"Okos városok" Magyarországon

forrás Prim Online, 2011. június 5. 12:13

Veszprémben bemutatták az MTA Regionális Kutatások Központjának Nyugat-magyarországi Intézete Okos városok (Smart cities) címmel készült tanulmányát. A tanulmány megállapításai nyomán számos konkrét lehetőség körvonalazódott a hatékony városüzemeltetéstől az intelligens közlekedésirányítási megoldásokon át a mobiltechnológiákon alapuló turistairányító rendszerekig. A városok „okos” projektterveikhez EU-s és kormányzati forrásokért is pályázhatnak.

Mitől lesz okos egy város? Egy város attól lehet „okos(abb)”, élhetőbb, ha sikerül az emberi tőkébe, a hagyományos és modern (információs és kommunikációs) infrastruktúrába tett befektetéseivel ösztönöznie a fenntartható gazdasági fejlődést és a magas életszínvonalat, miközben a természeti erőforrásokat bölcsen kezeli. Az „okos” város ma már sokféle „okos” technológiát használhat, fejtette ki a bemutatón Veres Zsolt, az IBM vezérigazgatója, hiszen „az újszerű információ elemzési technológiák révén képesek vagyunk a különböző érzékelők és mérőműszerek által összegyűjtött nagy mennyiségű adat értelmezésére, új összefüggések feltárására és tudás megszerzésére”. Ezek alapján pontosabban és gyorsabban meghatározhatjuk a szükséges beavatkozási lépéseket, mellyel hatékonyabbá tehetjük rendszereinket, folyamatainkat és infrastruktúránkat. Az ilyen új intelligencia elterjedése teheti a várost és működését igazán okossá.

Az IBM azért adott kutatási megbízást az MTA szakmai intézetének, hogy megbízható, egzakt képet kaphassunk arról, városaink milyen adottságokkal, lehetőségekkel, már elért eredményekkel mérlegelhetik a számukra legfontosabb „smart” fejlesztések irányát. Dr. Lados Mihály, az MTA RKK Nyugat-magyarországi Intézetének igazgatója, a munkacsoport vezetője elmondta, a kutatásba bevont városokat a működési, felhasználói és infrastrukturális rendszerüket legteljesebben reprezentáló dimenziók mentén vizsgálták.

A következő területek adatait elemezték: 1. emberek (egészségügy, oktatás, közbiztonság,); 2. üzleti élet (üzleti környezet, adminisztrációs terhek); 3. városi szolgáltatások  (önkormányzatok lakosság irányában nyújtott teljesítménye) 4. kommunikáció (széles sávú, vezeték nélküli kommunikáció lehetősége, telefon- és számítógép használat); 5. közlekedés (személygépkocsik, az utak minősége, repülőterek, kikötők); 6. vízgazdálkodás (vízszolgáltatás, csatornázás); 7. energia (gáz- és villanyszolgáltatás, megújuló energiaforrások). Elkülönített szempontként figyelembe vették a városok egyes alterületekre kidolgozott stratégiáit, koncepcióit, illetve ezek megvalósulását is.

Pillanatkép kilenc vidéki városunkról: eltérő dinamikájú alrendszerek


A kutatás rávilágított azokra a területekre (alrendszerekre), ahol az egyes városok adottságaiknak vagy korábbi fejlesztéseiknek köszönhetően kiemelkedően teljesítenek. Az „emberek” alrendszerben az olyan nagy egyetemi központtal rendelkező városok bizonyultak a legsikeresebbeknek, mint Szeged, Pécs, melléjük csatlakozott a szintén kiváló humán adottságokkal rendelkező Veszprém is. Az üzleti alrendszerben Győr, Veszprém, Tatabánya és Szeged fejlettsége emelkedett ki, a kommunikációs alrendszerben Székesfehérvár és Győr kiváló pozíciója rajzolódott ki. A közlekedési alrendszerben is kiemelkedett Székesfehérvár, amelyet három város: Miskolc, Veszprém és Pécs követ. Az energiagazdálkodás és vízgazdálkodás területén pedig nem volt jelentős különbség az egyes városok között.

E vizsgálat nem törekedett nemzetközi összehasonlításra, de az IBM korábbi kutatásai azt mutatják, hogy ha a „smart” jellemzők 10-es skáláján a legfejlettebb nyugat-európai városok, mint Stockholm vagy Koppenhága jellemzően 7,4 pontot érnek el, akkor a kutatásba bevont magyar városok átlagosan 4,6 pontot kapnának.

Hogyan tovább?

Az „okos” város típusú projektekhez nemzetközi (főként európai uniós) és hazai támogatási rendszerek is biztosítanak külső erőforrásokat. A magyar kormány információs és kommunikáció technológiai fejlesztési tervei leginkább kézzelfoghatóan a 2011-2014 közötti kormányzati ciklusra szóló Digitális Megújulás Cselekvési Terv dokumentumban jelennek meg. Akciójavaslatai a gazdaság talpra állítását, a versenyképesség növelését és a polgárok kényelmét szolgálják. Finanszírozásához az Új Széchenyi terv biztosít majd forrásokat, illetve számítanak európai uniós forrásokra, valamint vállalkozói önrészre is.

Az első magyarországi „Okos városok” kutatási összefoglalót esettanulmányok gazdag gyűjteménye zárja. Pármától, Cheshire-en át Pilsenig és Stockholmig láthatjuk példáit a városi működést hatékonyabbá tevő fejlesztéseknek. Az egyik városban a turisták útvonalát optimalizáló rendszert építettek ki, másutt hatékonyabbá és jobb színvonalúvá tették a szociális ellátást, mérsékelték az adminisztrációs terheket, enyhítettek a közlekedés zsúfoltságán, vagy éppen intelligens vízmérő órákkal csökkentették egy város ökológiai lábnyomát.

Itthon az IBM a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karával együttműködve, a városok vezetésével, illetve a városüzemeltetésben dolgozó szakemberekkel közösen határozott meg olyan konkrét területeket, amelyeket az új technológiákat alkalmazva egy modern városüzemeltetési rendszer segítségével hatékonyabban lehetne működtetni. Ehhez számos sikeres példa áll rendelkezésre, melyek adaptációjaként a külföldön jól vizsgázó rendszerek a magyar városokat is támogathatják.

·    Intelligens közlekedés (közösségi közlekedés modernizációja és optimalizálása, közösségi közlekedést vonzóvá tevő szolgáltatások és kedvezményrendszerek kialakítása)
·    Intelligens városüzemeltetés (eszköz és létesítmény életcikluskövetés, probléma bejelentést és megoldást követő rendszer, intelligens fogyasztásmérés és energiagazdálkodás)
·    Intelligens turisztika (a régióba látogatók számának növelése a digitális marketing eszközeivel és új elektronikus szolgáltatásokkal, pl. kedvezményeket biztosító városi kártya bevezetésével).
·    Intelligens elektronikus ügyintézés (modern portálmegoldások, papírmentes ügyvitel, üzleti intelligencia és analitika alkalmazása, mobil eszközökről is elérhető felhő alapú informatikai rendszerek)
 

Kulcsszavak: közigazgatás

Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Digitális megoldással lesz még biztonságosabb a Balaton Sound

A tavaly 160 ezres látogatószámmal rekordot döntő Balaton Sound fesztivál idén is nagy figyelmet fordít a biztonságra a Safety First kezdeményezés révén. A tavalyihoz képest dupla annyi Safety First önkéntes áll munkába a fesztivál idejére és újdonság a Balaton Sound applikáción belül elérhető ún. SoundWatch fül, melynek segítségével meghatározható a fesztiválozók tartózkodási helye és az alkalmazáson belül közvetlenül segítséget is kérhetnek.

2019. június 17. 18:34

Változások a Liberty Global európai vezetőségében

A mai napon a Liberty Global bejelentette, hogy Erik Tveter, a vállalat kelet-európai régiójának igazgatója távozik a cégtől. Tveter 2009 óta erősítette a Liberty Global vezetői csapatát, mint a vállalat svájci kábelkommunikációs érdekeltségének vezérigazgatója, majd a kibővített, Ausztriát is magában foglaló közép- és kelet-európai régió vezetője. Ezt követően – egészen mostanáig – a kelet-európai cégcsoport vezérigazgatói és a UPC Svájc elnöki feladatait párhuzamosan látta el.

2019. június 17. 17:04

Az ABB automata pantográffal bővítette az e-busztöltési portfólióját

Az ABB – kiegészítve a fenntartható tömegközlekedést szolgáló, átfogó töltési megoldásait - piacra dobta rugalmas, automata áramszedőjét, amellyel az e-buszflották hatékonyan üzemeltethetők. 

2019. június 17. 14:22

Magyar szebészeti világújdonság

Bemutatkozott a Sanat Akadémia, mert a Sanatmetal hisz abban, hogy a legkiválóbb orvostechnikai eszközök a magas szinten kiképzett orvosok kezében lesznek igazán hatékonyak. Ezt szemléltette a Sanat Akadémia bemutatkozása a Magyar Sebész Társaság Kísérletes Sebészeti Szekcióján 2019. június 13-án, Szegeden.

2019. június 17. 12:36

A Gartner értékelte a Samsung KNOX 3.2 platformját

Samsung KNOX mobil biztonsági megoldása, amely számos készüléken előre telepítve megtalálható, sorozatban negyedik alkalommal kapott kiváló értékelést a Gartner[1] „Mobil Operációs Rendszerek és Készülékbiztonság: Platformok összehasonlítása[2]” című jelentésében. A Samsung Knox 3.2-t 30-ból 27 kategóriában „Erősnek” ítélték, továbbá az egyetlen gyártó a piacon, amely megkapta minden vállalati biztonsági kategóriában ezt a kiváló minősítést.

2019. június 17. 10:01

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Több mint 1000 milliárd forintot költenek el Magyarországon az e-kiskereskedelemben

2019. június 4. 11:26

GKI e-TOPLISTA: Magyarország legnagyobb forgalmú webáruházai

2019. május 28. 12:05

A Vodafone bemutatta, mire képes Budapest első állandó 5G bázisállomása

2019. május 23. 15:50

Magyarország első állandó, élő 5G bázisállomását indította el a Vodafone Zalaegerszegen

2019. május 20. 11:20
online sportfogadás