Prim Hírek

A UPC 2007-ben már negyedik alkalommal végzett az egész kontinensre kiterjedő felmérést a világ legnagyobb fogyasztói piackutató intézetével, a Research Internationallel együttműködésben arról, hogy az európai nézők mindennapi életében milyen szerepet tölt be a televízió. Az idei, a gyermekek tévézését és a felnőttek ezzel kapcsolatos hozzáállását vizsgáló felmérés eredménye szerint az európai szülők többsége (57%-a) a jelenleginél szigorúbb ellenőrzést tart kívánatosnak a tévéműsorok tartalma felett. Összességében csupán 3%-uk vélekedik úgy, hogy lazíthatnának a médiahatósági felügyeleten. A nagyobb mértékű beavatkozásra a válaszadók több mint háromnegyede szerint a tévés tartalmak túlzott erőszakossága miatt lenne szükség, de 56%-ban a szexuális jelenetek elburjánzása miatt is indokoltnak tartják ezt.

A tévés erőszak és szex a fő oka annak is, hogy a szülők kétharmada bizonyos műsoroktól eltiltja gyermekét. Zömében (74%) a szülők önállóan vagy a gyerekkel közösen döntik el, hogy mit nézzenek és mit ne, a látottakat pedig túlnyomó többségük (83%) kisebb-nagyobb rendszerességgel megbeszéli, együtt értékeli csemetéjével.

Tévézés szülői kontroll nélkül

A magyar családok azonban meglehetősen elütnek az európai átlagtól. A felmérés kimutatta, hogy Európa keleti felén a gyerekek általánosságban több szabadságot élveznek a tévéképernyő előtt, mint nyugaton. Hazánk pedig még a regionális mezőnyből is kiemelkedik. Miközben például Franciaországban a szülők 96%-a valamiképpen beleszól abba, hogy mi mehet a tévében, ha a gyerek is látja, nálunk a családok csaknem felében (47%) a gyermek szülői kontroll nélkül, teljesen egyedül határozhat arról, hogy mit néz meg. Ez természetszerűleg a gyerekek életkorának előrehaladtával egyre inkább így van, de jellemző, hogy már öt éves kor alatt is a kicsik 16 százaléka egyedül dönthet a tévézésről.

A többség kétévesen már saját tévét néz

Ez pedig azért is lehetséges, mert a hazai gyerekszobák több mint felében (56%) – Románia után a második legnagyobb arányban – külön tévékészülék található, s már az öt év alattiak közül is minden 5. gyerek akár önállóan is tévézhet a szobájában.  Az európai átlag ezzel szemben 41%, de például a gazdag Svájcban csupán a családok 18%-ában van a gyerekeknek külön tévéjük. A magyar ifjak többsége (42%) legkésőbb kétéves korától, de 21%-ban már egyévesen vagy ennél is hamarabb a képernyő elé ülhet, és mindössze 7% azok aránya, akik csak négyéves koruk után nézhetnek először tévét. Németországban ez utóbbi arány 38%! Ez azért is meglepő, mert mindeközben a magyarok között vannak a legnagyobb arányban (több mint egyharmadnyian), akik bizony folyamatosan aggódnak, hogy gyermekük magára maradva olyan jeleneteket lát a tévében, amelyeknek a megtekintésével ők nem értenek egyet.

Csúcstartók napi három óránál is többel

A szülői engedékenység (vagy felelőtlenség?) eredményeként egész Európában a magyar gyermekek időznek a legtöbbet a villódzó képernyő előtt: kétharmaduk több mint másfél órát, csaknem egyharmaduk (29%) pedig három óránál is többet tölt naponta tévézéssel. Minél nagyobbak, annál többet maradnak, de nagyon korán kezdik: már a legkisebbek, az öt év alattiak közül is minden második túlszárnyalja a napi másfél órát. Az európai országok sorában ez egyedülálló teljesítmény. Svájcban például a nagy többség legfeljebb napi 90 percet tévézik és csupán a gyerekek 4%-a marad 3 óránál is tovább.

Nem oszt, nem szoroz

Tovább súlyosbítja a helyzetet – bár a kontinensen ez nem kirívó –, hogy a magyar szülők csaknem egyharmada soha vagy rendszeresen nem tévézik együtt csemetéjével, s a többiek is leginkább csak az ártalmatlanabb gyerekműsorokat, filmeket és szórakoztató adásokat tekintik meg közösen. Az otthonok 21%-ában pedig soha nem beszélik meg, mit is láttak a tévében. Az előzmények ismeretében nem csoda, hogy minden nép közül leginkább a magyar szülők gondolják úgy, hogy a tévé semmilyen negatív vagy pozitív hatást nem gyakorol a gyerekekre. Idehaza csupán a felnőttek harmada véli úgy, hogy a tévézés agresszívvá teheti a kicsiket vagy félelmet kelthet bennük. Más nemzetekhez képest a legtöbben a magyarok közül gondolják azt, hogy a médiafelügyeleten nem is szükséges változtatni, az úgy jó, ahogy van; de azért itthon is valamivel többen vannak, akik szerint több szigor is elkelne a műsortartalmak hatósági ellenőrzésében. A leginkább egyébként a franciák és a szlovákok szeretnének szigorítani, a románok, osztrákok és svájciak pedig enyhíteni a felügyeleten.

Mindent összevetve azért a magyaroknak is valamivel több mint a fele nyilatkozott úgy a felmérés során, hogy a tévézésnek kedvező hozadékai is lehetnek a gyerekek számára, hiszen az bővítheti általános ismereteiket és akár a nyelvtudásukat, nyelvértésüket is erősítheti. A legjobb gyerekműsorokat sugárzó csatornának a szülők idehaza a Minimaxot tartják (49%), melyet a ranglista elején még a Cartoon Network (44%) és a Jetix (11%) követ.

Az eredmények ismeretében a UPC hazai vállalata jövőre széles körű ismeretterjesztést szeretne végezni annak érdekében, hogy a kisgyermekes szülők idehaza felelősségteljesebben használják a sokcsatornás televíziós szolgáltatásokat.