Program az információs társadalom fejlesztésére
Közösen indít programot az információs társadalom alkalmazkodó képességének növelésére a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács és a magyar kormány, illetve a Microsoft - jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója az Országgyűlés informatikai és távközlési albizottságának ülésén hétfőn Budapesten.
A TITAN, Tréning-keretprogram az Információs Társadalom Alkalmazkodóképességének Növelésére akciót a Microsoft kezdeményezte. A kezdeményezés lényege, hogy a magyar piacon is minél több jól képzett információ- és kommunikációtechnológiai szakembert képezzenek a magyar vállalatok nemzetközi versenyképességének növelése és az e-Befogadás társadalmi és gazdasági alapjainak megteremtése érdekében.
A program megvalósításával kapcsolatos szándéknyilatkozatokat az érintettek, így a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács (MEFIT) és a magyar kormány, a Microsoft, illetve az öt parlamenti párt képviselői hétfőn az albizottság ülésén írták alá.
Az ülésen Gyurcsány Ferenc elmondta: 100-150 éve az írástudás elterjesztése jelentette a nagy kihívást. Ebben sikeresek voltunk, ám most egy másik kihívással kell szembe nézni, azaz a digitális írástudás képességét kell elvinni mindenkihez.
Hozzátette: több program is indult már e célok elérése érdekében, s ezeket egészíti ki a TITAN.
A TITAN program három célt fogalmaz meg, így azt, hogy a kis- és közepes vállalkozások számára is a hétköznapok természetes része legyen a magas fokú számítógéphasználat és a digitális írástudás.
A másik cél az, hogy csökkenjen az informatikai szakemberhiány, ami nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is érzékelhető.
A harmadik cél pedig az, hogy az általános oktatás keretében is tanítsák a digitális írástudást, a számítógépes ismereteket.
A program legfontosabb újdonsága az, hogy azt az informatikai szektor üzleti és társadalmi résztvevői a kormánnyal együtt hozták létre, s közösen is valósítják meg.
Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter az ülésen kifejtette: a fenntartható gazdasági növekedéshez a foglalkoztatás bővítésén keresztül vezet az út. A megfelelő képzettség azonban ma már sokszor gátja a foglalkoztatásnak. A szándéknyilatkozat, illetve a program célja az, hogy a vállalkozások tízezreihez és az emberek százezreihez jusson el a digitális írástudás.
Steve Ballmer kifejtette: a digitális tudás nagyon fontos része a versenyképességnek, mint ahogyan a technológiai innováció is.
Hozzátette: a program alapvetően arra koncentrál, hogy az informatikai képességeket és képzettséget javítsa annak érdekében, hogy javuljon a foglalkoztatottság és az emberek, cégek versenyképessége.
A megállapodás kapcsán kiadott sajtóanyagban szerepel, hogy az unióban a bruttó hazai termék (GDP) növekedésének negyedét, illetve a termelékenységi növekedés 40-50 százalékát az információ- és kommunikációtechnológiai szektor (ICT) adja. Ugyanakkor Európában egyre kevesebb a jól képezett ICT-szakember.
Kérdésekre válaszolva Drajkó László, a Microsoft Magyarország vezérigazgatója elmondta: most a létrehozás fázisában van program.
A tervek szerint a január 1-jétől már életképes program jórészt uniós forrásokra épül. A projekt minden kis- és közepes cég számára elérhető lesz azért, hogy növelni tudják digitális képességeiket.
A cél az, hogy az első évben 10 ezer informatikai szakemberhez, 25 ezer üzleti vezetőhöz jusson el a program, illetve ezen túlmenően százezres nagyságrendben a munkavállalókhoz is.
A mintegy 10 milliárd forint forrásigényű TITAN-programot 2009-2010-2012-re tervezik, s a cégek elsősorban abban támogatják a képzési projektet, hogy az eljusson mindenkihez.
Bajnai Gordon hozzátette: az Új Magyarország Fejlesztési Tervben már most is vannak források a program finanszírozására, amelyeknek egy része már 2008-ban is hozzáférhető.
A programban részt vesz még a Cisco, a HP és az Intel magyar leányvállalata, a Magyar Telekom, a rEVOLUTION Software, az Xapt, a FreeSoft, valamint az Inforum, illetve az Informatikai Vállalkozások
Szövetsége is.
Kapcsolódó cikkek
- Fontos frissítések Windows rendszerekhez
- A szoftverhonosítás lesz a következő téma a látássérültek informatikai klubjában
- Telefonos tolmácsszoftver a Microsofttól
- Két kritikus frissítés a Microsoft májusi csomagjában
- Megérkezett az első Microsoft-szoftver a Nokia mobiljaira
- eVITA: fórum az életvitelt segítő infokommunikációs technológiákról
- 60 százalék alatt az Explorer
- Halo Reach béta május 19-én
- Négyszázmillió felett az internetezők száma Kínában
- H.264-gyel érkezik az IE9
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Process Solutions: Mit várnak el a gazdasági vezetők és a cégvezetők a könyvelési szolgáltatójuktól?
A technológiai fejlődés és az üzleti környezet változásaival párhuzamosan a cégvezetők, vállalati döntéshozók elvárásai is folyamatosan változnak. Nemcsak a törvényi megfeleltetéssel kapcsolatos kötelezettségek betartását várják el könyvelőiktől, hanem stratégiai partnerséget és technológiai innovációt is.
Bemutatta legmodernebb újításait a Huawei Dubajban
Legújabb, innovatív viselhető-, audió- és irodai okoseszközeit mutatta be a Huawei a Dubajban rendezett nagyszabású nemzetközi eseményén.
Telefonunk tárhelye kihat készülékünk működésére
A technológia fejlődésével egyre nagyobb jelentősége van az okostelefonok tárhelyének. Az egyre jobb minőségű képek és videók, a komplex alkalmazások és az MI megoldások mind egyre inkább csak igénylik a tárhelyet. Ugyan a HONOR eszközei kifejezetten magas tárhellyel érkeznek, mi magunk is tehetünk azért, hogy a legtöbbet hozzuk ki belőlük.
Vissza a valóságba a Nokia 3210-zel
25 évvel az eredeti megjelenése után a Human Mobile Devices (HMD) idén újra elhozza a legendás Nokia 3210-et – most megújult, izgalmas "Y2K" arany, tengerkék és sötétszürke színekben. A cél pedig ezúttal sem más, mint összekötni az embereket – csakhogy ezúttal a képernyőtől való elszakítással.
Még mindig óvatlan az online vásárló magyarok ötöde
A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.