Internetezési trendek a közép- és kelet-európai térségben
A magyar felnőtt lakosság közel fele havi rendszerességgel internetezik - derül ki a GfK Csoport által tizenhét közép- és kelet-európai országban, 2009 májusában készült felmérésből.
![](/download/viewattach/73854/1/0/internet1.gif)
A mobiltechnológia 2009 eleje óta látványosan terjed: a lakosság körében kezdetben népszerű ADSL-technológiát egyre inkább kiszorítja a kábelinternet. A távközlési piacon egyre nagyobb szerephez jutnak a kapcsolt szolgáltatások, vagyis a több távközlési szolgáltatást,
egyebek mellett vezetékes telefont, mobiltelefont, televízió- és internetszolgáltatást is magukban foglaló úgynevezett triple vagy 4 play csomagok.
Szlovéniában, Ausztriában és a balti államokban az internetezők aránya jóval meghaladja az 55 százalékot. A közép- és kelet-európai térség felnőtt lakosságának közel fele legalább havi rendszerességgel internetezik. 2008 tavaszán ugyanezen térség lakosságának kevesebb mint 40 százaléka csatlakozott a világhálóhoz.
A térség online szempontból legfejlettebb országa Észtország, 70 százalékos internethasználati aránnyal. Őket követik a szlovénok 68 százalékkal, majd a másik két balti állam és Ausztria következik 55-60 százalékos eredménnyel. Az öt listavezető országot Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia követi szinte megegyező internethasználati aránnyal: ezekben az országokban a lakosság 51-52 százaléka lép fel a világhálóra havonta legalább egyszer.
Macedóniában és Horvátországban az internetező felnőtt lakosság aránya meghaladja a 45 százalékot. Ezzel szemben a balkáni államok jelentősen le vannak maradva a térség vezető országaitól, hiszen ezekben az országokban az internethasználók aránya 31-35 százalék közötti, 2009 tavaszán az ukránok alig egyötöde használta a világhálót. Az észtek és a szlovének háztartásainak háromnegyede rendelkezik online kapcsolattal. E két országot Lettország és Ausztria követi 60 százalékos otthoni internetellátottsággal.
A GfK Csoport 17 ország bevonásával - Ausztria, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna - minden évben felméri a közép- és kelet-európai lakosság internetezési szokásait. A jelenlegi felmérés keretében országonként 1 000 főt kérdeztek meg.
Kapcsolódó cikkek
- Negyven milliárd euró szélessávú internethálózat kiépítésére
- Kínában 100 millióan használnak szélessávú internetet
- Új tenger alatti kábellel nagysebességű internet Afrikában
- 500 millió szélessávú internetező jövőre
- Nemzeti Digitális Közmű, az új varázsszó
- A vidék számítógépes ellátásának gyorsítását sürgeti Brüsszel
- Jövőre egész Németországban lesz szélessáv
- Baja: mindenkihez el kell juttatni a digitális közművet
- Digitális közbizalom szükséges az internet további elterjesztéséhez
- 2,2 millió internet-hozzáférés Magyarországon
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
„Mit lájkol a gyerek?” – A szülőket segíti az NMHH új kiadványa
A közösségi médiafelületek használata ma már a fiatalok mindennapjainak részévé vált, ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kiemelt figyelmet fordít az ezen felületek kínálta lehetőségekre és kockázatokra.
Magasabb ponthatárok mellett több mint 4400 elsőéves jutott be a Széchenyi-egyetem minőségi képzéseire
Összesen 4409 elsőéves kezdheti meg tanulmányait a győri Széchenyi István Egyetemen szeptemberben. A ponthatárok a szakok jelentős részén emelkedtek a tavalyihoz képest, van olyan, amelyre 487 ponttal lehetett csak bejutni. Mindez azt mutatja, hogy felkészült hallgatók érkeznek az intézmény magas színvonalú képzéseire.
A HONOR 200 Pro és a mesteri fotózás: fejlődés a Studio Harcourt hagyatékával
Rengeteg ikonikus személyiség mögött ott rejlik egy olyan portré, amely nemcsak a személy lényegét ragadja meg, hanem az örökségét is megörökíti. A hírességektől a politikusokig a portrék alakították a történeteket és magáról az emberiségről alkotott képünket.