EU, Lisszabon és a nemzeti akcióprogram

Galvács László, 2007. január 1. 09:14
Némi malíciával azt is mondhatnánk, hogy a lisszaboni stratégia az EU bibliája. Az, hogy a 2000-ben született dokumentumot időközben módosítani kellett, a lényegen nem változtat, ehhez kell igazodnunk nekünk, magyaroknak is. Miután a kormány elfogadta a felülvizsgált nemzeti lisszaboni akcióprogramot, Bajnai Gordon, a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos október közepén elküldte a dokumentumot az Európai Bizottságnak. Az értékelést várhatóan decemberben teszik közzé. Cikkünkben az infokommunikációval kapcsolatos elképzeléseket gyűjtöttük egybe.
Hazánk legfontosabb hosszú távú célkitűzése – összhangban a megújult liszszaboni stratégiával – a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás növelése. Ennek megvalósulásához azonban szükség van a stabil makrogazdasági környezet megteremtésére, a hosszú távon fenntartható pénzügyi egyensúly biztosítására.
A lisszaboni célkitűzések és az európai kohéziós politika között szoros, egymást erősítő kapcsolat van. Az európai kohéziós politika egy magas megtérülést hozó befektetés, amely segít a fejlődés előtti strukturális akadályok lebontásában, és amely jelentős növekedési potenciált képes megmozgatni, emellett pedig hozzájárul az európai régiók által kínált lehetőségek minél szélesebb körű kihasználásához, valamint a területi különbségek csökkentéséhez.
A dokumentum az integrált iránymutatásoknak megfelelően, három részre tagolva (makrogazdaság, mikrogazdaság, foglalkoztatás) mutatja be azokat a célokat és intézkedéseket, amelyek hosszú távon biztosítják a gazdaság és a foglalkoztatás fenntartható növekedését. Az egyes fejezetekben szereplő intézkedések egymást erősítik, és együttesen járulnak hozzá a kiemelt célok megvalósításához. A felülvizsgált akcióprogramban található intézkedések sok esetben túlnyúlnak a 2006–2008-as időszakon, figyelembe véve a makrogazdasági stabilitás megteremtésére irányuló törekvések időhorizontját, valamint az Új Magyarország fejlesztési terv kiemelt célkitűzéseit.

Stratégiai alapok és célok

Az akcióprogram és az előrehaladási jelentés elkészítése során Magyarország kiemelt figyelemmel volt a különböző szakpolitikai stratégiákkal, jelentésekkel való összhang megteremtésére és az abban foglalt intézkedések végrehajtásának jelenlegi állására. Ilyen dokumentum többek között:

- Magyar információs társadalom stratégia (2003–)
- Nemzeti széles sávú stratégia (2005–2013)
- Egész életen át tartó tanulás magyarországi stratégiája (2005–2013)
- Tudást mindenkinek! Cselekvési terv (2006–2010)
- Oktatási informatikai stratégia (2004–2006)
- Tudomány-, technológia- és innovációpolitikai középtávú stratégia (2006. október 31.)

A legfontosabb cél, hogy a tartós egyensúlyon alapuló növekedés feltételeinek megteremtésével a gazdasági teljesítmény és az életkörülmények tartósan és gyorsuló ütemben közelítsenek, zárkózzanak fel az Európai Unió legfejlettebb országaihoz. A reálkonvergenciához olyan növekedés- és fejlesztésorientált gazdaságpolitikára van szükség, amely az államháztartás tartós egyensúlyán alapul. Az államháztartási egyensúly megteremtése a csak rövid távon ható kiigazító lépések mellett az állam működését érintő érdemi reformokat igényel.
A hosszú távon kiszámítható gazdaságpolitikai keretrendszer a következő években jelentősen megnövekvő uniós források hatékony felhasználásának is alapfeltétele. Ezek a források annál inkább hozzájárulnak a tartós gazdasági növekedéshez, minél nagyobb mértékben kiegészülnek a hazai magánszektor fejlesztési forrásaival.

A 2005. évi nemzeti akcióprogram mikrogazdasági fejezete különös hangsúlyt fektetett a kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzésére, a versenyképesség bázisának szélesítésére, illetve a vállalkozói környezet javítására, a piaci versenykörülmények erősítésére. Az üzleti környezet, a kutatás-fejlesztés és innováció, valamint az infrastruktúra fejlesztése és versenyelvű szabályozása továbbra is a kiemelt beavatkozási területek közé tartozik, amelyek a felülvizsgálat során az energiapolitikával, illetve a környezetfejlesztéssel egészülnek ki.

A 2007 és 2013 közötti időszak fejlesztési stratégiáját meghatározó Új Magyarország fejlesztési terv több prioritása összecseng az itt megjelölt hangsúlyokkal: az innovatív, tudás alapú gazdaság feltételeinek megteremtése, az üzleti környezet fejlesztése, az elérhetőség javítása, a környezeti és környezetbarát energetikai fejlesztések. Mindez az ország és az Európai Unió számára is biztosítékként szolgálhat az uniós források megfelelően fókuszált felhasználására.

A 2005. évi programban lefektetett szándékoknak megfelelően következetesen folytatni kell azt a politikát, amely az üzleti szféra k+f és innovációs ráfordításainak alacsony szintjére, az innováció iránti elégtelen kereslet élénkítésére, valamint az üzleti és akadémiai szektor k+f és innovációs képességeinek együttes fejlesztésére irányul. Továbbra is explicit kormányzati szándék az üzleti szféra, a kutatóintézetek s az egyetemi kutatóhelyek közötti együttműködés ösztönzése, a technológiatranszfer és a technológia-, illetve tudásintenzív működőtőke-befektetések serkentése.

A költségvetési kiigazítás következtében immáron különös stratégiai hangsúlyt kapott az üzleti környezet dinamizálása. A felülvizsgálat során újraértékelődtek azok az intézkedések, amelyek a lehető legkisebb költségvetési megterhelést jelentik, azonban jelentős hatással lehetnek a gazdasági életre, úgymint a piaci szabályozásokba épített ösztönzők, a vállalkozásokat terhelő adminisztratív és tranzakciós költségek csökkentését célzó szabályozások. Magyarország esetében a versenyképesség javításának nélkülözhetetlen előfeltétele a széles értelemben vett infrastruktúra fejlesztése.

Az oktatás gazdasági és társadalmi célok szolgálatába való fokozottabb állítása érdekében, az egész életen át tartó tanulás stratégiájának szellemében olyan fejlesztések fognak megvalósulni, amelyek javítják az oktatási szolgáltatások eredményességét és minőségét, erősítik a tanulási szakaszok egymásra épülését, megteremtik az oktatási és kulturális kapacitásokkal, valamint az oktatás humán erőforrásaival való hatékonyabb gazdálkodás feltételeit, és javítják az oktatás irányításának hatékonyságát és átláthatóságát.

Információs és innovációs társadalom

Az információs társadalom térhódítása terén Magyarország az elmúlt egy év jelentős fejlesztései ellenére sem tudta lényegesen csökkenteni lemaradását. A hazai internetpenetráció, illetve szélesebb értelemben az IKT-eszközök és -szolgáltatások alkalmazásának ösztönzése az elmúlt időszak kormányzati erőfeszítései és a széles sávú hálózatok intenzív fejlesztése ellenére is alacsony szintet mutat a háztartások körében. Azonban lassú, de biztos felzárkózás figyelhető meg az üzleti szektorban ezen a területen.

A hazai innovációs rendszer az elmúlt években teljes átalakuláson ment keresztül (önálló kormányhivatal, független pályázati ügynökség megalakulása, k+f adókedvezmény, önálló innovációs alap létrehozása, innovációsjárulék-fizetési kötelezettség közepes és nagyvállalatok számára). Az utóbbi néhány év állami beavatkozásai, a támogató és ösztönző intézkedések megegyeznek az uniós irányokkal, hatásuk értékelése 2006 közepén elkezdődött.

Ugyanakkor a k+f+i tevékenységet végző vállalkozások adminisztratív terhei, a gazdasági szabályzók instabilitása további intézkedéseket tesznek szükségessé. A k+f+i ötletek általános finanszírozási problémái, az újonnan fejlesztett termékek és szolgáltatások piacra vezetése során fennálló akadályok gyakran például az ötlet külföldi hasznosulását eredményezik.

A magyarországi vállalatok innovációs képessége és aktivitása (folyamat, termék és technológia esetében is) elmarad az európai átlagtól. Az innováció területén meghatározó a külföldi részvétellel működő vállalatok szerepe, ráadásul a magyar cégek innovációjának alapját többnyire nem saját k+f projektek, hanem az anyavállalat vagy alvállalkozói szerződés keretében más külföldi partnerek által nyújtott technológiák képezik. Jóllehet a high-tech termékek és szolgáltatások magyar exportra vetített részaránya stabilan magasabb az EU25 átlagánál, a termékek és szolgáltatások fejlesztését döntően nem hazánkban végzik.

A technológiafejlesztés, -korszerűsítés esetében forráshiány miatt gyakran nem a leghatékonyabb, legfejlettebb technológiák kerülnek alkalmazásra, noha a legújabb technikák abszorpciójára és a fejlettebb termelési eljárások átvételére való képesség kiemelkedni látszik az újonnan csatlakozott tagállamok körében.
Magyarországon az állami-felsőoktatási k+f intézményeket és a vállalkozásokat összekapcsoló intézményi, hálózati struktúrák gyengén fejlettek. Az állami vagy nonprofit kutatóhelyekkel kapcsolatban lévő vállalatok aránya kevesebb mint fele az európai átlagnak. Kevés a spin-off vállalkozás, növekedésüket pedig nehezíti a finanszírozási lehetőségek szűkössége, illetve a stratégiai együttműködések hiánya.

Az IKT-szektor mind kínálati oldalról (IKT-termelés), mind keresleti oldalról (IKT-eszközök és -megoldások alkalmazása) pozitívan hat a gazdasági növekedésre. Az IKT elterjedése leginkább a termelékenység növekedésében köszön vissza. Az IKT növekedésre gyakorolt hatása három fő területen nevesíthető:
- Önálló és gyorsan fejlődő, innovatív, nagy hozzáadott értékkel bíró ágazatként jelentős a hozzájárulása a GDP-hez.
- Az IKT használata megköveteli az alkalmazottak magas szintű képzettségét, jelentősen elősegíti további tudásnövekedésüket, ami az alkalmazottak által elvégzett munka termelékenységének növekedését eredményezi.
- Minden más ágazatban hozzájárul a menedzsment-, marketing-, termelési stb. folyamatok hatékonyságának növekedéséhez, a termékek és szolgáltatások értékének, minőségének emeléséhez, ily módon javítva az ágazatok versenyképességét.

Az IKT-kiadások szintje európai összehasonlításban viszonylag magasnak számít, ám ezen belül a hírközlési kiadások aránya magasabb, az IT-kiadások aránya alacsony.
A vállalatok körében javuló trendet mutatnak az IKT-eszközök és -alkalmazások használatának jelzőszámai, az e-kereskedelemből, e-szolgáltatásokból származó bevételek aránya azonban az elmúlt évben is alatta maradt az európai átlagnak. Ennek okai közül a vállalatok esetében az elavult üzleti modellek, informatikai rendszerek, valamint a konzervatív üzleti attitűd tényezőit lehet kiemelni.
Az elmúlt egy évben javult az e-kormányzati szolgáltatások elérhetősége, valamint azok használata. 2005. év végi adatok alapján a 20 alapvető közszolgáltatás fele már online elérhető – ami megegyezik az uniós átlaggal. Az e-kormányzati szolgáltatások felhasználása tekintetében pedig az üzleti szféra használati mutatói emelik az országot az európai uniós átlag felé.

Produktumok IKT-vel

A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló törvény (NAVA-törvény) 2006. január 1-jei hatályba lépésével törvényi erőre emelkedett a magyar audiovizuális közkincs archiválásának szándéka. A NAVA-program célja a Magyar Televízió archívumának és egyéb „önkéntes” audiovizuális archívumoknak a digitalizálása, feldolgozása, hasznosítása és online elérhetővé tétele. Jelenleg az archívumban 62 000 műsorszám érhető el (94 000 óra műsoridő). A Nemzeti Digitális Archívum elnevezésű kormányzati kezdeményezés a nemzeti kultúra fenntartása és továbbélése szempontjából kiemelkedően fontos értékek, dokumentumok, adatbázisok, szolgáltatások digitális környezetbe történő átmentésére, digitális fenntartására, megőrzésére törekszik. 2006-ra az NDA keretében mintegy 300 000 dokumentum vált online elérhetővé – többek között az Országos Széchényi Könyvtár katalógusai, a Magyar Rádió archívumának egy része, múzeumok archívumai.

Az elektronikus egészség programjának keretében az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI) irányítása alatt az Internetes Magyar Egészségügyi Adattár (IMEA) Tételes Egészségügyi Adatainak (TÉA) fejlesztése befejeződött, az adattárház felhasználók széles körének számára vált hozzáférhetővé. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hatósági ügykezelésének elektronikus megvalósítása megkezdődött.

A jövőben is kiemelt cél az IKT lehetőségeit kihasználó hatékony egészségügy megteremtése. Biztosítani kell az egészségügyi informatikai eszközöket (tartalmak, szolgáltatások, technológiák stb.) az egészségügy fokozatos egészségiparággá alakításához, ahol a társadalom ellátásának érzékelhető javításával az „egészségnyereség” valós gazdasági és társadalmi értéket jelent, ahol az egészségügyi ellátók finanszírozása kitör a lefelé haladó spirálpályáról, ahol a társadalmi közteherviselés nyomon követhetően járul hozzá az állami kötelezettségek teljesítéséhez. Ugyancsak elsődleges cél az egészségportál tartalomszolgáltatásainak fejlesztése, a Dr. Info webes-telefonos szolgálat megújítása és tartalombővítése, az „evidence based medicine” legjobb gyakorlatának elterjesztése.

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő jogsértések megakadályozását segítendő 2006. január 1-jei hatállyal módosult az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény. A módosítás érinti az információs társadalommal összefüggő szolgáltatók felelősségére vonatkozó rendelkezéseket, az értesítési és eltávolítási eljárás egyes elemeinek felülvizsgálatát, a kéretlen elektronikus hirdetésekkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi szabályok átdolgozását, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások korlátozására vonatkozó főbb elvek rögzítését. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény felhasználási szerződések írásbeliségére vonatkozó szabályainak módosításával lehetővé vált a digitális jogkezelés (azon belül az online szerződéskötés és így az új online piaci modellek) alkalmazásának széles körű elterjedése.
Az e-gazdaság, e-kereskedelem fejlesztése érdekében a GVOP 4.1. intézkedése keretében a 2005–2006-os időszakban 303 projekt kapott támogatást. A program célja a kkv-k körében a korszerű üzleti informatikai megoldások használatának ösztönzése.

Az Európai Unió 20 elektronikus kormányzati szolgáltatása közül 2006-ra 75 százalékot sikerült bevezetni, illetve 50 százalékban teljes körű elektronikus ügyintézés folyik.
Befejeződött az elektronikus közmű kialakításának első üteme. 2006-ban először vált lehetővé vállalkozások számára, hogy adóbevallásukat elektronikus úton adják le az elektronikus ügyfélkapun keresztül, amely 2006-ban már mintegy 310 000 regisztrált felhasználóval működik (www.magyarorszag.hu).

Elektronikus közügyek

Az elektronikus cégeljárás megvalósítása keretében elkezdődött az elektronikus fizetés (illeték, eljárási díjak, költségek) intézményi háttérrendszerének kialakítása.
Az elektronikus kereskedelem szabályozási feltételeinek javítása érdekében a kormányzat intézkedéseket tervez a fogyasztóbarát B2C, a hazai és határokon átnyúló B2B e-kereskedelem elterjedését akadályozó információs és jogi korlátok leépítésére. A tervezett intézkedések között szerepel fogyasztói tájékoztatók terjesztése, portál kialakítása, jogszabály-módosítások kezdeményezése.
Az információs gazdaság és kereskedelem fejlesztése és ösztönzése érdekében a Gazdaságfejlesztési operatív program intézkedései között kidolgozás alatt áll vállalati IKT-megoldások adaptálását ösztönző támogatási konstrukciók kialakítása, valamint oktatási és képzési szolgáltatások támogatása.
Az elektronikus közszolgáltatások kiépítése esetében a kistérségekre vonatkozóan a cél egy komplex elektronikus önkormányzati információs rendszer megvalósítása (különös tekintettel az üzleti szervezetek részére nyújtott önkormányzati szolgáltatásokra). A közigazgatási közmű megvalósításának célja, hogy az állampolgárok, a vállalkozások és a közigazgatási szervezetek, valamint a közszolgáltatók egységes infrastruktúrán, egységes felhasználói kezelői felülettel, egységes, könnyen elsajátítható eljárások által biztosított használat révén vegyék igénybe a közigazgatási szolgáltatásokat, elektronikusan intézhessék ügyeiket, továbbá biztosított legyen a kétirányú elektronikus kommunikáció és adatcsere lehetősége a hivatalok és az ügyfelek között. A közmű keretében kidolgozás alatt van az intelligens állampolgári azonosító bevezetése, amelynek célja, hogy megfelelő eszköz álljon rendelkezésre a közigazgatási közműn keresztül történő elektronikus ügyintézés során az állampolgár azonosításához, adatainak rögzítéséhez, a vele való kommunikációhoz, valamint a közigazgatási ügyek intézéséhez. A közszolgáltatások jövőbeni fejlesztése szorosan kapcsolódik az Új Magyarország fejlesztési terv Közszolgáltatások korszerűsítése operatív programjának intézkedéseihez.
Az elektronikus közigazgatás infrastruktúrájának kiépítése terén a jövőbeni intézkedések fókuszai a következők: a lakossági és vállalati szféra számára a közigazgatási szolgáltatások elektronikus igénybevételi lehetőségének teljes körű megteremtése, valamint a közigazgatás működésének átfogó elektronikus integrációja, hatékonyságának erőteljes növelése.
Cél minden olyan önkormányzat – vagy kistérségi önkormányzati társulásokon keresztül olyan kistérség – komplex elektronikus önkormányzati informatikai rendszerének megvalósítása (különösen tekintettel az üzleti szervezetek részére nyújtott önkormányzati szolgáltatásokra), ahol az elmúlt időszakban igen csekély fejlesztésre jutott erőforrás.

A kkv-k és az IT

Mivel a kkv-k több mint fele vidéken működik, az előírt kommunikáció fenntartása számukra egyrészt hosszadalmas, másrészt költséges és időigényes. Ezen a helyzeten tudna kedvezően változtatni a kkv-k számára egykapus online ügyintézést biztosító rendszer kialakítása a Központi Szolgáltató Rendszeren belül. Az online ügyintézés biztosítaná, hogy a kkv-k egységes formában, központilag egy kommunikációs felületen lépjenek kapcsolatba a kormányzattal. Az így megadott információk központi kkv-adattárba kerülnének, ahonnan az egyes intézményekbe továbbítódnának a releváns adatok. A kialakítandó rendszerhez kötődően ágazati, illetve regionális alapon a kkv-k képzéseket és tájékoztatást kapnának az e-kormányzás részleteiről, a szolgáltatások igénybevételéről.
A kisvállalkozói szférán belül továbbra is túl sok az (alkalmazott nélküli) önfoglalkoztató és a mikrovállalkozás, arányuk nem csökken, tehát a vállalkozások nem futnak be megfelelő fejlődési pályát. A középvállalkozások aránya az ország kis méretéhez képest is alacsonynak mondható. A kkv-k munkatermelékenysége ugyanis alacsonyabb, mint a nagyvállalatoké, mivel technikai felszereltségük, tőkeellátottságuk is alacsonyabb. Ez azonban nem jelenti azt, hogy működésük hatékonysága alacsonyabb lenne – ha a mutatót a tőkeráfordítások hatásával korrigáljuk, eltűnik a különbség.

A hazai kkv-k üzleti magatartása nem teszi őket alkalmassá arra, hogy bekapcsolódjanak a modern hálózati gazdaságba. Ennek a kimaradásnak részben
a kisvállalkozásokra jellemző alultőkésítettség az oka, illetve az, hogy a pénzügyi szektor nem szívesen foglalkozik hosszú távú finanszírozásukkal. Stabil pénzügyi háttér nélkül nem fogadják el őket a potenciális partnercégek, illetve maguk sem tudják biztosítani a hálózati részvételhez szükséges erőforrásokat. Kevés az olyan hídképző intézmény, amely közvetítené a kisvállalkozások felé az információkat, lehetőségeket, esetleg referenciát állítana mögéjük.

Piac és Közháló

A magyar távközléspiaci nyitás érdemileg az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény hatályba lépésével kezdődött meg. A szabályozás legfőbb erénye, hogy figyelembe veszi az infokommunikációs piacokon zajló konvergenciát. Az informatika és távközlés, illetve az átvitel és tartalom szintje közötti összefonódások határozták meg a szektorális versenyt már az elmúlt években is, és ennek a trendje várhatóan csak erősödni fog a következő időszakban.
Előbbi esetében szükséges az informatikai piac szereplőinek továbbra is egyenlő feltételekkel biztosítani a kiegészítő távközlési infrastruktúrához való hozzáférést. Utóbbi esetében a tartalom és hálózat konvergenciája és az ebből fakadó egységes megközelítés miatt indokolt az elektronikus hírközlés, illetve média szabályozási feladatainak összevonása. Összességében az elektronikus hírközléspiaci versenyt a jövőben a konvergenciából kifolyólag a mobilitás és a széles sávú szolgáltatások jelentőségének további növekedése fogja meghatározni.
2006 első félévében jelentős lépések történtek az elektronikus hírközléspiaci verseny fokozásának érdekében.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság a végződtetési és hurokátengedési díjak mértékének mérsékléséről szóló döntéseinek hatására a jelentős piaci erejű szolgáltatóknak nagymértékben csökkenteniük kell a hurokátengedés egyszeri és havidíjait. A hatóság e döntéseivel javulhatnak a kisebb szolgáltatók hálózathoz való hozzáférésének esélyei, ezáltal is élénkítve a szolgáltatók versenyét a helyi piacokon.
A technológiai konvergencia növekvő jelentőségére tekintettel megszületett a földfelszíni digitális televízió-műsorszórás elterjedését lehetővé tevő jogszabály tervezete.
A hálózati információbiztonság és interoperabilitás megteremtése érdekében 2006-ban megkezdődött a kritikus infrastruktúra elemeinek modellértékű felmérése az elektronikus hírközlési szolgáltatók körében.

A Közháló program 2004. évi elindulása óta 7300 széles sávú internetelérést biztosító hálózati végpont épült ki közintézmények számára (5000 általános és középiskolában elhelyezett Sulinet-végpont, valamint 2300 Köznet-végpont, amely teleházakban, művelődési házakban, önkormányzatoknál, agrárkamarákban, könyvtárakban található). A GVOP 4.4. intézkedés a széles sávú hálózatok kiépítését szolgálta azokban a gazdaságilag elmaradott régiókban, ahol a szolgáltatók üzleti kalkulációk alapján még nem kezdték el (és várhatóan nem is kezdenék el) beruházásaikat. A széles sávú infrastrukturális lefedettség növeléséhez jelentősen hozzájáruló intézkedés mintegy 14 milliárd forintból 88 projekt megvalósulását tette lehetővé.
A Közháló program koncepciójának felülvizsgálata várhatóan 2006 végére lezárul. Ezt követően kerül kialakításra egy átfogó intézkedési csomag a hazai széles sávú hálózatok fejlesztésére, amelynek célja az európai uniós források által finanszírozott programok és a hazai finanszírozású programok végrehajtásának összehangolása – tekintettel arra, hogy az elmaradott térségekben végrehajtott szélessávú-fejlesztések várhatóan az Új Magyarország fejlesztési terv Gazdaságfejlesztési operatív programjának keretében folytatódnak. A 2007 utáni intézkedésekben fontos szerep hárul majd a könyvtárakra és művelődési házakra, illetve az integrált, többfunkciós intézményi fejlesztésre.

Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Mennyit is keres valójában egy IT-szakember?

Közel ezer IT-szakember bevonásával készített felmérést a No Fluff Jobs állásportál, akik azzal forradalmasítják az IT-toborzást, hogy hirdetőiknek kötelezővé tették a fizetési sáv megadását. A portál online kérdőíves kutatásának célja az volt, hogy világos képet kapjunk arról, milyen céges juttatások és előnyök fontosak valójában az informatikusok számára, de az is kiderült, pontosan mennyit keres átlagosan egy szakember.

2020. október 30. 19:18

Tudatosak és felkészültek a millenniumi és a Z generáció tagjai

Meglehetősen tudatosak és felkészültnek érzik magukat a millenniumi és a Z generáció tagjai, ha a pénzügyekről van szó. Hosszabb távra is vannak pénzügyi terveik, rendelkeznek megtakarítással, úgy érzik, rendelkeznek a megfelelő tudással és információkkal, ugyanakkor a koronavírus-járvány miatt sokan borúsan látják a pénzügyi jövőjüket – többek között ezek jellemzik az 1980-as években és az 1990-es évek első felében született millenniumi, illetve az őket követő Z generáció tagjait a nemzetközi kutatások szerint. 

2020. október 30. 15:49

Új honlapot indított a Raben Group

Élesítette megújított honlapját a Raben Group. Az Európa tizenhárom országában – köztük Magyarországon is – jelen lévő logisztikai szolgáltató oldalán az ügyfelek még egyszerűbben érhetik el és kezelhetik egyedi adataikat, illetve kaphatnak naprakész információt a megrendelt szállításaikkal kapcsolatban. A portál emellett szorosabb kapcsolattartást tesz lehetővé a cégcsoport partnerei és munkatársai között, ezzel még professzionálisabb kiszolgálást biztosít.

2020. október 30. 14:07

Több mint 270 munkatárs csatlakozott a Vodafone tartós távmunkaprogramjához

Home Agent néven indított állandó távmunkaprogramot a Vodafone Magyarország meglévő és újonnan belépő ügyfélszolgálatos kollégák körében – ezzel úttörő szerepet vállalva az innovatív, digitális munkavégzés kialakításában. A programmal a távközlési vállalat lokációtól függetlenül kíván munkalehetőséget teremteni, olyan munkavállaók számára, akik otthonaikat nem – vagy csak korlátozottan – tudják elhagyni, vagy olyanok számára, akik csekély munkalehetőséggel bíró térségben élnek. A Home Agent sikerét mi sem mutatja jobban, minthogy az elmúlt pár hónapban már 270-en jelentkeztek a programba. 

2020. október 30. 12:41

Még a gumiabroncs is rózsaszín a Bridgestone októberi kampányában

Saját szuperhősnővel, rózsaszín abronccsal és maszkosztással kampányolt a Bridgestone Tatabánya a rendszeres mellrákszűrés és önvizsgálat mellett. Az abroncsgyár a dolgozók bevonásával immár második alkalommal hívja fel a figyelmet a nők ezreit érintő daganatos betegség elleni küzdelemre. A vállalat matricákkal, plakátokkal és díszkivilágítással rózsaszínbe öltöztette a gyárat, ingyenes mellrákszűrést biztosított női dolgozói számára, rózsaszín szalagos szájmaszkokat osztott Tatabányán és Környén, adományt gyűjtött a Szent Borbála Kórháznak, illetve az üzemben játszódó edukációs képregényt készített a mellrákszűrésről.

2020. október 30. 11:30

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Van még idő jelentkezni az „Az Év Honlapja” pályázatra!

2020. október 15. 12:15

EasyBID – Header Bidding megoldás az Adverticumtól

2020. október 8. 15:45

A Bosch új koronavírus tesztje 39 perc alatt ad megbízható eredményt

2020. szeptember 30. 14:58

A vírusveszély miatt idén online rendezik meg a cégvezetők csúcskonferenciáját

2020. szeptember 21. 10:11
online sportfogadás