Speciális tartózkodási engedélyt kaphatnak az áthelyezett, EU-n kívüli munkavállalók
Speciális tartózkodási engedélyt kaphatnak a nem EU-s állampolgár külföldiek 2016. szeptember 30-tól, amennyiben az őket foglalkoztató vállalatcsoporton belül, áthelyezéssel kívánnak Magyarországon, illetve az Unió egy másik tagállamában dolgozni. Az Európai Unió irányelvének megfelelően kialakított új szabályozás főként a globális nagyvállalatokat segíti abban, hogy dolgozóik egyidőben a vállalatcsoport több, uniós országban működő tagjánál is munkát végezhessenek.
A vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási (Intra-Corporate Transfer, ICT) engedélyt az Európai Unió területén kívüli cégek vezető állású munkavállalói, szakértői, illetve diplomás gyakornokai igényelhetik, amennyiben az adott vállalatcsoport valamely EU-tagállamban letelepedett tagjához helyezik át őket. Az ICT engedéllyel rendelkező külföldiek mobilitási engedélyt igényelhetnek, hogy egy, vagy akár több, valamely uniós tagállamban működő leányvállalatnál végezzenek munkát.
A magyarországi ICT engedély kérelmezéséhez a külföldi munkavállalót foglalkoztató cégnek igazolnia kell, hogy az EU területén megvalósuló, vállalaton belüli áthelyezés során a munkatárs a legtöbb időt Magyarországon dolgozza le. Az engedély megszerzéséhez a vezető állású munkavállalónak vagy szakértőnek legalább három, de legfeljebb 12 hónapos, míg a gyakornokoknak legalább három, legfeljebb hathónapos folyamatos munkaviszonnyal kell rendelkezniük az adott cégcsoportnál.
„Nem kaphat ICT engedélyt az a dolgozó, aki munkaerő-közvetítő, illetve -kölcsönző megbízásából végez munkát egy vállalatnál. A hatóság emellett köteles megtagadni az engedély kiadását akkor is, ha a fogadó szervezetet kizárólag abból a célból hozták létre, hogy a vállalaton belüli áthelyezéseket elősegítse” – mondta dr. Ganzenmüller-Nagy Éva, a Baker&McKenzie szakértője.
Egy adott tagállamban kapott ICT engedély birtokában a munkavállaló bármely, 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napig jogosult az Európai Unió többi tagállamának területén szabadon mozogni; Magyarországon a vállalkozáson, ill. vállalkozáscsoporton belül munkát is végezhet. Ha ennél tovább kíván itt tartózkodni, akkor Magyarországon hosszú távú mobilitási engedélyt kell kérnie.
Az ICT engedély érvényességi ideje az áthelyezés időtartamának megfelelő időszak, de vezető állású munkavállalók és szakértők esetén legfeljebb három, gyakornokok esetén pedig maximum egy év.
Jelentős könnyítést jelenthet az EU-n kívüli munkavállalók számára az új engedélytípus. Kérdéses azonban, hogy az ICT, illetve a hosszú távú mobilitási engedély hatékonyabb megoldás-e ahhoz képest, mint ha két külön engedélyt kellene beszerezni különböző EU-tagállamokban. Az ICT-kérelem benyújtásakor ugyanis a kérelmezőknek többek között igazolniuk kell szakértői tapasztalatukat, tudásukat, vezetői beosztásukat és azt, hogy egy vállalatcsoporton belül mozognak, illetve hogy az igazgatóság, a tulajdonosi kör felügyelete mellett látják el a tevékenységüket. Ez sokszor nem egyszerű feladat. A hosszú távú mobilitási engedély esetén nem kell igazolni a szakmai képesítést és tapasztalatot, valamint azt sem, hogy a munkaviszony bizonyos időtartamig fennáll, így ennek megszerzése egyszerűbbnek tűnik.
"Arra a kérdésre, hogy mennyire lesz népszerű ez az engedélytípus, nem lehet csak a magyar jog szempontjából válaszolni, hiszen a tagállamok az ICT, illetve a hosszú távú mobilitási engedélyre az irányelv keretein belül eltérő szabályokat határozhatnak meg, és így előfordulhat, hogy egy tagállamban kevesebb adminisztratív terhet jelent majd egy ilyen engedély beszerzése" – tette hozzá a szakértő.
Kapcsolódó cikkek
- Nincsenek felkészülve a vállalatok az EU új adatvédelmi rendeletére
- Ennek is eljött az ideje: először ismerte el adótartozását az Apple egy európai országban
- Megállapodás született a roamingdíjak eltörléséről
- Helyretette a UPC Magyarországot az Európai Bíróság
- Ferenc pápa és a luddita eurokraták
- Feldarabolná a Google-t az EP
- Drónok az unió egén?
- Gátat szabnának a véletlen appon belüli vásárlásoknak
- Gyakorlatban is ellenőrzik a mobilszolgáltatókat a roamingdíjak kapcsán
- A Vodafone is csökkenti a roamingdíjakat
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Franciaországban már a mesterséges intelligencia deríti fel a villanyóraleolvasási hibákat
Az ENEDIS, Franciaország villamosenergia-hálózati elosztója az SAP Signavio Process Mining és az SAP Business AI megoldásait választotta annak érdekében, hogy automatizálja a mérőleolvasások során észlelt anomáliák megoldását, és megbízható számlázást garantáljon mintegy 600 000 üzleti ügyfelének.
A Vezetők között a Schneider Electric az e-autók töltését menedzselő megoldások piacán
A Vezető megoldásszállítók közé sorolta az IDC kutatócég „MarketScape: Worldwide Electric Vehicle Charging Management Solutions 2024 Vendor Assessment” elemzése a Schneider Electricet az elektromos járművek töltését menedzselő rendszerek piacán. A vállalat megoldásai átfogó töltőinfrastruktúra-kezelést biztosítanak a skálázhatóságra, a megbízhatóságra, a biztonságra és a felhasználói élményre összpontosítva.
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.
A vihart, a hőséget és a jegesedést is jelzik az E.ON új meteorológiai állomásai
Az áramhálózatok fokozottan kitettek a viharos erejű szél, a tartós hőség és a jegesedés negatív hatásainak. Az E.ON Hungária Csoport célja, hogy időjárástól függetlenül biztosítson zavartalan áramellátást ügyfelei számára, ehhez pedig szükség van részletes időjárási adatokra, hogy a cég a veszélyhelyzetekre időben fel tudjon készülni.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.