A cégek nagy részének nincs hosszú távú mobilinformatikai stratégiája
A nemzetközi felmérés nyomán a mobilitásra való felkészültség három területét vizsgálták:
- alkalmazások és adatközpontok távoli elérésének lehetősége
- csoportmunka és a hatékony kommunikáció támogatása
- a fő vállalati eszközök, erőforrások és munkaerő elhelyezkedésének és állapotának nyomon követése.
A felmérés számos hangsúlyos pontra mutatott rá. Igaz ugyan, hogy a cégek már napjainkban is nagyszámú mobilmegoldást alkalmaznak (pl. WLAN, távmunkakörnyezet, távoli elérés és mobil e-mail), azonban ezeket nem egységes formában, hanem csak ad-hoc jelleggel használják. A kutatás szerint cégek több mint 60 százalékának nincs hosszú távú mobilinformatikai stratégiája. Ráadásul az adatokból az is kiolvasható, hogy minden negyedik cég esetében potenciális veszélyt jelent az ágazati és hatósági előírások be nem tartása, valamint hogy többségük még semmilyen lépést nem tett annak érdekében, hogy a kritikus fontosságú vállalati eszközöket a hálózat részévé tegye.
A Mobility Quotient felmérés eredményei egyértelművé teszik a mobilmegoldások térnyerését az alábbi területeken:
- A vizsgált cégek 65 százaléka rendelkezik valamilyen WLAN-megoldással.
- 55 százalékuk használ mobil e-mailt.
- 40 százalékuk már ellátta mobil alkalmazottait laptopokkal és okostelefonokkal.
- 48 százalékuk használ IP-telefonokat, 32 százalékuk pedig szoftveres telefóniát.
A mobiltechnológia elterjedésével párhuzamosan azonban még mindig komoly problémát jelent a cégeknek a mobilitással együtt járó biztonsági kihívások kezelése. Minden negyedik válaszadó eltérő vezetékes és vezeték nélküli biztonsági szabályrendszerről számolt be, és a megkérdezettek mintegy 60 százaléka állította, hogy nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel a rádiófrekvenciás (RF) fenyegetések figyelésére. Ez utóbbi azt is jelzi, hogy ezek a cégek aligha tudnak megfelelni az ágazati előírásoknak. Ráadásul a megkérdezett cégek többségének jelenleg nincs semmilyen hosszú távú mobil informatikai stratégiája, ami azt jelenti, hogy még ma is sokkal inkább reaktív, mint proaktív megközelítési módot alkalmaznak ezen a téren.
Mobility Quotient
A Cisco Mobility Quotient felmérésben eddig több mint ezren vettek részt (elsősorban igazgatói vagy ügyvezetői beosztásban lévő felsővezetők), a húszfős kisvállalatoktól kezdve egészen a tízezer alkalmazottnál is többet foglalkoztató óriásvállalatokig. A Cisco weboldalán bárki elvégezheti a felmérést saját cégére vagy intézményére vonatkozóan, a válaszokból pedig az átlagos eredmény mellett kiszámíthatók a fő területekre, vagyis az üzleti rálátásra, az együttműködésre és a tudatosságra vonatkozó egyedi értékek is.
- Az Insight Mobility Quotient pontszám azt jelzi, hogy a munkavállalók mennyire képesek meghozni pontos, adatokon alapuló döntéseket, illetve mennyire tudják új adatokkal gazdagítani a szervezetet.
- A Collaboration Mobility Quotient mérőszámmal érzékeltethető, hogy az alkalmazottak milyen könnyen és hatékonyan tudnak kapcsolatot létesíteni a munkatársakkal, üzleti partnerekkel, illetve ügyfelekkel folytatott napi szintű üzleti tevékenység során.
- Az Awareness Mobility Quotient pontszáma pedig arra utal, hogy milyen mélyen térképezte fel az adott cég a szokásos üzleti folyamatok végrehajtása szempontjából kulcsfontosságú tárgyi eszközöket és emberi erőforrásokat.
A Cisco Mobility Quotient online felmérés itt érhető el.
Kapcsolódó cikkek
- Biztonságos üzleti szolgáltatások bárhol, bármikor, bármely hálózaton
- A Cisco felvásárolja a BroadWare Technologiest
- A Magyar Telekom elsőként épít ki új generációs IP-hálózatot Magyarországon
- Cisco IP telefóniát vezetett be a Richter Gedeon
- Cisco Systems: javuló negyedéves eredmények
- SAP-Cisco csoportmunka megoldások
- Cisco Broadband Barométer: internet felhasználás terén még nagyok az elmaradásaink
- Hungexpo: Cisco IP telefónia a kiállítóknak is
- Az S&T Magyarország Kft. a világ tíz legjobb Cisco partnere között
- Online munka- és állásközvetítés: Vienna.hu
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Az AI használata a munkavállalók 22%-át érinti a magyar ingatlanpiacon
A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap az ingatlan- és építőiparban, de vajon hogyan áll Közép-Európa ezen a téren? Egy friss kutatás szerint a magyar ingatlanpiacon dolgozók mindössze 22%-a használ mesterséges intelligenciát, 23%-uk napi szinten, 46%-uk pedig heti rendszerességgel, de mégis érzékelhető a változás: az ingatlan- és építőiparban dolgozók 60%-a mindhárom piacon kifejezte, hogy szívesen elsajátítaná az új technológia alkalmazását.
Az állam megteheti, hogy digitalizál, kérdés, hogy miként fogjon hozzá
A modern közigazgatás támogatja a modern gazdaságot, és a kormányok és a közszféra szervezetei is haladnak a digitális átalakulás útján. Most azonban gyorsítaniuk kell a tempón, és dolgozniuk kell azon, hogy megfeleljenek állampolgáraik elvárásainak. A KPMG a Global Tech Report 2024 adatai alapján igyekezett választ adni a digitális közigazgatással kapcsolatos aktuális kérdésekre, és felvázolni azokat a lehetséges lépéseket, amelyeket a kormányzati tisztviselők tehetnek meg a digitális átalakulás érdekében. Az adatok 118 kormányzati technológiai vezető és döntéshozó válaszain alapulnak, többségében (60%) Európából, továbbá Ázsia és a Csendes-Óceán térségéből (21%), valamint Észak-, Közép- és Dél-Amerikából (19%).
A félelem és a kapzsiság irányítja a kriptopiacot
A befektetői hangulat jelentősen befolyásolja a kriptovaluták értékét a metaverzum kriptopiacán visszaeséskor – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem új kutatásából.
Fiatalokkal erősíthet Európa: a Z generáció és az innováció lehet a jövő kulcsa
Fokozódik a globális verseny. A sikeres európai gazdaság egyik meghatározó eleme az erős innovációs ökoszisztéma és a tehetséges fiatalok képzésének támogatása. Az innovatív életforma, a hibázás kultúrája és az együttműködések fontossága is szóba került a „Z generáció – Az innovátorok új generációja” című konferencián, melyet az idei Bosch×Richter Innovátorok Napja alkalmából rendeztek meg a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon.
A vállalatok önmérsékletére is szükség lenne a mérnökhiány csökkentéséhez
Évekkel ezelőtt az IVSZ kongatta meg a vészharangot amiatt, mert több mint húszezer IT-s hiányzik a hazai gazdaságból. Ekkor számos gyorsképző intézet gondozásában, kb. egy éves képzés után a diákok kaptak egy papírt arról, hogy egy adott nyelven tudnak programozni. Ettől még nem lettek IT szakemberek, de enyhítették a fennálló kritikus helyzetet.