Prim Hírek

A felsőoktatási intézmények hallgatói most különösen sok időt töltenek el furábbnál furább pózokban az előadásokon elhangzottak elsajátításával, hiszen kezdetét vette a vizsgaidőszak. A napi több órányi tanulás azonban nemcsak az agyat, de a testet is igénybe veszi, ezért nem mindegy, milyen pózban bújjuk a – most már online is elérhető – jegyzeteket. 

Ülve vagy fekve?

A tanulási pózoknak csak a fantázia szabhat határt, van, aki ülve, állva vagy akár sétálva tudja a leghatékonyabban memorizálni a tananyagot. Amire figyeljünk, hogy bár nagyon csábító és kényelmes laptoppal az ölünkben az ágyon fekve tanulni, ez mégsem jó ötlet. Ebben a testhelyzetben ugyanis lelassul a vérkeringés, nyugalmi állapotba kerülünk, és nagyon hamar elálmosodunk. Ezt elkerülendő a legjobb, ha körülbelül félóránként változtatjuk testhelyzetünket, kinyújtóztatjuk elmacskásodott végtagjainkat, végzünk pár fejkörzést, vagy akár futunk egy kört a ház körül. Emellett iktassunk be rendszeresen pár perces szellőztetést, hiszen a friss oxigén hatására sokkal fogékonyabb lesz az agyunk. 

„Ortopédiai szempontból nincs ismeretünk arra vonatkozóan, hogy bármely testhelyzet károsan vagy kedvezően befolyásolná agyunk tanulási képességeit. Kutatások folynak arról, hogy az álló helyzetű tanulás serkentő hatású-e a szellemi tevékenységre. Az elképzelés tisztázására az Egyesült Államokban kísérleti jelleggel kialakítottak tantermeket és iskolapadokat az álló helyzetű tanulásoshoz. Hasonló körülmények hiányában a testhelyzet változtatása ajánlott nemcsak a pihenéshez, de a hatékonyabb tanuláshoz is” – javasolja Dr. Terebessy Tamás, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika egyetemi adjunktusa.

Táblagépen tanulni? Ha van hozzá MeRSZed…

Bár a tankönyvek tipikus illatát semmi sem pótolhatja, a mostani Z generáció már inkább a laptopok, táblagépek vagy okostelefonok felett görnyed a vizsgaidőszakban. „A kütyükön való tanulás szinte megegyezik a hagyományos, papíralapú könyvek forgatásával. Ugyanakkor nagyon könnyű elcsábulni a különböző hír- és közösségi oldalak felé. A hatékony tanulás érdekében ezért fogjuk magunkat »média-diétára«, és csak azokat a felületeket nyissuk meg, amelyek valóban a tanulást szolgálják” – tanácsolja dr. Réffy Balázs, a Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatást is üzemeltető Akadémiai Kiadó igazgatója.

A MeRSZ szolgáltatásról

Az Akadémiai Kiadó Magyar Elektronikus Referenciaművek Szolgáltatása (MeRSZ) a www.mersz.hu oldalon érhető el, ahol megtalálhatjuk a felsőoktatásban leginkább használt szakkönyveket és jegyzeteket olvasható és szerkeszthető digitális formában. A jelenleg 190 alapmű összesen 18 tudományterületet foglal magába: biológia, filozófia, fizika, földrajz, gazdaság, irodalomtudomány, jogtudomány, kémia, matematika, műszaki tudományok, művelődéstörténet, nyelvészet, ókortudomány, orvostudomány, pszichológia, szociológia, történelem, zenetudomány.