Modern térinformatika: agráriumtól a várostervezésig
Két napra a Debreceni Egyetemen gyűlik össze a magyarországi térinformatikai szakma elitje, hogy a VI. Térinformatikai Konferencián és Szakkiállításon ismerkedjenek meg a rohamosan fejlődő szakterület legújabb eredményeivel. A május 28-29-én a Debreceni Egyetem szervezése mellett megvalósuló konferencia legfontosabb célja a potenciális felhasználók számára testközelből bemutatni, hogy a térinformatikai módszerek alkalmazásával miként tehetők gyorsabbá, hatékonyabbá és olcsóbbá a tervezési, mérési és ellenőrzési feladatok a közszolgáltatások területén és a különböző gazdasági szektorokban. A legkorszerűbb méréstechnikai megoldásokra épülő technológia egyszerre segítheti az állami és önkormányzati szféra működését, valamint javíthatja egyes gazdasági szektorokban a magyar vállalkozások piaci lehetőségeit a hagyományos technológiát alkalmazó versenytársaikkal szemben.
A vízügy- és az árvízvédelem, a tömegközlekedés, a várostervezés, a környezetvédelem, a mezőgazdaság és az erdészet lehet – egyebek mellett – a legfőbb nyertese a korszerű térinformatikai módszerek megjelenésének és gyors elterjedésének. A technológiában rejlő lehetőségek ismertebbé tétele, valamint a szakterület legújabb eredményeinek és fejlesztéseinek a bemutatása a legfontosabb célja a VI. Térinformatikai Konferenciának és Szakkiállításnak, amelyet május 28-29-én rendeznek meg a Debreceni Egyetemen.
„Az előző évek sikerének köszönhetően a konferencia mára a magyar térinformatikai szakma legelismertebb eseményévé nőtte ki magát. A kétnapos rendezvényen a tudományos kutatók mellett a gyakorló felhasználó szakemberek, valamint a térinformatikai alkalmazásokhoz szükséges hardvereket és szoftvereket gyártó és forgalmazó cégek is bemutatkozási lehetőséget kapnak” – mondta el Prof. Lóki József, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára.
A térinformatika, avagy Geographic Information System (GIS) legfontosabb alapelve, hogy informatikai eszközök segítségével térképezi fel a legkülönbözőbb térbeli objektumok közötti kapcsolatokat, amelynek révén a vizsgált területekről a korábbi módszerekkel elképzelhetetlen részletességű és pontosságú háromdimenziós térképeket képes alkotni.
Az eljárás a legkülönbözőbb területeken teheti hatékonyabbá a tervezési, a mérési, vagy éppen az ellenőrzési feladatok elvégzését. Így például a GIS alkalmazások egyszerre segíthetik az ár- és belvízvédelem területén az aktuális vízállási helyzet nyomon követését és az esetleges kritikus védekezési pontok feltárását, vagy például a tömegközlekedésben az egyes járatok és megállóhelyek sűrűségének optimalizálását. Az állami ellenőrző szervek a térinformatika segítségével követhetik leghatékonyabban nyomon azt is, hogy a mezőgazdaságban az egyes parcellákon milyen művelést alkalmaznak, az erdőterületek hogyan változnak, illetve tárhatják fel az esetleges környezetszennyezéseket.
Az egyes gazdasági szektorokban széles térinformatikai eszköztár vethető be a gazdaságosság javítása érdekében is. Az egyik legnagyobb felhasználó szektor az agrárium, ahol a GIS segítségével a korábbinál egyszerűbben és pontosabban követhető nyomon például a földterületek nedvességtartalma és öntözési igénye, az egyes növénybetegségek elterjedtsége, vagy éppen becsülhetők meg előzetesen a várható terméseredmények.
Egyre többen alkalmazzák a magyar agrárszektorban a legkorszerűbb, GPS-alapú méréstechnikai megoldások alkalmazására épülő ún. precíziós gazdálkodási technológiát is, amely az európai uniós piacon belül 5-10 százalékos pillanatnyi versenyelőnyt biztosít az új technológiát már bevezető magyar vállalatoknak a kihívásokra lassabban reagáló versenytársaikkal szemben.
A térinformatikai módszerek rohamos terjedésében kulcsszerepe van a személyzet nélküli, távirányítós járművek, az ún. drónok megjelenésének, illetve felhasználhatóságuk gyors bővülésének. Ma már a légi drónokat széles körben használják a felszíni térképezés segítésére, de megjelentek a a kifejezetten a talaj, vagy a víztestek vizsgálatára kifejlesztett földfelszíni, vagy a vízen mozgó pilóta nélküli eszközök is. A drónokra épülő technológia elsősorban a viszonylag kis kiterjedésű, lokalizált felmérési és monitoring feladatokra nyújt költséghatékony megoldást a „hagyományos”, lézerszkennelési és légifényképezési technológiák kiegészítéseként.
„A vízfelszín alatti térképezési feladatok elvégzésére korábban minden esetben emberi személyzet irányította csónakokra volt szükség, amelyek helyszínre juttatása csak trélerrel volt megoldható, s a járműveket csak vízi jártassági engedéllyel rendelkező személyek vezethették. Ezzel szemben a korszerű vízidrónok elférnek bármilyen személygépkocsi csomagtartójában, így szállításuk – ellentétben a csónakszállítással – nem igényel utánfutót” – fogalmazott Stenzel Sándor, a Geodézia Zrt. tanácsadója.
A szakember szerint a kisméretű vízidrónok gyorsan összeállíthatók és vízre tehetőek, akár olyan szakaszokon is, melyek járművel és trélerrel meg sem közelíthetők. Emellett képesek olyan „szűk” vagy veszélyes vízfelületen is dolgozni, ahol a csónakok nehézkesen mozognának, miközben az eszközök működtetése balesetvédelmi szempontból is alacsonyabb besorolású, mint a korábban alkalmazott motorcsónakos mérőrendszereké.
A konferenciáról további információ található, illetve a korábbi években megjelent konferenciakötetek az alábbi címről tölthetők le:
http://geogis.detek.unideb.hu/TKonferencia/2015/index.php?lang=hu
Kapcsolódó cikkek
- A Tisza cipő is ott lesz a SzEK.org konferenciáján
- A Tisza cipő is ott lesz a SzEK.org konferenciáján
- Az Intel, a Microsoft és a Baidu vezetői is csatlakoznak a Lenovo Tech Worldhöz
- Az Intel, a Microsoft és a Baidu vezetői is csatlakoznak a Lenovo Tech Worldhöz
- Díjazták az energiatudatosságot
- Díjazták az energiatudatosságot
- A köztársasági elnök fogadta Neumann János lányát
- A köztársasági elnök fogadta Neumann János lányát
- A jövő múltja
- A jövő múltja
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.