A magyar idősebb korosztály szükségesnek tartja a technológiai fejlődést, de nehezen tart lépést vele
A magyar idősebb korosztály (55+) európai viszonylatban kimagasló arányban vallja azt a nézetet, hogy a folyamatos technológiai fejlődés szükséges és elkerülhetetlen.
Az álláspontjuk viszont nincs összhangban azzal, hogy milyen technológiai eszközöket és vívmányokat használnak, vagyis hogy mennyire tartanak lépést az újdonságokkal – derül ki a Samsung legújabb, 18 európai országban végzett kutatásából.
A mai fiataloknak és középkorúaknak bizonyára nehéz elképzelniük, hogy 20-30 év múlva nagy eséllyel nekik sem lesz egyszerű lépést tartani a jövő technológiai vívmányaival, akárcsak a jelen idősebb korosztályának. Ha figyelembe vesszük a technológiai fejlődés ütemének szinte exponenciális növekedését, valószínű, hogy az idősebbeknek a jövőben még nehezebb lesz követni a folyamatos innovációk eredményeit.
Érzékelik a rohamos fejlődést, és tartanak tőle, hogy lemaradnak
A magyar 55 évnél idősebb korosztály nagyon is tisztában van vele, hogy a fejlődés megállíthatatlan: a kutatásban résztvevők 60 százaléka nyilatkozta, hogy a technológiai fejlődés elkerülhetetlen, ami bőven meghaladja az európai 41 százalékos átlagot. Érzékelik tehát a tendenciát, hogy rohamléptékben jelennek meg újabbnál újabb eszközök és szolgáltatások, viszont az európai átlagnál (25 százalék) némileg jobban tartanak attól, hogy lemaradnak azok megismeréséről és mindennapos használatáról (30 százalék).
A legmodernebb eszközök használatában le vagyunk maradva
Hiába ismerjük el, hogy a technológiai fejlődés megállíthatatlan, a nyugat-európai országokhoz viszonyítva sokkal kevésbé tudunk haladni a korral. A könyvpiacot és az olvasást is jelentősen átalakító e-book olvasók és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások nagyon kis mértékben terjedtek el a magyar 55 évnél idősebb korosztály körében. Míg itthon az ebbe a korcsoportba tartozók mindössze 6 százaléka rendelkezik ilyen eszközzel, addig például az ausztriai vagy holland idősek 21 százaléka. A tabletek esetében még szembetűnőbb a különbség: még mondjuk a holland idősek 55, és az osztrákok 42 százaléka élvezi ennek az újkeletű mobileszköznek az előnyeit, addig ez a magyar korcsoport 11 százalékáról mondható el. Ugyancsak jellemző adat, hogy a fejlett nyugat-európai országok mindegyikében több 55 évnél idősebb háztartásban van – a modernebb technológiának számító – laptop, mint desktop, míg Magyarországon ez az arány fordított.
Egy szűk réteg hajlandó többet költeni a fejlett technológiára
Az elkövetkező évek legnagyobb horderejű innovációjának számító Dolgok Internete (IoT) majdnem feleannyira ismert kifejezés a magyar idősebb korosztály számára (7,6 százalék), mint ugyanebbe a csoportba tartozó európaiak körében (14 százalék). Érdekes adat azonban, hogy azon kevesek közül, akik tisztában vannak ennek az összekapcsolt ökoszisztémának az előnyeivel, majdnem kétszer többen (28,8 százalék) lennének hajlandóak többet fizetni az IoT-képes tulajdonságokkal bíró eszközökért, mint az európai társaik (15 százalék).
Kapcsolódó cikkek
- Vodafone IoT barométer: A „dolgok internete” nélkülözhetetlen a sikerhez
- IoT: a harminc körüli nők többet költenének a technológiára, mint a férfiak
- A Samsung 1,2 milliárd dollárral teszi emberközpontúvá az IoT-t
- Változó futball - Európa-szerte növekvő vizuális igények
- Ebben jobbak vagyunk az európai átlagnál: a magyarok rákattannak az új kütyükre
- Imádjuk a kütyüket, de nem mindig értjük a szakkifejezéseket
- Az igazi áttörés még várat magára, de a magyar vállalatok is nyitnak az IoT irányába
- Már nem csak a mobileszközök biztonságáról gondoskodik a Samsung Knox
- Samsung Fejlesztői Konferencia 2016: ahol az ötletek innovációvá válnak
- A Samsung nyílt IoT ökoszisztémát fejleszt
Színes ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Flipperakadémiát indít jövőre a világhírű budapesti kiállítás
A részben egy 80-as évekbeli játékteremben játszódó Stranger Things című tévésorozat óriási sikere, a budapesti Flippermúzeum világhíre, vagy éppen a retró játékgépek árai egyaránt jól tükrözik az egykor népszerű automaták iránt újjáéledő általános nosztalgiát, rajongást. A flipperek világa azonban mára nemcsak a kiállításokról, vagy magángyűjteményekről szól: hosszú évek óta például komoly, országos és nemzetközi pontozásos versenysorozatokat is rendeznek ezeken a villogó, zenélő, csilingelő masinákon.
Már most nézőrekordot állított fel a Hogyan tudnék élni nélküled?
Még messze a december 12-ei premier, de az érdeklődés folyamatosan nő az év lejobban várt magyar filmjének ígérkező Hogyan tudnék élni nélküled? iránt. A Demjén Ferenc slágereire felfűzött zenés romantikus vígjáték első előzetese egy hónap alatt elérte az 1 millió megtekintést, ami azért kiemelkedő, mert ezt eddig idén sem hazai, sem külföldi film nem tudta utána csinálni. Sőt erre az eredményre az elmúlt évtizedben egyetlen magyar film sem volt képes.
Utazási konferencia az Angyalok városában
Egy új tévé színt visz a mindennapokba
Ma már nemcsak azért vásárolunk televíziót, mert a sugárzott műsorokat szeretnénk nézni, hanem mert a forradalmian új készülékek számtalan lenyűgöző funkcióval lettek ellátva. Hozzájárulnak ahhoz, hogy magasabb szintre emeljük a tévézés élményét.
A múlt feltárása, a jövő segítségével!
Kevés izgalmasabb terület létezik a régészetnél. Vajon mi rejtőzik a régi idők, épületek falai mögött? Felfedezések, meglepetések sokasága, amire nem igazán lehet felkészülni. Egy ilyen terepmunkát azonban nem lehet csak úgy, ásóval elvégezni, és még Indiana Jonesnak is óriási segítség egy-egy digitális, innovatív, 21. századi eszköz!