Online zsarolók: Bitcoint vagy adatot!
Hackerek világszerte több millió magán és céges komputert, valamint weboldalt törtek fel, és egyre gyakrabban azt követelik áldozataiktól, hogy virtuális valutával, Bitcoinnal fizessenek nekik a birtokukba került adatok visszaszolgáltatásáért - írta vasárnap számában a The New York Times.
Az alvilág azért részesíti előnyben a "digitális pénztárcában" tarható virtuális valutát, mert annak mozgása elvileg nem követhető, és azt egyetlen kormányzat vagy pénzügyi hatóság sem tartja nyilván. A névtelenségbe burkolózó alkotója által 2009-ben útjára bocsátott Bitcoin egysége jelenleg mintegy 290 dollárt ér.
A Bitcoin-felhasználás a közelmúltban közeledett a főáramhoz. Az eszköz felgyorsította és hatékonyabbá tette a pénzügyi műveleteket, ezért olyan beruházókat vonzott, mint a Goldman Sachs vagy a New York-i tőzsde (NYSE).
Az alvilág érdeklődése a Bitcoin iránt azután is töretlen maradt, hogy az amerikai hatóságok 2013 végén lecsaptak Silk Road (Selyemút) webbazárra, amely egyebek között heroint és kokaint forgalmazott a virtuális fizetőeszközért. A múlt héten Floridában letartóztattak két férfit, akik a Coin.mx weboldalt üzemeltették, amelyen rosszindulatú vírusok áldozatai válthattak Bitcoint, amellyel kifizethették zsarolóikat és amelynek segítségével piszkos tranzakciókat mostak tisztára.
Egy másik példa, hogy egy DD4BC néven tevékenykedő személy vagy csoport egyre több céget keres meg: fizessenek 10 ezer dollárnyi Bitcoint, avagy weblapjukat túlterheli az adatforgalom.
A hitelkártya-műveleteket és a banki átutalásokat a rendőrség nyomon tudja követni, ezért rejtett digitális váltságdíjfizetés "lehetőségét" az alvilág már a Bitcoin színre lépése előtt bevezette. Az áldozatokat arra szólították fel, hogy olyan előre feltöltött kártyákkal fizessenek, mint amilyen a Green Dot elnevezésű cég MoneyPakja. Ezeket az eszközöket azonban, részben a csalók visszaélései miatt, kivonták a piacról.
A Bitcoin megjelenése még követhetetlenebbé tette a kizsarolt pénzek mozgását, mert a virtuális fizetőeszköz-hálózatot decentralizált komputerhálózat tartja mozgásban, amely nem gyűjt adatokat a felhasználókról. Emellett a Bitcoin-kifizetések visszavonhatatlanok, nem úgy mint a hitelhártya vagy a PayPal-műveletek.
Az első, a Bitcoin-használaton alapuló zsarolószoftver, a CryptoLocker 2013-ban kezdett el terjedni a világhálón. Ez kódolta a számítógépen tárolt adatokat és csak a virtuális valutával történő fizetés után adta meg a kulcsot.
Mire 2014 közepére a CryptoLockert nemzetközi összefogással sikerült megfékezni és létrehozóját, a 30 éves orosz Jevgenyij Bogacsovot beazonosítani, a szoftver már 234 ezer számítógépre terjedt át. Ám azóta felbukkant a CryptoWall elnevezésű vírus, amely a Dell SecureWorks szerint tavaly év végére több mint 800 ezer komputer fertőzött meg.
Több szakértő azt javasolta, hogy a bűnözők által kizsarolt Bitcoinokat digitálisan jelöljék meg, hasonlóan ahhoz, ahogy azt a bankrablók által elvitt bankjegyek esetében láthatatlan festékkel szokták tenni. Ennek a megtoldásnak a bevetését azonban a felhasználók, akiknek többsége abban hisz, hogy a virtuális valuta szabad mozgása nem korlátozható, mindeddig nem járultak hozzá.
Kapcsolódó cikkek
- Több mint 22 millió ember adatait lopták el az amerikai kormány személyzeti hivatalától
- Hackertámadás bénította meg a lengyel légitársaságot
- Önálló szervezeti egységgé alakítanák az izraeli hadsereg kiberhadviselést folytató erőit
- Merkel egyik számítógépét is megfertőzték a Bundestagra támadó hackerek
- Izrael tagadja, hogy köze lenne az évszázad kémprogramjához
- Hackertámadás miatt le kell cserélni a Bundestag informatikai rendszerét
- Szíriai hackerek törték fel az amerikai haderő honlapját
- Kínai hekkerek négymillió amerikai munkavállaló adatait szerezték meg
- Ugyanazok lophatták el az amerikai közalkalmazottak és két egészségbiztosító adatait
- Négymillió amerikai kormányalkalmazott adatait lopták el hackerek
Hirek.com - Kiemelt hír ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Innovációs versenyen méretik meg magukat a világ egyetemistái
A Red Bull Basement kezdeményezés a bolygó ifjú koponyáinak ad lehetőséget, hogy kibontakoztassák ötleteiket, ezzel pozitív hatást gyakorolva világunkra. Az egyetemista versenyzők idén a mesterséges intelligenciát is segítségül hívhatják kiemelkedő innovációik megvalósítása érdekében.
Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül
Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.
Éppen most robban a hazai előfizetéses e-kereskedelem
Idén nyáron a hazai webshopok 4 százaléka kínált valamilyen terméket előfizetéses formában, azonban az adatok szerint ez az arány két-három éven belül várhatóan 23 százalékra nő. Az, hogy közel ötszörösére nőhet az előfizetéses vásárlást kínáló webáruházak száma, jól mutatja a piacon zajló jelentős változásokat – ismertette a Visa támogatásával készült friss kutatásának* eredményeit a Shoprenter.
Ezek a MI legnagyobb veszélyei az oktatásban
Két szemeszteren keresztül kísérelték meg matematikai kurzusaikon ChatGPT-szerű mesterséges intelligencia használatát a Corvinus oktatói: diákjaik mindvégig szabadon használhatták feladataik elkészítéséhez, sőt, vizsgáikhoz is a MI-t. Az eredmény a két oktatót is meglepte: csökkent a hallgatók motivációja és a csoport általános tudásszintje, valamint jobban kiéleződtek a hallgatók közötti társadalmi egyenlőtlenségek is.
Techóriások özönlöttek a Városligetbe
Az AI Summit 2024 grandiózus eseményként vonzotta a mesterséges intelligencia iránt érdeklődőket a Városligetbe szeptember 9-én és 10-én. Az Indamedia kiadó által szervezett konferenciára a jegyek már az indulást megelőző napokban elfogytak – a rendezvény két napjára közel 3000-ren léptek be. Itt az AI-t gyakorlatilag minden aspektusból megközelítették, és olyan nemzetközi technológiai nagyágyúk is képviseltették magukat, mint a Microsoft, az Amazon, a Google, de még a Financial Times is.