A nyári olimpia IT-háttere

Gyorsabban, magasabbra, erősebben

Kolma Kornél Kolma Kornél, 2000. szeptember 18. 07:25
Iparági elemzők egyöntetű véleménye szerint a 2000. év az internet, az e-világ éve lesz, s úgy tűnik, ezt a tavaly sok helyütt megfogalmazott jóslatot az ötkarikás játékok köré épített informatikai háttér is igazolja.
Az IBM - az olimpiai játékok hivatalos IT-partnere és internetes megoldásszállítója - magáévá tette az olimpia jelszavát, s minden korábbi erőfeszítését túlszárnyaló fejlesztésekbe fogott. Rossznyelvek szerint tette mindezt azért, mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal 1993-ban kötött partneri szerződése idén lejár, s ha most nem teljesít, akkor bizony keresztet vethet az üzleti szempontból egyre nagyobb jelentősséggel bíró pozíciójára. Akármi legyen is az igazság, azt mindenesetre senki sem vitatja, hogy az IBM tényleg mindent bedobott.

Ennek legékesebb - no és persze leglátványosabb - bizonyítéka az olimpiai website, ahová az elkövetkezendő hónapokban naponta valószínűleg több millióan látogatnak majd el. Mert hát kit ne érdekelne az olimpia és a sportágak története, szabályai, Sydney virtuálisan bejárható és megtekinthető utcái, nevezetességei, az olimpiai helyszínek. Ez persze még korántsem minden. Rendelhetünk például jegyet, aztán barangolhatunk a virtuális áruházban, ahol az olimpiához kötődő csecsebecsék vásárolhatók meg, az éles üzem azonban majd csak a nyitóünnepség után indul. Szeptember 15-étől minden eredmény valós időben felkerül a site-ra, amit különböző - ugyancsak real-time - statisztikai adatok, például az éremtáblázat, a helyszínen készült fotók, videók, szállodafoglalási lehetőség, kifejezetten gyermekek számára létrehozott szórakoztatóközpont, valamint a Sydneybe érkezők tájékozódását, a forgalmi dugók elkerülését segítő oldalalak tesznek teljessé.

Forgalmi dugó azonban nem csak egy nagyváros, hanem az internetezők életét is megkeserítheti. Az IBM ezt elkerülendő négy nagy teljesítményű szervert helyezett üzembe (hármat az Egyesült Államokban, egyet pedig Ausztráliában). Az IBM RS/6000 kiszolgálói gondoskodnak arról, hogy bárki bármikor hozzájusson az őt érdeklő információkhoz. A naganói olimpián is kitűnően helytálló megoldást azonban ezúttal egy speciális cache-technológia egészíti ki, amelynek révén a gyakran látogatott oldalakat nem kell minden oldalletöltéskor az adatbázisban újra megkeresni és előhívni, azok a szerverek közvetlenül, gyorsan elérhető memóriájában tárolódnak. Ha a webszerver még így sem tehermentesíthető - aminek az IBM szerint egyébként nagyon kicsi az esélye -, akkor, ugyancsak egy újszerű megoldásnak köszönhetően, az oldalakból kimaradnak a kevésbé lényeges elemek (nagyméretű grafikus, illetve multimédiás fájlok), s csak a legfontosabb adatok töltődnek le (pl. egy-egy verseny végeredménye). Ez a "leválogatás" már csak azért is könnyen megoldható, mert a dinamikus, illetve statikus információt a szerver külön kezeli, s csak az oldalletöltés idején rakja össze. Előbbit az IBM DB2 UDB-adatbázisban tárolják, míg utóbbiért a Lotus Domino felel. E kettőt - a korábban felvázolt irányelveknek megfelelően - végül is a Net.Data rakja össze, s alakítja dinamikusan változó, ugyanakkor a terheltség függvényében statikus információkat is tartalmazó weboldallá.

Az oldalletöltések közben követi, hogy merre járnak a látogatók. A FirstAid Analytics lejegyzi a bejárt utakat, s lehetőség szerint mindent megtud a felhasználóról, majd az így felgyülemlett információkon adatbányászati eszközöket

alkalmazva a website szerkezete igényre szabható. A hálózatok és a szerverek terheltségét mindeközben az IBM Tivoli TME 10-zel felügyelik. A hálószem integráns részét képezi a virtuális áruház, amelynek hátterében a Net.Commerce alkalmazás áll. Ezt még a Hot Media nevű szoftverrel fejelték meg, amelynek révén a felhasználók 3 dimenzióban tudják megtekinteni a több mint 3000 eladásra szánt terméket.

Az olimpia köré épített infrastruktúra komplexitása igazán az eredmények begyűjtésében, tárolásában, majd különböző helyekre történő eljuttatásában mutatkozik meg. A rendszer szíve az IBM S/390 Prallel Sysplex szerveren futó, adattárház alapú CRS (Central Results System - központi eredményrendszer), ahová az olimpiai helyszínekről gyűjtött adatok futnak be. Mivel adatfeldolgozás szempontjából (is) minden sportág más és más, ezt hasonló, de kisebb-nagyobb különbségeket mutató alkalmazások végzik (elég, ha arra gondolunk, hogy az egyes versenyek során miképp döntik el az elsőbbséget: pontozással, bírói döntéssel, időméréssel stb.). Az imént említett hasonlóság három főkomponens meglétében mutatkozik meg. Az Event Management modul a versenyek lebonyolításához nyújt segítséget, így például rendszerbe foglalja a bírók, valamint a versenyzők időpontokhoz és helyszínekhez rendelését. Az Event Control feladata a tulajdonképpeni információgyűjtés, valamint -továbbítás, míg a Result Output Interface generálja az adatkimeneteket, vagyis a különböző eredményeket megfelelő eszközökhöz - például grafikus kijelzőkhöz, a sajtóközpontban található printerekhez vagy a CIS-hez (Commentator Information System - kommentátorinformációs rendszer) rendeli. Utóbbi ugyancsak fontos része a teljes infrastruktúrának, hiszen a CIS révén valósul meg az, hogy a kommentátor közvetítése során valós időben érdekes, fontos adatokhoz, illetve hírekhez jusson, s azokat a hallgatósággal közölhesse. A CIS gyakorlatilag az olimpiával kapcsolatos minden múltbéli és jövőbeni adathoz hozzáférést biztosít, ráadásul ezeket az információkat ki-ki kénye-kedve szerint testre szabhatja (a tervek szerint a CIS-t az olimpia idején közel 300 ezer médium használja majd).

Valószínűleg nemcsak a média képviselői veszik majd nagy hasznát az Info nevű, intranet alapú adatbázisnak és kommunikációs eszköznek. Az Infón keresztül az olimpiai faluban lévők ugyancsak mindent megtudhatnak a versenyek során született eredményekről s akár egymásról is, hiszen az adatbázis részét képezi egy teljes bibliográfia. Ezenfelül

a belső hálózaton üzemel majd elektronikus hirdetőtábla, de a versenyzők egymást akár e-mailen keresztül is biztathatják. Végül érdekességképpen jegyezzük meg, hogy az IBM saját honlapján (a www.ibm.com/fanmail címen) lapzártánkkal egy időben kívánja elindítani a FanMailt. A szolgáltatás révén a rajongók kedvenceiknek küldhetnek lelkesítő üzenetet, míg a sportolók - a SurfShack nevű, könnyen kezelhető eszköz segítségével - saját weboldalt hozhatnak létre.

Tények és számok

Az IT-infrastruktúra létrehozásán, üzemeltetésén - csak az Olimpiai Stadionban - több mint 200 IBM-specialista, illetve erre a célra kiképzett önkéntes dolgozik. Az egyes helyszíneken mintegy 9000 IBM személyi számítógép és notebook csatlakozik közvetlenül az olimpiai játékok IT-hálózatára, amelyek a belső hálózaton keresztül közvetlenül kommunikálnak a CRS-sel.

A 2000-t is meghaladja azoknak az infokioszkoknak a száma, amelyeket az olimpia helyszínein helyeztek el abból a célból, hogy segítségükkel bárki bármikor bármilyen eredményről tudomást szerezhessen. A munkálatok cikkünk megírásának idején még folytak, de az már biztosnak látszik, hogy például az Olimpiai Stadionban lefektetett kábelek teljes hossza jóval meghaladja a 10 kilométert. Az IT-rendszerek működése szempontjából kritikus helyszíneken - például az igen nyirkosnak, párásnak nevezhető Aqua Centerben - az épületen belül hermetikusan elzárt szigeteket hoztak létre, hogy biztosítsák az informatika zavartalan működését. Az Olimpiai Központ IT-infrastruktúrájának megteremtésénél is nagyobb erőfeszítésbe került a sajtóközpont s az ehhez szorosan kapcsolódó CIS létrehozása.

Az olimpiai site-on valós időben nyomon követhető lesz a 28 sportág összes eredménye, amely 200 ország több mint 10 ezer sportolójának párviadalai során jön létre.

Kulcsszavak: IBM onlineszolg olimpia

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Törj be a digitális élvonalba: Nevezd ’Az Év Honlapja’ pályázatra!

2024. november 5. 11:59

Gépek is rajthoz állnak a most induló Országos IT Megmérettetésen

2024. október 28. 18:06

Megnyitott a Vatera Galéria, a válogatott műtárgyak új platformja

2024. október 22. 15:25

Egy év alatt 45 milliárd forintot loptak el tőlünk a digitális bűnözők

2024. október 15. 16:51