Az IT-biztonsági oktatás kérdését boncolgatta a Hacktivity rendhagyó kerekasztal-beszélgetése
A Hacktivity színes, ugyanakkor kifejezetten szakmai programja és a számos érdeklődő azt sugallja, minden rendben van az IT biztonsági képzettség terén, ugyanakkor érdekes ellentmondás tapasztalható ezen a téren. Vajon mennyire rossz a helyzet a hazai IT-oktatás terén hazánkban? Van-e elég képzett szakember? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a szakemberek a Hacktivity rendhagyó kerekasztal-beszélgetésén.
A Bedő Iván (HVG) vezette kerekasztal-beszélgetésen sok probléma, kérdés felmerült, melyek megpróbálták megvilágítani, mi jelenleg a helyzet Magyarországon az informatikai oktatás, képzettség, munkaerőpiac terén.
Buttyán Levente, a CrySyS Lab vezetője és a BME docense egyetlen egyetemi oldalt képviselő szereplőként elmondta, hogy az ipar és az oktatás kapcsolata még mindig hagy kivetnivalót maga után hazánkban: míg az intézmények az ipartól várják a támogatást, addig a másik oldalnak képzett szakemberekre van szüksége. Mint kifejtette: „egymásra várunk”.
A képzettség azonban nem feltétlenül egyenlő a diplomával. Ahogy Antal Lajos, a Deloitte Zrt. kiberbiztonsági üzletágának vezetője elmondta, a tudást nem feltétlenül diplomában mérik, hiszen hiába kerül ki valaki az iskolapadból egy megalapozott elméleti tudással, ha azt a gyakorlatban nem tudja megfelelően alkalmazni.
„Amennyi szakembert jelenleg ki tud magából préselni a hazai informatikai oktatás, nem elegendő, nagyon kevés” – mondta. Másrészt szerinte probléma van azzal is, hogy milyen minőség kerül ki az iskolapadokból. Kezd a szakadék egyre nagyobb lenni.
Kiderült, hogy a Deloitte IT-biztonsági csapatában dolgozók jelentős része nem rendelkezik diplomával, ők képzik tovább őket: különféle tanfolyamokra, vizsgákra küldik őket. Ez erőforrásigényes feladat, de megéri a befektetett munkát.
Az informatika szerinte bizonyos szempontból különlegesnek számít az oktatásban, hiszen egy gyorsan változó és fejlődő területről van szó, a változásokat pedig nagyon nehéz lekövetni oktatási szempontból is. Azonban érdemes lenne az alapoktól indulni, hiszen ugyanolyan fontos a középiskolai speciális informatikai oktatás megléte.
Buttyán Levente kifejtette, hogy az együttműködés hiánya figyelhető meg a két terület között. Ez többek között ott érhető tetten, hogy egyes cégek ad-hoc projektre vadásznak embereket mindenféle kooperációs törekvés nélkül, vagy alternatív tanfolyamokkal próbálják elcsábítani a hallgatókat.
Jó példák természetesen akadnak, csak egyelőre még kevés ezek száma. Bojár Gábor, a Graphisoft és az Aquincum Institute of Technology alapítója például úgy véli, az üzleti és az egyetemi világ között hatalmas mentális szakadék tátong. „Meg kellene értenünk egymást” – mondta.
Az alap azonban szerinte is a középiskolában kezdődik. Ha pedig utána az egyetemi oktatás nem elég jó, azt lehet pótolni, a középiskolait azonban nem. Ő maga úgy véli, hogy az egyetemi oktatás támogatása kétélű fegyver, hiszen a jól képzett szakemberek később a konkurenciához is elmehetnek.
Találni jó szakembereket, csak kevés van belőlük. Azonban Buttyán Levente álláspontja szerint az egyetem lassan fejlődik, nem lehet egyik napról a másikra átalakítani a tematikát. Bojár Gábor azonban arról beszélt, hogy nem az aktuális tudást kell megtanítani a diákoknak, hanem a tudás megszerzésének képességét.
Ragó István, az ERSTE Bank IT biztonsági vezetője a bankszektor képviselőjeként úgy véli, a munkatársakat és ügyfeleket is folyamatosan oktatni kell ezen a téren, fontos a biztonságtudatosságának fejlesztése. Bár külön képzéseket is tartanak, szerinte jóval korábban el kellene kezdeni ezt tanítani, kell, hogy része legyen a képzésnek, megtanítani, hogyan kell biztonságosan közlekedni a kibertérben.
Korkép után terápia?
Horváth Ádám az IVSZ oktatási munkacsoportjának elnöke hozzátette a felsőoktatási diploma folyamatosan elveszti relevanciáját a munkaerő piacon. Az informatika nagyon rétegzetté vált, melyek nem oktathatóak egyetlen képzési struktúrán belül. Erre a hazai felsőoktatás még nem áll készen. A diverzifikálódás felé kellene elmozdulni.
Úgy véli, a bajok forrása sokszor onnan ered, hogy ma már nem a hallgatókat, hanem az oktatásokat „lopják” el az egyetemekről. Kevés a jól képzett egyetemi tanár.
Sajnos a jelenlegi tendenciákat figyelembe véve sokkal kevesebben jelentkeznek informatikára, mint amennyire szükség lenne, és ez nagyban köszönhető a szülőknek is, akik vajmi keveset tudnak az informatikáról, a munkaerő piaci lehetőségekről.
Szóval jócskán akad tennivaló mindkét oldalon, és nem lehet csupán az egyik oldalt felelőssé tenni a hiányosságért. Az oktatási intézményeknek lépést kell tartani a trendekkel, irányokkal, munkaerőpiaci elvárásokkal, elszakadni a berögzött irányoktól, azonban az ipar feladata, hogy a kopogtató, befogadásra váró diákok tárt ajtókkal találkozzanak.
Kapcsolódó cikkek
- Biztonságos internetezésre oktatta a diákokat a Telenor
- Az egyetemista lányok körében az informatika az első
- Tizenkettedik Hacktivity Felix Lindnerrel
- A vállalatok támadáskor többet fizetnek a helyreállításért, ha a virtuális infrastruktúra is érintett
- A világ legjobb hackereire vadászik a BalaBit
- Egyre többször a kkv-kat veszik célba a hackerek
- Megjelent a Kaspersky Small Office új verziója
- Keddig tart a kezdeményes regisztráció az idei Hacktivityre
- Bővültek a Kaspersky Endpoint Security for Business felügyeleti funkciói
- Közös oktatási kezdeményezést indított a Kaspersky Lab és az ISA
Hirek.com - Kiemelt hír ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Innovációs versenyen méretik meg magukat a világ egyetemistái
A Red Bull Basement kezdeményezés a bolygó ifjú koponyáinak ad lehetőséget, hogy kibontakoztassák ötleteiket, ezzel pozitív hatást gyakorolva világunkra. Az egyetemista versenyzők idén a mesterséges intelligenciát is segítségül hívhatják kiemelkedő innovációik megvalósítása érdekében.
Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül
Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.
Éppen most robban a hazai előfizetéses e-kereskedelem
Idén nyáron a hazai webshopok 4 százaléka kínált valamilyen terméket előfizetéses formában, azonban az adatok szerint ez az arány két-három éven belül várhatóan 23 százalékra nő. Az, hogy közel ötszörösére nőhet az előfizetéses vásárlást kínáló webáruházak száma, jól mutatja a piacon zajló jelentős változásokat – ismertette a Visa támogatásával készült friss kutatásának* eredményeit a Shoprenter.
Ezek a MI legnagyobb veszélyei az oktatásban
Két szemeszteren keresztül kísérelték meg matematikai kurzusaikon ChatGPT-szerű mesterséges intelligencia használatát a Corvinus oktatói: diákjaik mindvégig szabadon használhatták feladataik elkészítéséhez, sőt, vizsgáikhoz is a MI-t. Az eredmény a két oktatót is meglepte: csökkent a hallgatók motivációja és a csoport általános tudásszintje, valamint jobban kiéleződtek a hallgatók közötti társadalmi egyenlőtlenségek is.
Techóriások özönlöttek a Városligetbe
Az AI Summit 2024 grandiózus eseményként vonzotta a mesterséges intelligencia iránt érdeklődőket a Városligetbe szeptember 9-én és 10-én. Az Indamedia kiadó által szervezett konferenciára a jegyek már az indulást megelőző napokban elfogytak – a rendezvény két napjára közel 3000-ren léptek be. Itt az AI-t gyakorlatilag minden aspektusból megközelítették, és olyan nemzetközi technológiai nagyágyúk is képviseltették magukat, mint a Microsoft, az Amazon, a Google, de még a Financial Times is.