg belőle.

A viszonylagos teljesség igényét fogalmazza meg az Országos Széchényi Könyvtárnak (OSZK) a Digitális Hungarológiai Alapkönyvtár létrehozásáról szóló terve, amely a magyarságtudománnyal, a magyar népre, etnikumra vonatkozó, illetve a magyarság történetével, nyelvével, nyelvészeti kutatásaival, kultúrájával foglalkozó könyvek digitalizálására és közzétételére irányul. A Hungarológiai Alapkönyvtár mintegy 3800 kötetet tartalmazna; közülük 2006. május 8-án csupán 36 művet (2006. augusztus 3-án még csak 85-öt) lehetett elérni a következő címen: www.mek.oszk.hu/hungalap. Nehezen érthető, hogy miért nem kap ez a program anyagi támogatást a digitalizáláshoz a magyar kormányzattól vagy a hazai szponzoroktól.

A jelentős magyar kezdeményezések között külön kell szólni a Digitális Irodalmi Akadémiáról, amely 1998. tavaszi meghirdetése óta mind a mai napig a maga nemében egyedülálló vállalkozás az egész világon. Különleges mivolta részben abban rejlik, hogy élő írók teljes életművét teszi közkinccsé, vagyis bárki által szabadon elérhetővé, sőt mi több: magáncélra letölthetővé. A nagyközönség számára ez a legfontosabb momentum, de az irodalomtudomány szempontjából legalább ilyen lényeges, hogy a digitalizálásra avatott szakértők készítik elő a műveket, javítják a nyomtatott kiadásokban esetlegesen előforduló sajtóhibákat, vagyis még a szerzők életében létrehozzák az általuk hibátlannak ítélt szöveget. További érdekesség, hogy a szerzőknek módjukban áll beleszólni a művek kiválasztásának sorrendjébe is. A program további számottevő eredményeként a digitális akadémia tagjainak teljes életművét felölelő bibliográfia, illetve a szerzőkről és műveikről megjelent szakirodalom listája is elkészül. A párját ritkító irodalmi gyűjtemény – amely vagy a Neumann-ház főoldaláról, vagy saját domainneve (www.irodalmiakademia.hu) alatt érhető el – abban a tekintetben is különleges, hogy 1998 óta minden évben megkapta a folytatáshoz szükséges költségvetési támogatást.

Bízvást mondhatni, hogy Kertész Imre irodalmi Nobel-díja nemcsak a Digitális Irodalmi Akadémia iránt teremtett hatalmas érdeklődést, hanem valamennyi magyar tartalomszolgáltatónak kitűnő lehetőséget adott arra, hogy szolgáltatásaira ráirányítsa a közfigyelmet. A Nobel-díj kihirdetésétől eltelt öt nap alatt, amíg a Magvető Kiadó – a magyar könyvkiadásban nem mindennapi gyorsasággal – újranyomta a Sorstalanságot, naponta húszezernél többen töltötték le Kertész Imre Nobel-díjas regényét a Neumann-ház honlapjáról. A Nobel-díj után éves átlagban többszörösére nőtt a felhasználók érdeklődése a digitalizált klasszikus és kortárs irodalom iránt.

– A Google projektjét viszont nyilván nem a magyar Nobel-díj motiválta. Mi az ő Print Libraryjük lényege?

– Bombaként robbant a Google 2004. decemberi bejelentése, amelyben azt a tervét ismertette, hogy digitalizálja a Stanford, a Michigan, az Oxford és a Harvard egyetem könyvtárainak, valamint a New York-i Public Librarynek a teljes állományát, és a könyvek bizonyos részeit hozzáférhetővé teszi a Google Print Library honlapon (print.google.com). A tervek szerint az első lépcsőben 32 millió (!) angol nyelvű könyvet digitalizáltak volna – ebből 1,5 millió szkennelésével igen gyorsan el is készültek. A későbbiekre vonatkozóan azt is bejelentették, hogy megcélozzák a világon eddig megjelent összes könyv digitalizálását, illetve a már digitalizált műveket egy közös katalógusból teszik elérhetővé.

A „digitálisvilágkönyvtár-projekt” akkora felháborodást váltott ki az amerikai kiadók és szerzők körében, hogy perek tucatjainak elindításával eredeti terveinek jelentős redukálására kényszerítették az óriásvállalatot. A viták végül oda vezettek, hogy a projektet felfüggesztették, és 2006 novemberéig nem dolgoznak fel a szerzői jog által védett művet. A moratórium hat hónapja alatt a szerzőknek módjukban áll megtiltani saját műveik hozzáférhetővé tételét.

– Mit kifogásolnak a projekt ellenzői vagy érintettjei?

– Nem akarok részletesen elmélyedni az amerikai szerzői jog bonyolult rendszerében, akit érdekel a kérdés, annak érdemes tanulmányoznia a Print Library FAQ menüpontját, amelyben a Google pontosan kifejti a digitalizáláshoz kapcsolódó szerzői jogi álláspontját. A vita a vállalatóriás, illetve a kiadók és szerzők között a „fair use” értelmezése körül van. A Google azt állítja, félreértés van a szerzői jogi törvény ama kitétele körül, amely bizonyos korlátok között lehetővé teszi a másolatkészítést (amely akár szkennerrel is történhet). A keresőportál szerint ez az engedmény rájuk is vonatkozik. Az érintett szerzők és kiadók természetesen ezt cáfolják, és az amerikai írószövetség nyolcezer tagja nevében pert indított a Google ellen. A per során azt is el akarják érni, hogy a Google ne tárolhassa saját szerverein a digitalizált műveket, hiszen ezzel jelentősen csorbítja a kiadói jogokat.

A kiadók és szerzők további kifogásként hozzák fel, hogy a Google Book Search oldalain számos hirdetés jelenik meg, amelynek bevételéből az éppen a képernyőre hívott könyv szerzőjét és kiadóját is részesedés illetné meg. Ha összehasonlítjuk a Print Library 2004. év végi és 2006. májusi oldalait, az eredmény önmagáért beszél: másfél éve még nem esett szó a hirdetési bevételekről, most viszont a Google már arról győzködi a felhasználókat, hogy a könyvkereső oldalain elhelyezett hirdetések bevételéből a jogtulajdonosok is részesülnek.

Azok a hírek, amelyek a magyar szakemberek között is lábra kaptak, tudniillik hogy a Google „jogvédett” műveket is szabadon hozzáférhetővé tesz, nem bizonyultak igaznak. A Print Library honlapján a szerzői jog által védett művek (amelyek szkennelését saját állományából az Oxford University és a New York Public Library nem is engedélyezte) oldalaiból csak egy csík látható. A Google egyrészt közli, hogy ez a mű szerzői jogvédelem alatt áll, másrészt tájékoztat arról, kapható-e valahol az adott könyv. Arra is van lehetőség, hogy térítés ellenében a Google digitális állományából töltsék le a beszkennelt művet.

– Üzletileg is vonzó lehet egy ilyen vállalkozás?

- Miután a digitalizálás köztudottan költségigényes, a későbbi összehasonlítás kedvéért érdemes a Google által közölt szkennelési árat – 20 dollár könyvenként – megemlíteni. Arról nincs információnk, mennyibe kerülnek a további munkálatok: a művek kiválasztása, a beszkennelt szövegek kereshetővé tétele, a katalogizálás, az internetszolgáltatás stb., de ha az eddig elkészült másfél millió könyv szkennelési költségét kiszámoljuk, láthatjuk, hogy eddig a Google legalább harmincmillió dollárt fordított a projekt megvalósítására.

Nem akarván lemaradni nagy riválisa mögött, 2005 őszén a Yahoo! is hozzáfogott saját digitális könyvtári terveinek kidolgozásához. Elkerülendő a Google-projekt botrányait, a Yahoo! fennen hangoztatja, hogy csak olyan műveket fog digitalizálni, amelyek már túl vannak a szerzői jog által megállapított védelmi időn, vagy amelyek esetében a jogtulajdonos hozzájárul felhasználásukhoz.

A Yahoo! a program megvalósítására létrehozta az Open Content Alliance (OCA) konzorciumot, amely többek között a kaliforniai és a torontói egyetem könyvtárának hatalmas állományát digitalizálja. Az angol nemzeti könyvtárat viszont a Microsoft (amely az OCA konzorciumnak is tagja) kereste meg azzal az ajánlattal, hogy járuljon hozzá az állományában lévő művek digitalizálásához. A tervek szerint még ebben az évben százötvenezer könyvet tesznek hozzáférhetővé, amelynek digitalizálása az előzetes számítások szerint 1,4 millió angol fontba fog kerülni.

– Hogyan reagál az amerikai üzleti kezdeményezésekre a humanista Európa?

– Nemcsak az üzleti bevételeik csökkenésétől tartó amerikai könyvkiadók reagáltak igen gyorsan és hevesen a Google digitális könyvtári terveire. Az Európai Unió tagországai – amelyek büszkék saját nemzeti kultúrájukra, nyelvi és kulturális identitásukra – a Google terveiben azt a veszélyt látták, hogy az angol nyelv megint túlsúlyba kerül az interneten, és tovább erősödik a Google keresőprogramjának egyeduralma.

A francia és a lengyel köztársasági elnök, a magyar, az olasz és a spanyol miniszterelnök, valamint a német kancellár közös levelet intézett az Európai Bizottság vezetőjéhez és az Európa Tanács soros elnökéhez, amelyben egy európai digitális könyvtár létrehozását kezdeményezte a világhálón.

„Az európai könyvtárak állománya páratlanul gazdag és sokszínű. Kifejezi egy olyan kontinens egyetemlegességét, amely történelme során végig fenntartotta a világ többi részével a párbeszédet. Ha azonban a könyvtárak állományát nem digitalizáljuk, és az online hozzáférhetőség kérdését nem oldjuk meg, a könyvtárakban őrzött európai szellemi örökség nem tudja elfoglalni méltó helyét a jövő tudásának tárházában” – olvashatjuk a hat állami vezető levelében.

A hat tagország kezdeményezésére az Európai Unió úgy döntött, támogatja az Európai Digitális Könyvtár létrehozását. A The European Library már létezik a világhálón, hiszen az európai nemzeti könyvtárak régóta együttműködnek online elérhető katalógusaik közös lekérdezési lehetőségének megteremtésében és más projektekben. A szabványos katalógustételekhez könnyen lehet csatolni a szóban forgó mű digitalizált állományát, így a közös katalógus nemcsak a bibliográfiai adatok, hanem a digitalizált művek között is gyors és pontos eligazodást tesz lehetővé.

A 2002 és 2006 közötti időszakban az EU 36 millió eurót (mintegy 9 milliárd forintot) szán az európai kulturális örökség digitalizálására. Miután ezt az összeget a szokásos pályázati feltételekkel bocsátják rendelkezésre, a teljes summa éppen a duplája lesz, ugyanis valamennyi pályázónak minimum 50% önrészt kell a megvalósításra fordítania. Nem nehéz megjósolni, mely országok kapnak, kaphatnak többet a rendelkezésre álló összegből; a magyar nemzeti könyvtár egyelőre még a digitális könyvtárba való belépéshez szükséges tagdíjat (2 millió forintot) sem tudja kifizetni.

Ez az oka annak, hogy a korábban említett, igen fontos és a felhasználók körében méltán népszerű hazai digitális könyvtárak állománya nem érhető el az Európai Digitális Könyvtár honlapján (www.theeuropeanlibrary.org).

– Vagyis megint kimaradunk valamiből?

– Valóban ez a kérdés. Ha Magyarországnak még a tagdíjra sincs pénze, miből fogjuk digitalizálni a magyar nyelvű könyveket? A számítások szerint a Széchényi Könyvtárban őrzött műveket három év alatt digitalizálni lehetne, ha az ehhez szükséges 10 milliárd forint rendelkezésre állna. Könnyen megjósolható, hogy a közeljövőben a költségvetésből e nemes célra kevés támogatás jut, de – a Google, a Yahoo!, a Microsoft, az Adobe és a többiek példáját követve – talán lesznek bőkezű magyar szponzorok, akiknek támogatásával a magyar kultúra remekei is elfoglalhatják méltó helyüket az Európai Digitális Könyvtár gyűjteményében.

Üzlet ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Az ABB 2021 harmadik negyedévének eredményei

Az erős kereslet és a szállítói lánc korlátai jelentős hatást gyakoroltak az ABB 2021 harmadik negyedévének árbevételére.

2021. október 22. 15:37

Együttműködés a Mercedes-Benz, a Stellantis és a TotalEnergies között

A Stellantis, a TotalEnergies és a Mercedes-Benz megállapodást kötöttek arról, hogy a Mercedes-Benzt az Automotive Cells Company (ACC) új partnereként üdvözölhetik. A megállapodás célja, hogy megalkossák az elektromos autózás alappillérét jelentő, európai akkumulátort. A Mercedes-Benz belépése az ACC-be egyértelműen bizonyítja az iparág fejlődését. Emellett a belépést követően a partnerek vállalják, hogy 2030-ra legalább 120 GWh-ra növelik az ACC ipari kapacitását.

2021. október 21. 18:37

A Verizon Business és a CareAR stratégiai partnerséget kötött

A Verizon Business és a CareAR, A Xerox Company stratégiai partnerséget jelentett be annak érdekében, hogy átalakítsa a CareAR által a terepen dolgozó szakemberek és ügyfelek számára nyújtott szolgáltatást és ügyfélélményt. A Verizon 4G, 5G hálózatait és közel valós idejű számítási technológiát a CareAR kiterjesztett valóság (AR) és mesterséges intelligencia (AI) alapú platformjával ötvözve a technikusok távolról és proaktív módon gyorsabban, okosabban és biztonságosabban oldhatják meg a szolgáltatási problémákat, ami teljesebb felhasználói élményhez vezet.

2021. október 20. 09:57

180 millió forint befektetést kapott a Photon, a fotósok Uberje

180 millió forint tőkét fektetett be az MFB csoporthoz tartozó Hiventures a fotósokat és videósokat, valamint potenciális megrendelőiket összekötő online, automatizált platformot fejlesztő magyar startup vállalkozásba, a Photonba.

2021. október 14. 17:15

250 millió forintos befektetést kap a mobilos videógyártást forradalmasító magyar startup

Manapság már szinte bárkiből lehet hobbivideós, de sokak számára egyben hivatást és megélhetést is jelent az audiovizuális tartalmak készítése. A verseny óriási az online térben, és nem csupán a mennyiség, de a minőség is sokat számít a telített piacon. A magyar RECnGO mobilalkalmazása éppen erre a kihívásra kínál megoldást: segítségével bárki levezényelhet egy akár 6 kamerás élő közvetítést is saját okoskészülékeivel. Az applikációval profi képi anyagok állíthatók elő egyszerűen és költséghatékonyan, ezzel tökéletes eszköz lehet a kisebb vállalkozások vagy szabadúszó tartalomgyártók kezében is. A RECnGO az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures magvető programjából kapott 250 millió forintos tőkebefektetéssel fejlesztheti tovább platformját.

2021. szeptember 27. 20:28

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Hosszabbít Az Év Honlapja Pályázat

2021. október 15. 18:12

Google: környezetbarát keresési funkciók érkeztek

2021. október 7. 17:13

Radikális változások jönnek a Google keresésben: itt a MUM!

2021. szeptember 30. 19:07

Megújul a Vodafone vezetékes internet és TV portfoliója

2021. szeptember 29. 11:20