"Okos városok" Magyarországon

forrás Prim Online, 2011. június 5. 12:13

Veszprémben bemutatták az MTA Regionális Kutatások Központjának Nyugat-magyarországi Intézete Okos városok (Smart cities) címmel készült tanulmányát. A tanulmány megállapításai nyomán számos konkrét lehetőség körvonalazódott a hatékony városüzemeltetéstől az intelligens közlekedésirányítási megoldásokon át a mobiltechnológiákon alapuló turistairányító rendszerekig. A városok „okos” projektterveikhez EU-s és kormányzati forrásokért is pályázhatnak.

Mitől lesz okos egy város? Egy város attól lehet „okos(abb)”, élhetőbb, ha sikerül az emberi tőkébe, a hagyományos és modern (információs és kommunikációs) infrastruktúrába tett befektetéseivel ösztönöznie a fenntartható gazdasági fejlődést és a magas életszínvonalat, miközben a természeti erőforrásokat bölcsen kezeli. Az „okos” város ma már sokféle „okos” technológiát használhat, fejtette ki a bemutatón Veres Zsolt, az IBM vezérigazgatója, hiszen „az újszerű információ elemzési technológiák révén képesek vagyunk a különböző érzékelők és mérőműszerek által összegyűjtött nagy mennyiségű adat értelmezésére, új összefüggések feltárására és tudás megszerzésére”. Ezek alapján pontosabban és gyorsabban meghatározhatjuk a szükséges beavatkozási lépéseket, mellyel hatékonyabbá tehetjük rendszereinket, folyamatainkat és infrastruktúránkat. Az ilyen új intelligencia elterjedése teheti a várost és működését igazán okossá.

Az IBM azért adott kutatási megbízást az MTA szakmai intézetének, hogy megbízható, egzakt képet kaphassunk arról, városaink milyen adottságokkal, lehetőségekkel, már elért eredményekkel mérlegelhetik a számukra legfontosabb „smart” fejlesztések irányát. Dr. Lados Mihály, az MTA RKK Nyugat-magyarországi Intézetének igazgatója, a munkacsoport vezetője elmondta, a kutatásba bevont városokat a működési, felhasználói és infrastrukturális rendszerüket legteljesebben reprezentáló dimenziók mentén vizsgálták.

A következő területek adatait elemezték: 1. emberek (egészségügy, oktatás, közbiztonság,); 2. üzleti élet (üzleti környezet, adminisztrációs terhek); 3. városi szolgáltatások  (önkormányzatok lakosság irányában nyújtott teljesítménye) 4. kommunikáció (széles sávú, vezeték nélküli kommunikáció lehetősége, telefon- és számítógép használat); 5. közlekedés (személygépkocsik, az utak minősége, repülőterek, kikötők); 6. vízgazdálkodás (vízszolgáltatás, csatornázás); 7. energia (gáz- és villanyszolgáltatás, megújuló energiaforrások). Elkülönített szempontként figyelembe vették a városok egyes alterületekre kidolgozott stratégiáit, koncepcióit, illetve ezek megvalósulását is.

Pillanatkép kilenc vidéki városunkról: eltérő dinamikájú alrendszerek


A kutatás rávilágított azokra a területekre (alrendszerekre), ahol az egyes városok adottságaiknak vagy korábbi fejlesztéseiknek köszönhetően kiemelkedően teljesítenek. Az „emberek” alrendszerben az olyan nagy egyetemi központtal rendelkező városok bizonyultak a legsikeresebbeknek, mint Szeged, Pécs, melléjük csatlakozott a szintén kiváló humán adottságokkal rendelkező Veszprém is. Az üzleti alrendszerben Győr, Veszprém, Tatabánya és Szeged fejlettsége emelkedett ki, a kommunikációs alrendszerben Székesfehérvár és Győr kiváló pozíciója rajzolódott ki. A közlekedési alrendszerben is kiemelkedett Székesfehérvár, amelyet három város: Miskolc, Veszprém és Pécs követ. Az energiagazdálkodás és vízgazdálkodás területén pedig nem volt jelentős különbség az egyes városok között.

E vizsgálat nem törekedett nemzetközi összehasonlításra, de az IBM korábbi kutatásai azt mutatják, hogy ha a „smart” jellemzők 10-es skáláján a legfejlettebb nyugat-európai városok, mint Stockholm vagy Koppenhága jellemzően 7,4 pontot érnek el, akkor a kutatásba bevont magyar városok átlagosan 4,6 pontot kapnának.

Hogyan tovább?

Az „okos” város típusú projektekhez nemzetközi (főként európai uniós) és hazai támogatási rendszerek is biztosítanak külső erőforrásokat. A magyar kormány információs és kommunikáció technológiai fejlesztési tervei leginkább kézzelfoghatóan a 2011-2014 közötti kormányzati ciklusra szóló Digitális Megújulás Cselekvési Terv dokumentumban jelennek meg. Akciójavaslatai a gazdaság talpra állítását, a versenyképesség növelését és a polgárok kényelmét szolgálják. Finanszírozásához az Új Széchenyi terv biztosít majd forrásokat, illetve számítanak európai uniós forrásokra, valamint vállalkozói önrészre is.

Az első magyarországi „Okos városok” kutatási összefoglalót esettanulmányok gazdag gyűjteménye zárja. Pármától, Cheshire-en át Pilsenig és Stockholmig láthatjuk példáit a városi működést hatékonyabbá tevő fejlesztéseknek. Az egyik városban a turisták útvonalát optimalizáló rendszert építettek ki, másutt hatékonyabbá és jobb színvonalúvá tették a szociális ellátást, mérsékelték az adminisztrációs terheket, enyhítettek a közlekedés zsúfoltságán, vagy éppen intelligens vízmérő órákkal csökkentették egy város ökológiai lábnyomát.

Itthon az IBM a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karával együttműködve, a városok vezetésével, illetve a városüzemeltetésben dolgozó szakemberekkel közösen határozott meg olyan konkrét területeket, amelyeket az új technológiákat alkalmazva egy modern városüzemeltetési rendszer segítségével hatékonyabban lehetne működtetni. Ehhez számos sikeres példa áll rendelkezésre, melyek adaptációjaként a külföldön jól vizsgázó rendszerek a magyar városokat is támogathatják.

·    Intelligens közlekedés (közösségi közlekedés modernizációja és optimalizálása, közösségi közlekedést vonzóvá tevő szolgáltatások és kedvezményrendszerek kialakítása)
·    Intelligens városüzemeltetés (eszköz és létesítmény életcikluskövetés, probléma bejelentést és megoldást követő rendszer, intelligens fogyasztásmérés és energiagazdálkodás)
·    Intelligens turisztika (a régióba látogatók számának növelése a digitális marketing eszközeivel és új elektronikus szolgáltatásokkal, pl. kedvezményeket biztosító városi kártya bevezetésével).
·    Intelligens elektronikus ügyintézés (modern portálmegoldások, papírmentes ügyvitel, üzleti intelligencia és analitika alkalmazása, mobil eszközökről is elérhető felhő alapú informatikai rendszerek)
 

Kulcsszavak: közigazgatás

Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Új funkciókkal és erős társadalmi üzenettel érkezik a LiveRobe 2.0

A divatfogyasztókat tudatosságra ösztönző LiveRobe béta verziójának tavalyi sikerei után most izgalmas újításokkal, új dizájnnal, valamint egyszerű fizetési móddal és személyre szabott szállítási opciókkal tér vissza az alkalmazás, ami júliusig folyamatosan egyéb újításokkal várja felhasználóit. A LiveRobe már ingyenesen letölthető iOS és Android eszközökre.

2020. május 29. 19:05

Kelet-Közép-Európa távközlési piacát kevésbé érintheti a válság

A koronavírus-járvány kezdete óta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendszeresen készít összefoglalókat a hírközlési piac alakulásáról, amelyekhez többek között nemzetközi elemzőcégek előrejelzéseit és távközlési vállalatok elemzéseit veszi alapul. A májusi összefoglalók kiemelt témái közé tartozik a távközlési cégek jövője és a mobiltelefon-értékesítés piacának jelenlegi helyzete. 

2020. május 29. 17:33

Jobb kapcsolódás, rugalmas hálózati sebesség

A Zyxel Networks, ma bemutatta legújabb modelljét, az XS1930 sorozat 10/12-portos Multi-Gigabit Okos Menedzselt Switch eszközét, amelyet kifejezetten a kis- és középvállalkozások számára terveztek, a még nagyobb hálózati rugalmasság és a WiFi 6 technológia maximális kiaknázásának érdekében.

2020. május 29. 15:59

A német kormány pénzügyi támogatást nyújt a magyar hallgatók számára

A világjárvány idején a német kormány pénzügyi támogatást kínál a magyar hallgatók számára. A Covid-19 miatt sok hallgató elvesztette a munkáját, amely lehetővé tette számukra a németországi tartózkodás finanszírozását. A Statista hivatalos adatai szerint négy külföldi hallgató közül három tanulmányainak teljes ideje alatt dolgozik, és jövedelmüket súlyosan sújtotta a világjárvány. Ezért Anja Karliczek német oktatási és kutatási miniszter bejelentette egy kamatmentes oktatási kölcsön program létrehozását a külföldi hallgatók tanulmányainak biztosítása érdekében. A németországi tanulmányokra szakosodott portál, a MyGermanUniversity adatai szerint közel 400 000 nemzetközi hallgató jár Németországban egyetemre, és ez a szám évről-évre csak nő.

2020. május 29. 14:40

Virtuális és fizikai használatra is alkalmas a Vodafone okostanterem-megoldása

A Vodafone Magyarország kínálatában már elérhető a Digitális Tanterem szolgáltatás, amely segítségével a piacon egyedülálló módon a tanórákat offline és online módon is le lehet bonyolítani. Az okostanterem keretszoftverét a SEOS adja, a hardveres megvalósításért, az üzembe helyezésért és az üzemeltetésért rendszerintegrátorként a Delta Csoport felel. A komplett, mindenre kiterjedő Digitális Tanterem szolgáltatás koncepcióját a Vodafone Magyarország alakította ki, az azokhoz szükséges eszközök szállítására és üzemeltetésére a Delta Csoporttal kötött együttműködési szerződést. 

2020. május 29. 13:12

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Fél évig ingyenes az Adverticum „DataMe DMP adatok" szolgáltatása

2020. április 30. 09:47

Az LG történetének legjobb üzemi eredményét érte el 2020. első negyedében

2020. április 29. 17:15

Gigafelvásárlás az oktatási piacon

2020. április 21. 10:32

Az ABB ingyenessé tette a digitális szolgáltatásokat

2020. április 20. 09:20
online sportfogadás