Csökkenőben a digitális szakadék Magyarországon
A felnőtt magyar internetezők több mint kétharmada inkább lemondana egy hónapra a tévénézésről, de az internet-hozzáférést nem tudná nélkülözni. A netezők körében a világhálót naponta többször használók aránya eléri a 87%-ot, emellett folyamatosan nő az internetezéssel eltöltött idő, és ehhez már az okostelefon-tulajdonosok 70%-a telefonját (is) napi szinten használja. Míg az internethasználat korábban főként a nagyvárosiakra volt jellemző, addig mára a kisebb településeken élők is felzárkóztak mögéjük, ezáltal csökkentve a digitális szakadékot az ország egyes területei között – derül ki az eNaET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatásából, amely az internethasználók igényeivel, ezen belül is a nagyvárosiak és a kisebb településeken élők elvárásai közti különbségekkel foglalkozik.
Egyre többet netezünk
Az eNET 2015. április vége és május eleje között végzett online kutatása alapján a rendszeresen internetező nagyvárosiak több mint fele, a kisebb településeken élőknek viszont csupán 41%-a használja több mint tíz éve a netet. Mára azonban a két csoport internethasználatának gyakorisága kiegyenlítettebbé vált: jelenleg a felnőtt magyar netezők 87%-a, ezen belül a nagyvárosiak 89%-a, a kisebb településeken élőknek pedig 86%-a naponta többször netezik. Az internethasználat többé már nem nagyvárosi kiváltság, hanem a település jellegétől függetlenül a mindennapi rutin része.
A nagyvárosiak és a kisebb településeken élők egyaránt otthon neteznek a legnagyobb arányban, és közel felük jellemzően az esti órákban teszi ezt. A munkahelyen/iskolában és az utazás közben történő internethasználat azonban jóval gyakoribb a nagyvárosiak körében (60%, illetve 45%), mint a kisebb települések lakói között (51% és 34%). A munkahelyi használat során jelentkező különbség az eltérő jellegű munkavégzésből adódhat, hiszen aki nem számítógépen dolgozik, annak az internethasználatra is korlátozottabbak a lehetőségei munka közben. Az utazás során történő netezésnek pedig a mobilinternet-hozzáférés szab határt, ami a kisebb települések lakói körében még kevésbé gyakori.
Miért olyan fontos a net?
Az internet életükben játszott szerepét tekintve a válaszadók véleménye egyöntetű: ha nem lenne internetük, alapvetően nehezebb lenne megszervezniük életüket. Ez főként az információszerzés, a kapcsolattartás, az ügyintézés, és a munka/tanulás terén okozna számukra jelentős problémát, ami miatt „minden lelassulna”, így teljesen át kellene alakítaniuk a mindennapi teendőiket.
Úton a mobilitás felé
Az internetezésre alkalmas eszközök tekintetében az asztali számítógéppel rendelkezők aránya a kisebb, a laptop tulajdonosok aránya a nagyobb településeken élő netezők körében magasabb. Okostelefon esetében viszont csekély a különbség köztük: a nagyvárosiak 65%-a, kisebb településeken élőknek pedig 62%-a rendelkezik vele, és egyaránt közel 70%-uk használja készülékét napi szinten internetezésre (is). Bár mobil eszközök és infrastruktúra tekintetében egyelőre a kisebb településeken élők lehetőségei valamivel korlátozottabbak, várhatóan ez a lemaradás is tovább csökken majd.
A lakóhely jellegétől függetlenül a válaszadók 99%-a rendelkezik otthoni internet-hozzáféréssel. Mobilinternetet a nagyvárosaik fele, de a kisebb településeken élőknek is 43%-a használ.
Az otthoni internetszolgáltatása mindkét csoport túlnyomó többségének korlátlan, amit jellemzően wifi routerrel használnak. Így ha mobilnet tekintetében a kisebb települések lakói még valamelyest le is vannak maradva, az otthoni internetet már ők is több eszközön megosztva használják. Innen pedig már csak egy lépés annak az igénye, hogy a netezés a lakás falait is átlépje, és a mobilnet révén bárhol és bármikor lehetővé váljon.
Akár otthoni, akár mobilnet, a megbízhatóság és a jó ár-érték arány a lényeg
Az otthoni és a mobilinternet-szolgáltatással szembeni fő elvárások megítélése egyöntetű a válaszadók körében: a leglényegesebb a szolgáltatás megbízható működése és a jó ár-érték aránya. Mindkét szempont 4,5 fölötti értékelést ért el egy ötfokú skálán.
Településtípustól függetlenül a felnőtt netezők valamivel több mint harmada váltott már otthoni internetszolgáltatót, ennek fő okai is megegyeztek: kedvezőbb ajánlatot kaptak egy másik szolgáltatótól, nem voltak elégedettek a szolgáltatás árával, illetve problémák voltak annak minőségével.
És mit csinálunk a neten?
Az eNET friss felmérése szerint az interneten leggyakrabban végzett tevékenységek közül egyértelműen az információkeresés, a böngészés, és a levelezés a legjellemzőbb.
Bár a tevékenységek sorrendjében nincs lényeges különbség a település jellege szerint, azonban mindegyiket nagyobb arányban említették a nagyvárosiak, mint a kisebb településeken élők. Ugyanakkor a közösségi oldalak látogatása esetében minimális az eltérés köztük, ami arra utal, hogy ennek a felületnek jelentős szerepe van a digitális szakadék csökkenésében.
A Facebook mindenhol verhetetlen
Közösségi oldalak tekintetében a Facebook mindent visz: a nagyvárosiak 82%-a, a kisebb településeken élő internetezőknek pedig 85%-a napi szinten látogatja. A többi közösségi oldal látogatottsága messze elmarad mögötte.
A Facebookon a lakóhely típusától függetlenül a válaszadóknak több mint kétharmada szokott legalább heti rendszerességgel megosztásokat, hozzászólásokat lájkolni, valamint csetelni. A képek és cikkek megosztása, illetve a kommentek írása a kisebb településeken élők körében népszerűbb, mint a nagyvárosiakéban, előbbi csoportnak közel a fele, míg a nagyvárosiaknak csupán a harmada szokta legalább hetente végezni ezeket a tevékenységeket. Facebookos aktivitás kérdésében tehát a kisebb települések lakói már nem csak utolérték, de meg is előzték a nagyvárosiakat.
Internet határok nélkül
A felnőtt magyar internetezők többsége számára a net nélkülözhetetlenné vált: egyre többen, és egyre több időt töltenek vele, és nem csak otthon, hanem a munkában/iskolában és utazás közben egyaránt. Míg korábban a világhálóhoz való hozzáférésben jelentős eltérések voltak a nagyvárosokban és a kisebb településeken élők lehetőségei közt, addig mára az internet nagyvárosi jellege eltűnőben van. A két csoport igényei és használati szokásai folyamatosan közelednek egymáshoz, ezáltal bővítve azok táborát, akik úgy gondolják: „internet nélkül megállna az élet”.
Kapcsolódó cikkek
- Elindul a Segítő kezek infokommunikációs modellprogram
- Vége a titkos adatgyűjtésnek: legalábbis a jogszabály szerint
- Kilép a színfalak mögül a kínai internetrendőrség
- Könnyen jogot sérthet a munkáltató alkalmazottja digitális megfigyelésével
- A két év alatti gyerekek 38 százaléka használ mobil kütyüt
- Cisco: a Föld lakosságának fele internetezik 2019-re
- Egyre komolyabb függőséget okoznak digitális eszközeink
- Már telefonon vesszük a kultúrát is
- Szélessávú internetet építenek ki több somogyi kistelepülésen
- Idősebbeknek szánt svéd mobiltelefon a magyar piacon
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket
Hiánypótló kutatás zajlik a győri Széchenyi István Egyetem részvételével, amelynek keretében egy műhold ad rendszeresen távérzékelt adatokat Magyarország területéről. A konzorciumban megvalósuló európai uniós projekt során az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara az űrből érkező információkat elemzi és kontrollálja az aszályos időszakok hatásainak enyhítése érdekében.
Élje át a "Yes" Moment Élményt az electronica-n
Jubileumi évében, november 12-15. között a világ vezető elektronikai szakvásárán minden a „Minden elektromos társadalom” körül forog – ideális helyszín a Conrad Sourcing Platform lehetőségeinek megismerésére! A Conrad Electronic beszerzési platformként személyre szabott digitális megoldásokat kínál üzleti ügyfeleinek, hogy még hatékonyabbá tegye a beszerzést. Különösen, ha rövid időn belül nem tervezett műszaki igények fedezéséről van szó.
Számos MI-t használó alkalmazással ismerkedhettek meg a résztvevők a Mobile Broadband Forum kiállításon
Már több mint három millió mesterséges intelligenciára képes alkalmazás készült világszerte, túlszárnyalva a hagyományos alkalmazások számát – derült ki a 2024-es Isztambulban megrendezett Global Mobile Broadband Forum (MBBF) során.
Még két hétig jelentkezhetnek az IT hallgatók a K&H STEM ösztöndíjpályázatára
Meghosszabbítja két héttel STEM pályázatának leadási határidejét a K&H bank, hogy minél több egyetemi hallgató vehessen részt a kezdeményezésben. Az új határidő szerint november 17-én éjfélig fogadja a pénzintézet a pályamunkákat. A pályázatra – amelyben nyolc aktuális, innovatív téma közül választhatnak a jelentkezők – hazai IT képzést nyújtó egyetemek hallgatói jelentkezhetnek két kategóriában: mesterképzés és alapképzés. A nyerteseket szakmai zsűri választja ki, és akár 500.000 forint értékű díjazásban is részesülhetnek.